Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
u Színház. Secesszió. Secesszió — igy fordították Lavedan „Nouveau jen“ da rabjának a czdmét. Szerintünk nem elég szerencsésen, mert secessziónál első sorban az uj irányra gondolunk művészeti és irodalmi téren, holott Lavedan darabja inkább a szokások terén matat nem is annyira ujmódi, mint különczködő embereket. De ne akadékoskodjunk csekélységek felett, foglalkozzunk a dolog meritumával. Paul Gostard; (Fenyvessy) különczködő ember, ki puszta különczködésből szakit barátnéjával, Balettel (Lánczy Jllka), és ismét csupa különczködésből elvesz egy leányt, kit esik egy este látott a Folies Berger páholyában. A fiatal asszony Varsányi k. a.) éppoly külüncz, mint férje, mindketten házasság- törést követnek el, mi alkalmat nyújt a rendőri közegnek, kétszer végigjátszani az ismert rajtakapásí jelenetet. És pedig Paulra Baletténél törnek reá, a rendőrbiztos és a nem igen tiszteletreméltó após (Hegedűs), ki veje áldása mel- ett utólag barátságot köt Balettel. — Mint látjuk, sem uj jellemek, sem uj helyzetek. Az egyetlen különbség a „Secesszió“ és a vígszínház szokott darabjai között, hogy ebben a házasságtörési és az ágyban játszó jelenet meg van duplázva. Miért ne? Ha ezt egyátalában szabad színpadra hozni, mért legyen csak egyszei szabad és miértne kétszer ? Szóval az egész nem egyéb, mint egy kevés irodalmi becscsel biró darab, mely borsos jelenetek által számit - teljes joggal — pénztári sikerre. Mert hiába foglalta el a szerző csak imént helyét az „Academie Francaise“ hozzáférhetetlen testületében, a „Secesz- sziónak irodalmi becse nincs. A jellemnek az erőteljes nevettető hatás kedvéért éppen olyan félrecsavartak, mint bármely lielyzetvigjátékban és a helyzetek sem újak. És hogy az egész a századvégiséget gúnyoló korrájz lenne, az merő külsőség, épen elegendő, hogy ürügyül szolgáljon borsos párbeszédekre olt is, hol a helyzet kivételképen nem borsos. Kár, hogy igy van ; mert a szöveg mindenütt szellemes, méltó Lavedan nagy híréhez. Mily maradandó becsű dolgot lehetett volna csinálni, ha ebbe a secessionista világba belekever néhány józan alakot vagy secessionista alakjait, ha már nekünk is vissza kell élni ezzel a kifejezéssel, normális, józan milieu közé állítja! A közönség különben kitünően mulatott és, mi Budapesten nagy dolog, még az ötödik és utolsó fölvonás után is tapsoltak. Mint mindig, úgy most is a kritika erkölcsi fölháboro- rodása legjobb reclamul fog szolgálni a Vígszínháznak, úgy hogy Lavedan darabjának állandó sikert jósolhatunk. Mi részünkről fölöslegesnek tartjuk részt venni az erkölcsi f'ölhábo- rodásban. Első sorban, mert úgy sem használ, másodszor pedig azért, mert a nevettető vígjáték, ha kétértelmű tárgyakról is van szó, nemesitőleg hat az emberre. Nem mintha kigyógyi- tana minket épen azokból a hibákból, melyek felett nevettünk, de azáltal, hogy gyakorolja nevetési képességünket, hogy finomítja érzékeinket a komikum iránt. Megjegyzem, hogy ezt a „secessziós“ fölfogást nem ma- aru gondoltam ki, hanem Lessing, a mint ez olvasható az 1900 január 8 1767-ben megjelent Hamburgi Dramaturgia 29-dik fejezetében. Furcsa, hogy majdnem mindig lehet a jó öreg Lessingre hivatkozni, ha az ember a szinpadi modernismus mellett foglal állást. A legnagyobb elismerést érdemli a vígszínház a külső rendezésért. Nem egyszer és nem alkalmilag, hanem az egész vonalon győzedelmeskedett a realismus, mely nem engedi, hogy a színpadon egy rendes szoba épen oly nagy legyen, mint egy terem. És mily jól hatott a kisebb helyiség a közönség illúziójára, úgymint a játék természetességére! Fájdalom, a nemzeti színházban nem vagyunk annyira. Az előadás kissé álmos volt, mi a főszereplő (Fenyvessy ur) álmosságára vezethető vissza. Ennek daczára Lánczy Ilka asszony mai, kifogástalan alakításával megmutatta, hogy ö egymaga is tud egy darabot sikerre vinni, melyben Hegedűsnek, közönségünk kedvelnének, csak kis szerepe van. (melyben nem kevésbbé tündökölt.) A többiek kisebb szerepekben hatásosan támogatták a főszereplőket. Gömöry Olivér. A Lukácsfürdő parkja. A Szent-Lukác-fürdő részvénytársaság azzal a kérelemmel fordult a tarácshoz, hogy a fürdőhöz tartozó parkokat a főváros gondozásába vegye át s a fővárosi kertészszel kezeltesse, A társaság ezért megfelelő anyagi kárpótlást ajánl a fővárosnak. A számvevőség megállapította, hogy a parkok gondozása évenként körülbelül 3200 írtba kerül. A tanács azonban a megajánlott összeget nem fogadta el a fürdő társaságot kéjeimével elutasította, mert a főváros kertészeti személyzetének teljes erejét igénybe fogják venni a jövő évi nagyszabású parkozó munkák, melyeket okvetlenül végre akarnak hajtani. Így a jövő évre tervezik az üllöi-uti Népliget kiterjesztését a kőbányai-utig, a Vili. kér. Ujvásártér közkertté alakítását, a Ferercztéren a Rökkszilárd-féle 4.000 frtos alapítványból gyermekjátszf helyet s az uj hidák körül különféle fásításokat. — Ezek a munkák a személyzet egész idejét lefoglalják a főváros részére. A kapuczinus atyák tekepályája A II. kér. uj fővárosi iskola tűzfalának építése alkalmával a szomszédos kapuczinusok tekepályáját tönkre tették. A tekepálya helyreállítása 400 írtba kerül. A tanácsnak jna kellett volna az összeget kiutalványozni, azonban nem tehette, —mert nincs reá fedezet. Hogy pedig a károsult barátok kárpótlásáról mégis gondoskodhassanak, felhívta a tanács a mérnöki hivatalt, hogy az ügyben kezdjen velük tárgyalásokat és az eredményről tegyen jelentést. Az uj Váczi utcza A fővárosi közmunkák tanácsa elhatározta, hogy a mostani Lipőt- és a volt Yárosház-utczát is, Váczi-utczának nevezi el. így e név alatt olvad össze a Cfizella-tértől egészen a Fövám- lérig vezető útvonal. A házak számozását” a yGizdia-téren kezdik. Az eddigi Váczi-utcza számozása ilyen formán ezentúl a Gizella tér felől lévő első ház , lesz — A tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy az uj utcza. név- és számtáblákat készítesse el és függesztesse ki. Ismét egy sokat vitatott-forgatott ügy került le vele a napirendről. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
