Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-26 / 13. szám
1900. márczius 26. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS IV. Az üzletet a megszorult főváros megkötötte márczius hó 14-én. Tőzsde jelentés: mdrcz. 15. márcz. 20. mám. 25. Regálekötvény: 98'80. 99 40. 99 80. Korufeld urnák igaza volt: a papir ára esett, esett, amig alkudoztak, de hirtelen felszökött, a mikor a kötvény csomót a bankok megszerezték. Szegény tejős tehén 1 A hagymáz Budapesten.*) Irta: Kájlinger Mihály h. vizműigazgató. Ugyancsak ily czim alatt jelent meg első tanulmányom, melynek czélja volt, a mesterségesen szűrt viznek a hagymáz előidézésében való ártatlanságát kimutatni s ezeknek a megbetegedéseknek valódi okát felderíteni. Az általánosan tapasztalt megnyugvás, valamint következtetéseimnek számos oldalról történt elfogadása okozza, hogy azóta tett észleleteimet is nyilvánosságra hozom. így az érdeklődők ez ügyet továbbra is figyelemmel kisérhetik és az adatok folytonos lánczolatának birtokában a törvényességet saját maguk is levonhatják. Úgy mint múltkor, most is két részre osztom tárgyamat. Az első részben azokat az újabb bizonyítékokat mutatom be, melyek a mesterségesen szűrt viznek ártalmatlanságát igazolják, a második részben pedig a budapesti hagymáz megbetegedésekre vonatkozólag előadott feltevés (a Pettenko- fer-féle hipotézis) érvényességének újabb tanujeleivel számolok be. * Első közleményemben 17 év hagymáz-megbetegedéseinek lefolyását mutattam be és miután ez adatokból kitűnt, hogy a mesterségesen szűrt viznek időszakonként való bekapcsolása az illető időszak alatt apadóban levő betegség további csökkenését sohasem gátolta; hogy továbbá ennek a viznek időszakonként való bekapcsolása sohasem eredményezett hagymáz- szaporulatot, mert ez minden egyes esetben már előbb bekövetkezett ; hogy végre e betegség növekedése közben becsatolt mesterséges homokszűrők terményének élvezete alatt, a betegség minden egyes esetben újra apadni kezdett és a minimális határig csökkent stb. stb., teljes jogosultsággal megállapíthattam a mesterségesen szűrt viznek ártalmatlanságát. Az első közlemény adatai az 1898. év szeptember haváig terjednek és azzal érnek véget, hogy a szűrők vize a megbetegedések szaporulata közben újra kiosztásra kerül. Azóta másfél év telt el, elég idő arra, hogy következtetéseim helyessége az adatok újabb csoportja segélyével ellenőrizhető legyen. A mesterségesen szűrt viz tehát az 1898-ik év augusztus havának végén, a hagymáz megbetegedések rohamos növekedése közben került újból kiosztásra. Ennek a viznek újból való adagolása a betegség mérvét semipiféle tekintetben sem befolyásolta. Még négy jel árulja el félreérthetlenül a mesterségesen szűrt viz legutóbbi bekapcsolásának hatástalanságát. Az első jel az, hogy 1899. évi január havában a megbetegedések száma rohamosan kezd apadni, jóhehet a kifogásolt *) Az I. közlemény megjelent lapunk 1898. november 7-iki számába ü. 7 viz szétosztása be nem szüntettelik. A második j let az szóig 1- tatja, hogy a megbetegedések csökkenése a mesterségesen szűrt viznek fokozódott mérvben való adagolása alkalmával következett be. A harmadik jel az, hogy a megbetegedések vonalának irányát a mesterséges szűrők üzemének 1899. évi május hó elején történt besztintetése_nem Volt képes megváltoztatni. A negyedik jel végre abban nyilvánul, hogy a hagymáz megbetegedések három hónappal a kifogásolt viz elvonása után újra szaporodnak. Mindezek a bizonyító tények további magyarázatra nem szorulnak. A mesterségesen szűrt viz 1898. évi decz’ember haváig a balparton havonkint kiosztott vízvezetéki szűrt viznek maximumban 11-5 százalékát, deczemberben pedig 15'4 százalékát teszi. Ettől az időtől kezdve ennek a viznek havonkint adagolt százaléka és a hagymáz megbetegedések havonkénti szarna a következő : 1898. jan. febr. márcz. ápr. május junius A mesterségesen szűrt viz o/0-ban 15*7 16'7 18-4 12-8 2-ő 0 A megbetegedések száma 151 132 116 91 62 39 Úgy vélem, hogy ez a két számsor eléggé bizonyít, minek következtében az előadottak alapján kényszerítve vagyunk a mesterségesen szűrt viz ártatlanságának feltétlen beismerésére. Ámbár az itt elősorolt tények napról-napra, hónapról-hó- napra, szigorú következetességgel jelentkeztek és sorakoztak a székesfőváros t. főorvosa — ki a mesterségesen szűrt viz ártal- masságának hipotézisével az 1897. év végén oly szerencsétlen hatást idézett elő — mégis fentartja elméletét. Mivel pedig a kérdés teljes megvilágítása az ellenérvek megismerését nélkülözhetetlenné teszi, kötelességemnek ösmerem az ellenbi- zonyitékot is bemutatni. A székesfőváros t. főorvosa, az 1899. év junius haváról szóló jelentésében következőképpen bizonyítja már ismertetett hipotézisének helyességét: „A hagymázesetek számának apadása okozati összefüggésben áll azon általam már több Ízben hangsúlyozott körülménynyel, hogy a mesterséges szűrők múlt hó 9-ike óla nem nem működtek; ennek megfelelőleg már május hóban a hagymáz esetek száma — mely áprilisban 91 volt — már 62, e hóban pedig 91 esetről 39 esetre szállott le ; a hagymázesetek ezen csökkenése még örvendetesebb módon tűnik ki akkor, . ha tekintetbe vesszük, hogy f. évi januárban a hagymázesetek száma 151, februárban 132 márcziusban 116 eset volt.“ Ez a vélemény mesteri módon tünteti fel, hogy miként lehet a statisztikai adatok ügyes csoportosításával, az ezek által nyújtott tanulságoknak homlokegyenest ellenkezőjét bizonyítani, mert e vélemény adatai ugyanazok, melyeket előbb közöltem és ezért nem is tanúskodhatnak másról, mint a hagy- mázeseteknek január hóban megkezdődött apadásáról. Ennek ellenére az idézett vélemény elolvasása mindekiben azt a benyomást fogja kelteni, hogy az apadás májusban, a mesterségesen szűrt viznek elvonása után és ennélfogva ennek következtében állott elő.
