Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-01-08 / 2. szám

1900. január 8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 Ajánl ó-levél. Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágitása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesiteni: a lapot az érdeklődök ügyeimébe szivesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31 én. Halmos s. k polgármester. Hírek a városházáról. Felebbezések gyógydij ügyekben. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztárt az V. kér. elöljáróság pénzbüntetés terhe alatt kötelezte, hogy bizonyos gyógydijakat a fővárosnak térilsen meg A határozat ellen a pénztár felebbezést adott be a tanácshoz. A tanacs azonban a fellebezés hivatalból visszautasította, mert gyógydij ügyekben csupán a kibocsájtott, fizetési meghagyás ellen lehet törvényes határidőn időn belül felszólamlássál éhii az illetékes hatóság előtt, ha pedig ezt a fél elmulasztotta, többé jogorvoslatnak helye nem le­het. A kórházi költség kirovása azzal, hogy a fizetési meghagyás el­len felszólamlást be nem adtak, jogerőssé vált. A behajtás érde­kében tett további hatósági intézkedések ellen további felebbe­zést elfogadni nem lehet, mert ez nem lenne egyéb, mint sza­bad teret engedni az erőszakos és törvénytelen huza-vonának. — Természetesen a mint ez a szabály alkalmazható a betegse­gélyző pénztárral szemben, éppen úgy érvényes minden más magánfél ügyében is. Másolatok a szobrokról Egyik budapesti czég folyamodott a kereskedelmi minisz­terhez, hogy engedje meg, hogy az összes magyarországi szob­rokról másolatokat készíthessen. A czég a másolatokat kicsi­nyített'alakban forgalomba hozná s hazafias czélt vél vele elő­mozdítani. Különösen tanulógyermekek számára kedves és ta­nulságos szobadísz lenne egy-egy nagyjelentőségű szobor máso­lata. A miniszter a kérelmet elutasította. A főváros épitő állványokat vásárol Különös vásárlást tett a napokban a főváros, Testes ak­tacsomó a tanúsága, hogy megvett 800 frt. ára épület állványt, a mi úgyis megvolt, és kifizette érte a vételárat, a nélkül, hogy egy krajczárjába került volna Pedig ez a furcsaság nem mese, még csak,’nem is tréfa. A fővárosnak ugyanis házilagos munkálatok czéljára állványfára volt szüksége. A lipótvárosi ba­zilika építése alapjának pedig állványfák voltak a birtokában, melyekre az építkezésnél immár szükség nincsen. Felhasználták tehát a bazilika állványfáit; kitörölték a leltárból a rájuk vo­natkozó tételt; a tanács kiutalványozta a 800 frt vételárt a községi alapból és beutalta az összeget a templom építés alap­jánál. Két-három határozat, egypár utalvány, utóvégre is csak irka-firka. Elvégre pedig a rend a fődolog! Felmentett konzul. A belügyminiszter ina közölte a hatóságokkal, hogy a szerb külügyi hivatal értesítése szerint Sándor szerb király Ullmann Pál budapesti tiszteletbeli szerb alkonzult e tisztessége alól felmentette. Báró Lipthay-utcza. A fővárosi közmunkák tanácsa a II kér. Zsigmond-utcza és Margit rakodópart között a Pálffy-tértől a Margithidig vezető utczát, mely már házakkal teljesen kiépült, báró Lipthay Béla emlékezetére „Báró Lipthay“-utczának nevezte el. A tanács ma utasította a mérnöki hivatalt, hogy az uj-uteza név- és szám- tábláit függesztesse ki. Lipthay báró emlékezetét rövid idő múlva tehát látható jel örökíti meg a székes-fővárosban. Közgazdaság. Társas ezégek tagjainak kell e személyenként külön iparigazolványt váltani ? Egy háromtagú czég a belvárosban butoreladási üzletet akart nyitni s az iparigazolvány kiadásáért a IV. kér. előljáró- járósághoz folyamodott. Az elöljáróság azonban a bejelentést tudomásul nem vette, hanem utasította a ezéget, hogy minden tagja számára külön-külön folyamodjék iparigazolványért és az összes czégtulajdonosok* külön-külön fizessék le a szokásos 10 írt dijat, mert az elöljáróság szerint csupán jogi személy és részvénytársaság, ha üzletvezetőt állít, gyakorolhatnak egy ipar­igazolvány alapján valamilyen ipart. Magán társas ezégek vagy egyéni ezégek pedig sem jogi személyeknek, sem részvénytár­saságnak nein tekinthetők. A határozatot a tanács is helyben hagyta. A kereskedelmi miniszter ma az alsófoku iparhatóságok határozatait megváltoztatta s kötelezte az elöljáróságot, hogy a kért iparigazolványt a társas ezégnek adja ki. A miniszter okfejtése igen egyszerű. Az ipartörvény (1884. évi XVII t.-cz.) L. §-a közkereseti társaságokra is alkalmazható, ebből világosan következik, hogy nem az egyes tagoknak kell iparigazolványt váltamok, hanem a társas czég, mint ilyen köteles az ipariga­zolványért folyamodni. Ez az elvi döntés sok abuzusnak fogja etőreláthalólag elejét venni. Megtagadott vasúti előmunkálati engedélyek. Franki Lajos budapesti mérnök, építési vállalkozó Bo- dajktól, esetleg Moóitól Budapestig, — dr. Okolicsányi Zoltán pedig Pápától — Buda-Eörsig akart vasutat építeni. A kereske­delmi miniszter azonban a kért előmunkálati engedélyeket ma megtagadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom