Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
1900. január 8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 Ajánl ó-levél. Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágitása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesiteni: a lapot az érdeklődök ügyeimébe szivesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31 én. Halmos s. k polgármester. Hírek a városházáról. Felebbezések gyógydij ügyekben. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztárt az V. kér. elöljáróság pénzbüntetés terhe alatt kötelezte, hogy bizonyos gyógydijakat a fővárosnak térilsen meg A határozat ellen a pénztár felebbezést adott be a tanácshoz. A tanacs azonban a fellebezés hivatalból visszautasította, mert gyógydij ügyekben csupán a kibocsájtott, fizetési meghagyás ellen lehet törvényes határidőn időn belül felszólamlássál éhii az illetékes hatóság előtt, ha pedig ezt a fél elmulasztotta, többé jogorvoslatnak helye nem lehet. A kórházi költség kirovása azzal, hogy a fizetési meghagyás ellen felszólamlást be nem adtak, jogerőssé vált. A behajtás érdekében tett további hatósági intézkedések ellen további felebbezést elfogadni nem lehet, mert ez nem lenne egyéb, mint szabad teret engedni az erőszakos és törvénytelen huza-vonának. — Természetesen a mint ez a szabály alkalmazható a betegsegélyző pénztárral szemben, éppen úgy érvényes minden más magánfél ügyében is. Másolatok a szobrokról Egyik budapesti czég folyamodott a kereskedelmi miniszterhez, hogy engedje meg, hogy az összes magyarországi szobrokról másolatokat készíthessen. A czég a másolatokat kicsinyített'alakban forgalomba hozná s hazafias czélt vél vele előmozdítani. Különösen tanulógyermekek számára kedves és tanulságos szobadísz lenne egy-egy nagyjelentőségű szobor másolata. A miniszter a kérelmet elutasította. A főváros épitő állványokat vásárol Különös vásárlást tett a napokban a főváros, Testes aktacsomó a tanúsága, hogy megvett 800 frt. ára épület állványt, a mi úgyis megvolt, és kifizette érte a vételárat, a nélkül, hogy egy krajczárjába került volna Pedig ez a furcsaság nem mese, még csak,’nem is tréfa. A fővárosnak ugyanis házilagos munkálatok czéljára állványfára volt szüksége. A lipótvárosi bazilika építése alapjának pedig állványfák voltak a birtokában, melyekre az építkezésnél immár szükség nincsen. Felhasználták tehát a bazilika állványfáit; kitörölték a leltárból a rájuk vonatkozó tételt; a tanács kiutalványozta a 800 frt vételárt a községi alapból és beutalta az összeget a templom építés alapjánál. Két-három határozat, egypár utalvány, utóvégre is csak irka-firka. Elvégre pedig a rend a fődolog! Felmentett konzul. A belügyminiszter ina közölte a hatóságokkal, hogy a szerb külügyi hivatal értesítése szerint Sándor szerb király Ullmann Pál budapesti tiszteletbeli szerb alkonzult e tisztessége alól felmentette. Báró Lipthay-utcza. A fővárosi közmunkák tanácsa a II kér. Zsigmond-utcza és Margit rakodópart között a Pálffy-tértől a Margithidig vezető utczát, mely már házakkal teljesen kiépült, báró Lipthay Béla emlékezetére „Báró Lipthay“-utczának nevezte el. A tanács ma utasította a mérnöki hivatalt, hogy az uj-uteza név- és szám- tábláit függesztesse ki. Lipthay báró emlékezetét rövid idő múlva tehát látható jel örökíti meg a székes-fővárosban. Közgazdaság. Társas ezégek tagjainak kell e személyenként külön iparigazolványt váltani ? Egy háromtagú czég a belvárosban butoreladási üzletet akart nyitni s az iparigazolvány kiadásáért a IV. kér. előljáró- járósághoz folyamodott. Az elöljáróság azonban a bejelentést tudomásul nem vette, hanem utasította a ezéget, hogy minden tagja számára külön-külön folyamodjék iparigazolványért és az összes czégtulajdonosok* külön-külön fizessék le a szokásos 10 írt dijat, mert az elöljáróság szerint csupán jogi személy és részvénytársaság, ha üzletvezetőt állít, gyakorolhatnak egy iparigazolvány alapján valamilyen ipart. Magán társas ezégek vagy egyéni ezégek pedig sem jogi személyeknek, sem részvénytársaságnak nein tekinthetők. A határozatot a tanács is helyben hagyta. A kereskedelmi miniszter ma az alsófoku iparhatóságok határozatait megváltoztatta s kötelezte az elöljáróságot, hogy a kért iparigazolványt a társas ezégnek adja ki. A miniszter okfejtése igen egyszerű. Az ipartörvény (1884. évi XVII t.-cz.) L. §-a közkereseti társaságokra is alkalmazható, ebből világosan következik, hogy nem az egyes tagoknak kell iparigazolványt váltamok, hanem a társas czég, mint ilyen köteles az iparigazolványért folyamodni. Ez az elvi döntés sok abuzusnak fogja etőreláthalólag elejét venni. Megtagadott vasúti előmunkálati engedélyek. Franki Lajos budapesti mérnök, építési vállalkozó Bo- dajktól, esetleg Moóitól Budapestig, — dr. Okolicsányi Zoltán pedig Pápától — Buda-Eörsig akart vasutat építeni. A kereskedelmi miniszter azonban a kért előmunkálati engedélyeket ma megtagadta.
