Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-30 / 18. szám
Í900. április 30. ges kiterjeszkedni: a) a személyzetre és járandóságára; b) a berendezésnél a férfi- és nőágyak évenkinti kimutatására szorítkoztunk, annak emelkedésére vagy apadására, ami alapul szolgál minden a felvételre vonatkozó intézkedésre : c) az egészségügy és a halandóság állapotára vonatkozó adatok szükségét bővebben indkolni fölösleges, különösen pedig oiy intézetnél, melyben természete és rendéltetésénél fogva is nagyobb mérvű betegedés és halandóság várható, d) Az élelmezés minden intézet kezelésében a legfontosabb kérdések egyike. A mennyiben pedig az élelmezés a kiadások egyik legnagyobb tételét képezi, okvetlenül kívánatos, hogy a statisztika keretébe bevonassék. e) Az alapítványoknál azokat, melyek bizonyos feltételeknek megfelelő személyekhez van kötve, hogy ez által ki legyen tüntetve hány intézeti tag részesül az intézet nyújtotta ellátás és gondozáson kívül még ezen alapítványok által biztosított előnyökben és mily mérvben. III. Az áponczok statisztikája egyrészt azok állapotával, másrészt azok mozgalmával foglalkozik. Az állapot statisztikája kiterjed az áponczok korára, hitfelekezetére családi állapotára, az intézetben való tartózkodás idejére, a foglalkozására és a szülőhelyére. Az áponczok mozgalma havonként volna részletezendő. Árvaházak. Az intézetek leírására, a személyzetre, berendezésre, egészségügyre, halandósági a, élelmezésre és az árvák személyes viszonyaira vonatkozó adatok lényegükben ugyanazok maradnak, mint az aggápoldákban ; a részletekben természetesen változás észlelhető, amennyiben a foglalkozásra és az alapítványi segélyekre vonatkozó táblák, úgyszintén a családi állapotra vo. natkozó rovatok kimaradnak, a korra vonatkozó adatok módosulnak stb. Uj szempont gyanánt kínálkozik az árvák iskoláztatásának kimutatása különös részletezésével azon árváknak, a kik az intézeten kívül tanulnak ; továbbá azon felette fontos szempont, mi lelt a főváros által sok éven át felnevelt árvákból az intézetből történt kilépésük után. Gyermekintézetek. Ezek statisztikája nagyobbrészt összevág az áivaházak statisztikájával. A menhelyben elhelyezott gyermekek közül csak azokról közlendők a személyes viszonyokra, egészségre stb. vonatkozó adatok, a kik a főváros költségén tartatnak el, ellenben nagyon is kívánatosnak mutatkozik, hogy a főváros kellőleg tájékozva legyen a felől is, miképen és hol neveltetnek az intézeten kívül elhelyezett gyermekek, Ny üt szegényügy. Ide tartoznak mindazon közjótékonysági ténykedések, melyeket az 1893. évi XXXIII. törvényezikk a kér. elöljáróságok hatáskörébe utal, és melyekre vonatkozólag a statisztikai adatok is az elöljáróságok által lesznek szolgáltatandók, u. m.: Szegények pénzbeli segélyezése. Ezen segélyezés háromféle ehet: rögtöni, egyszersmindenkorra való és állandó (havi). Ezen segélyek nyilvántartására szolgál az elöljáróságok által vezetett szegénynyilvántartó. Ez kimutatja a nyilvántartott szegények számát, továbbá a segélyezett szegényeket nem, születési hely, kor és vallás szerint, végül a kiosztott segélyösszegeket havonként és az egész évről. 5. Szegény betegek orvoslása. Itt ki volna mutatandó a kerületi orvos által gyógykezelt betegek száma nem, kor és foglalkozás szerint; köztük hány járó és fekvő beteg, továbbá a kórházba küldött betegek száma, valamint az ingyen gyógyszerek utalványozásának száma; az általános adatok havonként, a többiek az egész évről együttesen mutatandók ki. Szegények ingyen temetése. A főáttekintés havonként, a vallás es kor szerinti adatok az egész évről mutatandók ki. Szegény szülőnők segélyezése. Kimutatandó, hány esetben segédkeztek a kér. szülésznők szegény nők szülésér.él, hány esetben fordult elő halvaszülés és elvetélés, hány esetben volt észlelhető vétkes gondatlanság, rosszakarat vagy magzatelhajtás ; valamennyi adat havonkint mutatandó ki. Szegény gyermekek védelme. A hatósági gyermekvédelem ügye az 1893. évi XXXIII. t. ez. életbeléptetése óta egészen a kér. elöljáróságok kezében nyugszik. Ez a védelem kétféle: egyrészt a hatóság maga vesz gondozásba elhagyott gyermekeket, melyekről azután a 12-ik életév .betöltéséig gondoskodik, másrészt szabályozza és ellenőrzi a dajkaságba adott gyermekek ügyét. Mindkét irányú működése annyira érdekli a lakosság vitális érdekeit, hogy ennek statisztikai adatok alapján való tüzetes megfigyelése nagyfontosságunak mondható. Ez okból a statisztika a következő mozzanatokra terjesztené ki figyelmét : a) A hatósági gondozás alatt álló gyermekeket, illetőleg az ápoló anyák kimutatása lakóhelyük és foglalkozásuk szerint; a gondozás alatt álló gyermekek havonkénti mozgalma és állapota ; az év végén gondozás alatt álló gyermekeknek kor, vallás, anyanyelv, illetőleg tartásdij, ápolás tartama és egészségügyi állapot szerinti részletezése, b) A dajkaságba adott gyermekek tekintetében a szoptatásra és dajkálásra jelentkezett és engedélyt nyert vagy nem nyert nők száma; az elöljáróság előtt megkötőt dajkasági szerződések száma, a tápláló nő lakóhelye szerint részletezve, a dajkaságba adott gyermekek kimutatása szülei nek (ill. annyának) foglalkozása, továbbá a gyermekek neme és törvényessége, a havi tápdij nagysága és az egészségi viszonyok szerint; a kötött dajkasági szerződések felbomlásának okai. Egyéb. Szükséglakások■ A főváros által létesített és fenntartott szükséglakásokról (barakkok) a következő adatok volnának ki- mutatatandók : a szükséglakások állapotának jellemzésére térfogatuk és helyiségeik száma és befogadó képessége ; az épület és berendezésének leltári értéke, a felügyelő személyzet; ez adatok az év végéről volnának közlendők; forgalmuk jellemzésére a családi és közös szobákban meghált személyek száma, az ingyenes és a fizető egyének megkülönböztetésével s a befolyt használati dijakkal; ez adatok havonként volnának kimu tatandók. Népkonyhák. Ezeknek statisztikája arra szorítkoznék, hogy minden egyes népkonyháról az élkező személyek számát, a kiosztott ételadagok számát, a népkonyhák bevéte'ét és kiadását nyilvántartanák, még pedig az utóbbiakat egész évről, a többieket havonként. Melegedő szobák. Kimutatandó a. térfogatuk és fentartási költségük, továbbá hogy havonként hány napig volt nyitva és hány egyén vette igénybe. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
