Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-19 / 12. szám
1900. március 19. önzárólag készítendők. A szinpad-sülyesztő és a zsinórpadlás az épület többi részétől a tetőt 150 méterrel meghaladó magas falak által, a nézőtérről pedig vaslemez függöny által tűzbiztosán elkülönítendő. A zsinorpadlás menyezetébe tűzvész esetén fejlődő füstnek, közvetlenül a szabadba vezető szellőző nyílások létesítendők oly módon, hogy azok a földszinttől kezelhetők legyenek. A nézőtér és színpad fölött tetőszerkezet vasból legyen és tűzbiztos anyaggal fedendő. A nézőtér inenyezet pedig tűzbiztos anyagból készítendő. A szinház épület kellő számú és czélszerüen elosztott villámhárítókkal ellátandó. Asztalos, vagy egyéb oly műhelyek, melyekben tűzveszélyes anyag földolgozásával foglalkoznak, kivéve a szabómühelyeket, a színház épületén kívül helyezendők el. A festőtermek magában a színházban is elhelyeztők, de ebben az esetben úgy kell építve lenniök, hogy azoknak belseje tüzellenes anyagból legyen s a szinház egyéb részeitől tűzálló vasajtókkal legyenek elválasztva. A fűtés csak központi lehet és tűzbiztosán helyezendő el. A hőség, a rossz levegő, esetleg a füst elvezetéséről úgy a nézőtéren, mint a színpadon czélszerü módon kell gondoskodni. A színházakban csakis villamos, vagy gázvilágitást szabad alkalmazni. A nézőtéren és a szinház színpadi részén a központi villamos, vagy gázvilágitáson kívül mellékvilágitások is alkalmazandók. Az egyes nyílt lángok a folyosókon, lépcsőkön tánczter- mekben, öltözőkben, zsinórpadláson és színpadon oly módon alkalmazandók, hogy csak az erre hivatottak által legyenek szabályozhatók, a szabályozás pedig csak külön szerkezetű kulcscsal legyen eszközölhető, sodronykosárral s ezenkívül szükség esetén pléhernyővel látandók el. A nézőtéren levő lángok golyói vagy csészéi sodronyfonással bevonandók. A fentebbi pontokban említett helyeken a villamos vagy gázvilágitás mellett közbe-közbe szintén elövígyazattal könnyen ellenőrizhető módon elhelyezett mellékvilágitás zá.t lámpákban elhelyezett gyertyából állhat és a szinház megnyitásának időpontjától kezdve a közönség elvonulásáig folyton égetendő. A villanyvilágításhoz szükséges dinamogépek hajtására gázmotorok vagy gőzgépek is alkalmazhatók. Ha a gőzgépek alkalmaztatnak, a gőz a szinház épületben csak azon esetben fejleszthető, ha vizcsőves biztonsági kazánok alkalmaztatnak. A színházi épület belsejében vezetékül csak jól elszigetelt sodronyok alkalmazandók. A színpad és nézőtér megvilágítására hatásvilágitást kivéve, ivlámpákat alkalmazni nem szabad.bA színpadon, zsinór padláson, öltözőkben, raktárakban és mühelyekban alkalmazott izzólámpák biztositó üvegboritékkal látandók el, ad mennyiben több ily izzólámpa állványra erősítve használlatnék^az izzólámpák elé drótfonás alkalmazandó. A szinház vízvezetékkel a kívánt terjedelemben ellátandó. A vízvezetéki hálózat két fővezetékből táplálandó, hogy a szin- kázban mindig viz álljon rendelkezésre és netáni hiány beálltakor az egyik, vagy másik? vezetékből vizj bebocsátható legyen. Minden szinház a székesfővárosi tüzőrségi állomással távirati összeköttetésbe hozandó, azonkívül telefonnal is ellá* * tandó. Minden szinházbanílegalább két'daenlakó^állandóan alkalmazott s különösen a világítási, vízvezetéki és fűtési készülé7 kék ismerete tekintetében is megvizsgált, józan és megbízható tűzoltónak éjjel-nappal felváltva kell őrségi szolgálatot teljesíteni. Ezek a szinház állandó személyzetéhez tartozó tűzoltók tüzrendőri fegyelem tekintetében a fővárosi tüzoltófőparancs- nokság alá vannak helyezve. Ezeken kívül az előadás alatt az előadás természétéhez képest eselről-esetre szaporítandó, de előadásonként kivétel nélkül minden színházban megfelelő, nagyobb színházban legalább négy személyből álló tüzőrség tesz szolgálatot a fővárosi hivatásos tűzoltók soraiból egy őrparancsnok vezetése alatt. A tüzőrség az előadás megkezdése előtt legalább egy órával köteles a színházban megjelenni és működését megkezdeni. Ha a színpadon vagy a zsinórpadláson kiütött tűz olyan terjedelmet látszik venni, hogy a kéznél levő készletekkel rögtönözve el nem fojtható, akkor mindenekelőtt a tűzoltóságnak jelezni kelj a tüzet a tüzőrségi állomásokkal; le kell ereszteni a vaspléhfüggönyt, fel kell nyitni a színpad fölött szellőző nyílásokat: értesíteni kell a rendőrségi felügyelő tisztet, valamint a rendezőt, hogy a közönséget nyugodt eltávozásra felszólítsák. Bárminő kiterjedést nyerjen a tűz a nézőtér, folyosók, csarnokok és lépcsők világítására szolgáló gáz és villamvezeté- ket semmi szin alatt lezárni és a világítást kioltani nem szabad. A mentés első sorban a látogató közönség és a színi személyzet életére irányozandó. Hogy a fentebbi szabályok minden irányban megtartassanak arról a fővárosi tanács az állami ..rendőrséggel egyetértve gondoskodik. Ebből a czélból egy állandó szinházvizsgáló-bizottság ala- kittatik, melynek elnöke mindenkor azon fővárosi tanácsnak, kinek illetősége a színházi ügyekre nézve megállapittaiik, tagja pedig a középitési bizottmány tagjai sorából a tanács által kinevezett 3 szakértő tag, a tüzoltó-főparancsnok vagy helyettese, az illető kerületi elöljáró és a kerületi mérnök. Ezen állandó bizottság feladata az uj színházakat megnyitás előtt, a meglevő színházakat szükséghez képest, az ösz- szes színházakat minden évben kétszer és pedig a nyári szünet után az előadások megkezdése előtt és a fűtés megkezdése előtt megvizsgálni, azoknak építés és tüzrendőri szempontból a fentebbi szabályoknak megfelelő állapotáról, különösen a fűtési világítási és vízvezetéki berendezés, valamint egyéb mentési eszközök és készülékek teljesen jökarban létéről — ha szükséges — próbák által is meggyőződni. Ezenfelül feljogosittatik az állandó szinházvizgáló bizottság elnöke, hogy az egyes színházakban annyiszor, amennyiszer szükségesnek tartja, ellenőrző vizsgálatot tartson s ha ezen ellenőrzési vizsgálatok alapján kívánatosnak mutatkozik a szinházvizsgálóbizottságot rendkívüli eljárásra is egybehívhassa. Azonfelül ezen állandó bizottság rendkívüli eljárásra mindannyiszor és legfeljebb 3 napi határidőn belül egybehi vandó, valahányszor azt a fővárosi államrendőrség főkapitánya, vagy a fővárosi tűzoltóság főparancsnok szükségesnek tartja s ezt kérelmezi. A ki e szabályrendelet bárm(ly pontja ellen vét: az 1879. évi XL, törvényczikk 141. §-a értelmében fog büntet- tetni. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
