Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-22 / 17. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1Í 1900. április 16. ** hálózattal való kapcsolatba hozataláról szólva, először is ennek a VI., Röppentyü-utcza irányában való bevezetését említi, a mely irányban már csak 800 mtr hosszú öblitő-csatornát kellene létesíteni, a mely mintegy 10.000 korona költséget igényelne. Ezen bevezetésre annál is inkább szükség van, mert megvalósítása esetén közvetlen összeköttetés létesülhet az elkészülendő dunaparti főgyűjtővel. A Röppentyü-utczai irányból való kiágazással elvezethető a Rákos-patak a Lehel-utczai csatorna közvetítésével a Podmaniczky-utczán át. Ha ezen munkálatokra szükséges költségül 30.000 koronát veszünk fel, továbbá, ha a Rákos-patak vizének a városligeti tóba vezető csatornáját felhasználva, a Nagy János-utcza irányában létesítünk egy a patak vizét közvetítő csatornát s az öblitő-csatorna költségét 10.000 koronáral számítjuk s végül figyelembe vesszük, hogy a Rákospatak a Kerepesi ut irányába is bevezethető, ennek költsége azonban nem számítandó, mert ezen csatorna egy szabványos szelvényű rendes csatorna lenne, melynek költsége kivetés utján úgyis megtérülne s a melyet most a III-ik főgyűjtő elkészültével aggodalom nélkül lehetne megcsinálni, úgy mindezeket összefoglalva a Szondy-u'cza irányában is meglevő összekötte. tést számításba véve, összesen 5 főirányban volna a csatornahálózatnak összeköttetése a Rákos-patakkal és minderre csak mintegy 50—60.000 korona költség szükségeltetnék. Ezen összeg feltűnően csekély ahhoz a 6':0.000 korona összeghez, a mellyel a Rákos-patnknak öblilés czéljából való felhasználásának költségei az előbbi, a hetvenes évekből származott tervezetekben szerepel. Vagy az öblítés czéljára szolgáló víznek a javasolt módon való megszerzését, valamint a Rákos-patak felhasználására szükséges, előbb emlitett 50—60.000 kor. költségét véve, — számba sem vehető csekély összeg ez azon 3 millió 800.000 korona összeghez, mely költséggel a 80-as években kelt javas - lat szerint, öbhtés czéljára egy külön vízmüvet akarlak léte siteni. Mese a gözszivattyuról, vagy : Mi mindenhez nem jut egy városatya ? Egy városatya sok mindenhez hozzájut. Először is kap villamos vasúti szabadjegyet, viczinális vasúti — szabadjegyet, omnibusz-szabadjegyet, földalatti villamos-szabadjegyet, fogaskerekű vasúti szabadjegyet, siklói szabadjegyet, szabadjegyet a helyi hajókra, a Császár-, Lukács-, Rudas-, Rácz-, Király-, Sós-, aquincumi-, Hungária-, körúti hullámos tengeri-, Gschwind-, artézi és margit-szigeti fürdőbe, szabadjegyet az uszodákba, szabadjegyet a körképekhez, Ős-Budavárába, Lánczhidra, Margit' hidra, alagútba, panoptikumba és az összes székesfővárosi illemhelyekre. Ezt kapja először is egy budapesti városatya. Másodszor pl. könnyen kap a budapesti városatya olcsó pénzért telket és építési engedélyt olyan helyen, a hol legközelebb utczát nyitnak s az olcsó telket majd drágán kisajátítják. Az, ekképp szerzett sok pénzen aztán ismét sok olcsó telkei kap, a melyeket nemsokára ismét kisajátítanak. Akkor már milliomos. , , Hogy harmadszor, negyedszer és ötödször mit-mit nem kap egy budapesti városatya, nem tudok róla pontosan beszámolni, de, hogy gőzszivattyut kap, azt egészen bizonyosan mondhatom. Heinrich Kálmán ur legalább, a ki szintén városatya, bármelyik perczben kap ilyen gőzszivattyut. A tanács adja ó la neki. Heinrich ur ugyanis boldog tulajdonosa a budai Ráczfür- dőnek, a melynek pinczéi oly mélyen fekszenek, hogy már az árvizveszedelem hírére is nyomban megtelnek vízzel. Ha Bécsbun délelőtt esett az eső, délután Heinrich ur pinczéi már egy csűr ron viz. Roppant előzékeny pinczék. Természetes, hogy ezzel a gyors vizalákerüléssel a jó pinczék kemény dolgot adnak a védekező munkásoknak. A főváros már több Ízben felszólította Heinrich Kálmán urat, hogy a pinczéket alakíttassa át, mindeddig azonban eredmény nélkül. Pedig a fővárosra nézve többszörösen kellemetlenek a Ráczfürdő pinczéi. Nem csak azért, mert visszás állapot, hogy a legcsekélyebb árvizveszedelem idején is a tulajdonos állandóan, mint a legelső árvizkárosult jelentkezik, hanem elsősorban azért, mert a mint a pinczéket elönti a viz, a főváros kénytelen azokat a gőzszivattyuit, a melyek az elzárt csatornák vizének a Dunába való továbbítása czéljából állanak rendelkezésére, a Ráczfürdőbeli pinczevizek eltávolítására időelőtt működésbe hozni. így történt ez most is, hogy a Duna árja kissé megdagadt. A nagy gőzszivattyut a tanács a héten kénytelen volt a Ráczfürdő pinczéinek kitisztítása végett működésbe állítani. A többi épületek pinczéi pedig majd megpukkadnak az irigységtől, hogy ők nem kapnak gőzszivattyut, mivelhát nem tudnak olyan könnyű szerrel megtelni vízzel. A város azonban, amelynek ez a kis szivattyú-komédia egynéhány koronájába kerül, örül, hogy egy bizettsági tagját ily előzékenyen kiszolgálhatja s mint értesülünk, legközelebb valószínűleg más háztulajdonos főv. bizottsági tagokat is fel fog szólítani, hogy amennyiben pinczéi nem feküdnének eléggé mélyen, záros határidőben belül ásássá mélyebbre. Ehhez legalább majd több gőzszivattyu kell és bizonyára akad oly városatya, a ki a városnak — a melynek mint mondtuk ő is egyik tagja, — szívesen szállít gőzszivattyukat. Persze felemelt árak mellett, minthogy a város másképp el sem fogadná. Mert annyi itt, kérem, a pénz, mint a szemét. Benfentes. A statisztikai hivatal heti kimutatása. Népesedési mozgalom. Az 1900. év közepére kiszámított népesség: polgári lakos 669.120, katona 16.220. — Összesen : 685.310. Az elmúlt héten élve született 508 gyermek, meghalt 393 egyén, a születések 115-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 363 törvényes, 145 törvénytelen ; nemszerint 258 fiú, 250 leány. Halvaszületett 16 gyermek, köztük 13 törvényes, 3 törvénytelen. A születések arányszáma: 1030 lakosra : 38*5. A halálozások arányszáma: 1000 lakosra: 29‘8, az egy éven felüli lakosságnál: 23 4, az öt éven felüli lakosságnál: 201. A halottak közt volt 206 (—) finemü, 187 (-—) nőnemű.
