Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-26 / 13. szám
190Ű. mtRúul'te. MAGYAÜ SZÉKESFŐVÁROS __________________;_________________-9 Bi zalmas természetű nyomozások. — A vállalkozók és az iparhatósági megbizottak. — Egy és ugyanazon napon kaptuk a kővetkező két érdekes dolgot : „A kereskedők és iparosok köréből sok panasz hangzott fél a miatt, kogy az iparhatósági megbizottak intézménye nagy terhet ró rájuk, működésük azonban a gyakorlatban nem érvényesül kellőképp, a mi e különben kitűnő intézmény további fentartását mai formájában illuzóriussá teszi. Ez okból a kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy az ipartörvény most folyamatban levő módosításának előkészítése alkalmával a szóban forgó intézmény átalakítását is tervbe veszi. Tekintettel arra, hogy az iparügyi közigazgatásban nem mellőzhető az iparosok, kereskedők önkormányzati közreműködése, a miniszter ezt az intézményt továbbra is fentartani óhajtja, de az iparhalósági megbízottakat fel akarja menteni azoknak a feladatoknak a teljesítése alól, melyek végzése részint iparukban való elfoglaltságuk miatt, részint általában megfelelni nem képesek, a hatáskörükben megmaradó teendők végzését pedig megkönnyíteni 'szándékozik s olyan önkormányzati szervvé akarja ezt az intézményt átalakítani, melynek véleménye illetve közreműködése az elsőfokú iparhatóságok tevékenységét hatályosabbá teszi. A miniszter felhívta az iparegyesületet, hogy’ a czél elérése végett terjeszsze eléje azokat a javaslatokat, a melyeknek megvalósítása az egyesület véleménye szerint az intézmény helyes átalakításánál kívánatosnak mutatkozik.“ Ez az egyik. A másik a következő: A főváros tanácsa már régi idő óta a vállalkozók megbízhatósága iránt a kerületi elöljáróságok utján szerzi be adatait. Az elöljáróságok nyomozása sértette a vállalkozók érdekét s azért a VI. kér. iparhatósági megbizottak úgy akarnak segíteni a vállalkozók érdekén, hogy előterjesztést tesznek a tanácshoz, a melyben kérik, hogy az ilyen bizalmas természetű nyomozások eszközlésével megbízott elöljáróság az iparhatósági megbízottak közreműködését is vegye igénybe. Az iparhatósági megbízottak ezt oly módon kívánják eszközöltetni, hogy az elöljáróság a nyomozásokkal kapcsolatosan minden egyes alkalommal az ő véleményüket is hallgassa meg. Az első közlemény azt jelzi, hogy az iparhatósági megbizottak intézményének mai szervezetével sem a hatóság, sem a közönség nincs megelégedve. A kereskedelmi miniszter az iparegyesület közreműködésével reformálni akarja akképp, hogy az intézményből hivatalos jellegű tényezőt alkot, a melyet mai magánjellegű szervezetéből kiemel. A másik közlemény azt mutatja, hogy az iparhatósági megbizottak a miniszter tervéről még nem tudnak semmit. Nem sejtik a készülődő reformot, mert ha sejtenék, nem állottak volna elő azzal a bizarr gondolattal, hogy a hatóságok a vállalkozók megbízhatósága felől tőlük szerezzék be a szükséges infor- mácziókat. A kereskedelmi miniszter terve ellen nincs észrevételünk. Magunk is szükségesnek tartjuk, hogy az egész intézmény alaposan revidiáltassék. Leginkább pedig azért, mert az iparhatósági megbizottak nagy tömege egyáltalán nincs tisztában a magára vállalt kötelességével és sok tekintetben jogos panaszokra .szolgáltatnak okot. Hogy mennyire nincsenek ezek a jó urak tisztában azzal, hogy mi tartozik rájuk, bizonyítja az, hogy elakarják végezni a hatóságok helyett azt a detekliv- szerü szerepet, a mely a vállalkozók sorsát dönti el Kissé komikusnak tartjuk, hogy a főváros vállalkozóinak megbízható voltát az iparhatósági megbizottak szűklátókörű csoportja bírálja meg. Teljes tiszteletben tartjuk az egyesek megbízhatóságát, de azt hisszük, hogy ilyen hatalommal a kezében a gyöngébb elem könnyen hajlandó a visszaélésre és hasznot akar huzni abból, ha X ről, vagy Y-ról véleményt kell mondania. Mindezek után pedig annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a hatóságok szó nélkül felr.e- teszik a VI. kerületi iparhatósági megbizottak előterjesztését, legalább is addig, mig a kereskedelmi kormány az intézmény reformját elkészíti. A kerületi elöljáróságok és a rendőrség. Az 1893. évi XXXIII. t. ez. értelmében a kerületi elöljáróságok a pénzbüntetések behajtására, illetőleg a marasztaló ítéletek végrehajtására a rendőrséget. használják fel. A törvény intézkedését az elöljáróságok félremagyarázzák és kis mértékben az adósok börtönéhez hasonló intézményt kreáltak. Budapesten a rosszul magyarázott törvény alapján. A kerületi elöljáróságoknak ez ellen az embertelen eljárása ellen a rendőrség panaszt emelt, a melyet egész terjedelmében a következőkben ismertetünk : A főváros rendőrsége azzal a panasszal állt elő a kerületi elöljáróságok ellen, hogy a rendőrség felhasználásával az adósok börtönének gyászos intézményét honosítja meg Budapesten. A panaszos átirat, a mely nagy feltűnést fog kelteni, azt a vádat emeli, hogy a kerületi elöljáróságok a pénzbüntetések behajtása, illetőleg az ítéletek végrehajtása körül igen helytelen eljárást követnek, mely a rendőrséget sokszor egyenesen kompromittálja. A panasz lényege az. hogy mikor az elöljáróságok a kiszabott pénzbüntetést közigazgatási végrehajtás utján nem tudják behajtani és megkeresik az államrendőrség fogház és to- lonczügyosztálvát, hogy a megfelelő elzárás büntetését foganatosítsa, a megijedt felek gyakran a legnagyobb. megerőltetéssel lefizetik a pénzbüntetés összegét, csakhogy az elzáratás szégyenét elkerüljék. Ilyenkor a rendőrség megküldi a behajtott összeget az elöljáróságnak s a megnyugtatott felet szabadon bocsájtja. Ámde az elöljáróság a legtöbb esetben nem a pénzbüntetés kiegyenlítése fejében számolja el a rendőrség behajtotta összeget, hanem a terhelt fél ellen fenálló egyéb kártérítés, költség, vagy más e féle követeléseit egyenlíti ki vele. A pénzbüntetést ilyenformán még mindig nem hajtották he s igy újra megkeresik a rendőrséget, hogy a felet, a ki magát már egy ízben kiváltotta, csukássá be. ^ A rendőrség ettől az eljárástól a saját tekintélyét félti s mindenképpen tiltakozik az. ellen, hogy az elöljáróságok őt behajtó közegnek használják fel. A tanács a rendőrség átira'a alapján felhívta az összes kerületi elöljáróságokat, hogy tegyenek a dologban igazoló jelentést. A felhívásra az elöljárók értekezlete felelt. Az. elöljárók elismerik,_ hogy a kifogásolt eljárást a III, kerület, kivételével