Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-30 / 18. szám
■t MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 30 Az uj piarista gymnázium. A Belváros uj szabályozása szükségessé tette, hogy a főváros a piaristák városháztéri régi rendház és iskola épületét is kisajátítsa, mivel a terjedelmes épület telkének jó része az uj szabályozás vonalába került. A főváros éveken keresztül huzta-halogatta a kisajátítás ügyét, mert fázott az előreláthatólag igen tetemes költségektől. A mérnöki hivatal a műit év végén tett előterjesztésében óva intette a tanácsot a halogatás veszedelmes következményeitől. A közmunkatanács ugyanis rohamosan felrug- tatla a környékbeli telkek értékét, úgy hogy mig a kegyesrendiek 1723 négyszögöl terjedelmű telkét a főváros 1895—6.-ban (6—700 forintjával számítva négyszögölét) másfél millió forintért megszerezhette volna addig már a múlt év végén a Váczi- és Duna-utczá- ban a telkek ára D-ként 1100—1300 frí on alul még a dunaparti telkek sem keltek el. A piaristák telke tehát az átlagos 1000 forintot számítva sem lehetett olcsóbb 1,847.000 írtnál. A vesztesség tehát már ekkor negyed- félszázezer forintra rúgott. A főváros eredetileg is tisztában volt vele, hogy a piaristák a Belvárost elhagyni nem hajlandók s igy kárpótlásuk kérdését komoly megfontolás tárgyává kellett tenni. A középitési igazgató ekkor azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a piarista rendet a mostani telkéért ne készpénzzel, hanem más telkekkel kárpótolja a főváros. Ilyen alkalmas területnek jelezte az Újvárosházát, melyet a szomszédos szerb templom és egyház-épület területével kellene kiegészíteni. Ajánlatba hozta továbbá a középitési igazgató a Papnevelő- és Himző-utcza sarkán levő gróf Festetich-féle ingatlant, a melyet a főváros a kegyesrendiek számára megvásárolhatna és a különbözetet készpénzzel pótolhatná. Végre alkalmas lenne a csere czéljára a görög templom körül, a Régi-posta-, Galamb-utcza és Dunapart határolta telektömb is. A főváros végleges elhatározásra még nem jutott és ajánlatát meg sem tette, a piarista rend okos előrelátással máris megfontolás alá vette az uj rendház és iskolaépület sorsát. Mint a „Fővárosi Tudósító* értesül, a piarista rend legutóbb azt a határozott álláspontot tette magáévá, hogy a kiszemelt telkek és épületek egyikét sem fogadja el mostani ingatlanáért cserében, mert azok a rend czéljainak meg nem felelnek és kellőképen át sem alakíthatók. A kegyesrendi szerzet elhatározta, hogy az uj modern gymnázium épületét és a megfelelő rendházat a mostani, városháztéri telkén építteti fel. A telkét természetesen az uj szabályozásnak megfelelőleg fogják az építkezés előtt beosztani és átalakítani, s a szabályozás — vonalához alkalmazkodva hajtják végre az építkezést. A szegényügyi statisztika szervezete. A főváros szegényügye csakis a személyes okokra visz- szavezethető egyéni szegényedéssel foglalkozik, és ez okból tekinteten kivül hagyja a gazdasági életből egész osztályokra egyidejűleg és egyformán sulyosodó tömeges szegényedést ; nem terjeszkedhetik ki tehát azon intézkedésekre, melyek a lakások vagy élelmiszerek olcsóbbá tételét, az iparos osztály helyzetének javítását, a zálogházak és zálogkölcsönüzlet rendezését, a filoxera pusztítása által sújtott lakosság felsegélyezését s hasonló általános, inkább közgazdasági jellegű mozgalmakat czéloznak. Nem terjeszkedik ki továbbá az egyleti és magán jótékonyságra, hanem tisztán csak a községi szervezetben alapuló rendezett hatósági szegényügyre és közjótékonyságra szorítkozik. A hatóság tehát különbséget tesz a zárt, vagyis intézeti, és a nyílt szegénykezelés között. Ez alapon a szegényűgy ösz- szes ágait felölelő statisztika, amelyet az elöljáróságok havon- kint tartoznak elkészíteni, a következő csoportokra oszlik: Zárt (intézeti) szegényügy. 1. Áttekintő rész. 2. Szegényházak és aggápoldák. 3. Árvaházák. 4. Gyermekintézetek. Ny üt szegényügy. 5. Szegények pénzbeli segélyezése. 6. Szegény betegek orvoslása. 7. Szegények ingyen temetése. 8. Szegény szülőnők segélyezése. 9. Ggyermekek védelme. Egyéb. 10. Szükséglakások, 11. Népkonyhák. 12. Melegedő szobák. 13. Jótékony alapítványok és alapok. 14. Jótékony intézetek és egyesületek segélyezése. 15. Vidéken lakó budapesti illetőségű egyének segélyezése. Zárt (intézeti) szegényügy. Ide tartoznak a szegényházak, árvaházak és gyermekintézetek. Ezek tekintetében a nyilvántartó statisztika tájékoztatást nyújt a felől, hogy a jótékony intézetekbe való felvételre hányán jelentkeztek és hányat vett fel a fővárosi tanács tényleg. Szegényházak és aggápoldák, Ilyen kettő van, tudniillik az Erzsébet-szegényház (az Iza- bella-utczai fiókkal) és a budai szegényház. Ezen intézetek statisztikája négy szempont szerint jön tekintetbe, ugyanis az épületek leírása, az intézeti viszonyok statisztikája, az azokban elhelyezett egyének személyes viszonyai és a gyámügyi állapot tekintetében. 1. Az intézet leírásában ki volnának mutatandók : az intézet területi viszonyai, a létező hálószobák térfogata az ágyak számával; az intézet egyéb helyiségei (iroda, kórszobák, konyhák stb.) II. Az intézeti viszonyok részletezésénél szűksé-