Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-26 / 13. szám
-8 A mesterséges szűrők üzemének 1899. évi május havában történt beszüntetése után 3 hónappal a hagymázesetek száma ismét emelkedni kezd és hónapról-hónapra szaporodva, októberben az 1894-év maximumát éri el. A főorvosi havi jelentésekben bezzeg nem kiséri magyarázó szöveg, ezt a körülményt; ami különben a legészszerübb eljárás is, mert hiszen 9.z erről való megemlékezés a főorvosi hipotézis rombadöltének hivatalos bejelentése lett volna. II. Az első közlemény megirása óta letelt másfél év tapasztalától szerint a mesterségesen szűrt viz kiosztásával és beszüntetésével ismét nem lehet a hagymáz ingadozását beigazolni, sőt ennek a víznek közömbös volta újólag is kifejezetté vált, minek következtében a kérdéses betegség hullámzását előidéző befolyás megállapítására, illetve a hullámzásra vonatkozólag már kijelentett hipotézis további érvényességének vizsgálatára térhetünk át E hipotézis szerint: 1. a hagymáz hullámzásai a talajvizek ingadozását ellenirányban követik; 2. a talajvizek mozgásai az őket uraló Duna folyam vízállásaival helyettesilhetők. Meg kell tehát vizsgálnunk azt, hogy a lefolyt másfél év alatt a hagymáz a Dunának ingadozásai szerint hullámzott-e '? Az eredmény az, hogy miként az előző években, úgy a legközelebb lefolyt másfél év alatt is a talajvizek ingadozására alapított Pettenkofer-féle hipotézis adja meg egyedül a budapesti hagymáz hullámzásaira vonatkozó felvilágosítást. Ez a hipotézis megmagyaráz mindent és nem szorul hallgatásra a betegség egy irányváltoztatása alkalmával sem. Megmagyarázza azt, hogy miért volt a hagymáz az 1898—1899-iki télen a mostaninál nagyobb mérvű és reá mutat arra is, hogy miért, volt akkor általában erősebb és miért volt a mostani télen általában gyengébb, mint az előző évek alatt. Felvilágosít továbbá újólag is arról, hogy ez a betegség, ameny- nyire ellenáll a mesterségesen szűrt vízzel való legerőszako- kosabb párosításnak, annyira szelíden simul a talajvizeket képviselő folyam változásaihoz. Az 1898. év augusztás havában bekövetkezett szárazság, a folyamot és ezzel a talajnak vizeit apadásra kényszeritve, a hagymáz megbetegedések számát felemeli és mivel a csapadékban szegény állapot állandóvá válik, a talajvizek sülyedése sem Szünetel és ennek következtében a megbetegedések is szaporodnak. Eme hosszasan száraz időjárás alatt a talajvíz annyira közeledik a folyam vizéhez; hogy az 1899. év január havában jelentkezett áradás már egyensúlyban lévő állapotot talált; ez oknál fogva meg aránylag csekély volta is képes volt a betegség fejlődésének irányát megváltoztatni. Ezután a februárban és márcziusban mindenkor bekövetkező erősödő talaj-áramok és a csakhamar emelkedő folyam, a talajvizek-szintjét folytonosan emelve, a betegség intenzitását állandóan csökkentik úgy, hogy mikor a vizek a nyár elején tetőznek, a betegség minimálissá válik. A vízvezetéki igazgatóság 1899. évi márczius haváról szóló jelentésében részletes adatokkal bizonyítottam, hogy az elmúlt 80 év a budapesti talajvizekre nézve egy ízben sem mutat fel oly mostoha időjárást, mint a milyen az 1898. és 1899. évek szomszédos hónapjai alatt uralkodott; mivel pedig a budapesti hagymáz a csapadék függvénye, a betegség kilengésének is nagyobb mértéket kellett elérnie. 1900. márczius 26 Egészségügyi rendszabályok és or« vosrendori felügyelet az italmérésekben. A belügyminiszter egyik tavalyi törvényben nyert felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyet- értőleg rendelelet adott ki, melyben a szeszes italoknak kimérésénél és kis mértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi rendszabályokat és az orvosrendőri felügyelet gyakorlására vonatkozó eljárást állapítja meg. A főváros tanácsa a miniszteri rendeletet most kimeritő utasítások kapcsán a kerületi elöljáróságokkal mint első fokú iprhatóságokkal - közli. A tanács a miniszter rendeletének nagy közegézsségügyi, közerkölcsiségi és közrendészeti érdekeket érinlő fontosságot tulajdonit, minélfogva utasitja az első fokú iparhatóságokat, hogy a rendelet végrehajtása körül fokozott bizalommal és szükség szerint kellő szigorral járjanak el. A tanács ez irányban fel is kérte a polgármestert, hogy az elöljáróságoknál foganatosított hivatal vizsgálatok alkalmával az italmérésre vagy a kis mértékben való elárusitásra szóló engedélylyel biró felek ügyeire, és a róluk vezetett nyilvántartásra is terjeszkedjenek ki. A miniszteri rendelet az italmérési üzletek felügyeletét a kér. elöljáróságokra ruházza, kiket önmü- ködésükben a fővárosi rendőrség is támogatni köteles. Az eljáró közigagatási hatóság mellet szakértő közegül Budapesten a tanács rendelete értelmében a tiszti főorvos és a kerületi tiszti orvosok működnek. A felügyeleti jog gyakorlása alapjául uj nyilvántartás fog szolgálni, melyet a közigazgatási hatóságok kötelesek vezetni. A miniszteri rendeletbe ütköző kihágások ügyében az 1880 : XXXVII. t. ez. ,az 1899 : XLVI. t. ez., és az 1893. évi XXXIII. t. ez. 21. §-a értelmében Budapesten elsőfokulag minden kerületben az illető kerületi elöljáró, másodfokulag a tanács és harmadfokulag a belügyminiszter illetékes dönteni. Amennyiben azonban borhamisításról, vagy tiltott minőségben és módon forgalomba hozott borokkal űzött kihágásról van szó, az illetékes elsőfokú hatoság nem a kerületi elöljáróság, hanem a kerületi rendőrkapitány. Villamoskábelek lerakása hatósági engedetem nélkül A „Budapesti Általános villamossági Részvénytársaság“ engedélyt kért a tanácstól arra, hogy kábeleit a városligeti-fasorban mindkét gyalogút kövezetlen részében lerakhassa. A tanács nem adott helyt a kérelemnek, mert a vezetékek olyan közel jutnának a járdák mellett levő falhoz, hogy a vezeték lerakásakor és ja itása alkalmával a fák gyökerei is megsérülhetnének. A társaság azonban a tanács határozatát be nem várva, önkényesen, körülbelül 80 folyóméter hosszúságban a kábeleket a kövezetlen gyalogutban lerakta. A tanács erre utasította a VI. kerületi elöljáróságot, hogy a társaság ellen a megtorló eljárást tegye folyamatba, egyben pedig elrendelte, hogy a már lefektetett vezetékeket a társaság saját költségén 30 nap alatt távolítsa eJ és felhívta a társaságot, hogy ameny. nyiben eme szabálytalanul lerakott vezeték helyett másikat -kii: ván lerakni, úgy erre vonatkozólag újabb tervet mutasson be. Kijelenti végül a tanács, hogy a vezeték lerakásával netán okozott kár megtérítése iránt kártérítési igényét a társasággal szemben fenntartja. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
