Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-19 / 12. szám

8 Ha a mulasztás az igazgatót terheli, ismételt pénzbünte­tés után tőle a színházi engedély is megvonható; a Nemzeti Színház és a magyar királyi Operaház intendánsára és igazga­tóira nézve azonban a magyar királyi belügyminiszter illetékes határozni. A Szent János kórház hajói. Alig egy éves a kútvölgyi dűlőben épült Szent-Já- nos kórház. A főváros több millió koronát költött erre az intézményre. Az uj kórház felszereléseiben, amelyeket annak idején mintaszerűnek mondottak, az utóbbi időben olyan hiányok mutatkoztak, amelyek a betegekre is komoly következményekkel járhatnak. Az uj kórháznak saját villamos telepe, vízszol­gáltató készüléke és gőzfütö rendszere van. Ez a há­rom fontos alkatrésze az épületnek két héttel ez­előtt vízhiány miatt mondta fel a szolgálatot. A kór­háznak nem volt vize, nem volt világítása, nem tud­ták fűteni három napon keresztül, s pillanatnyilag úgy segítettek a bajon, hogy lajtos kocsikkal szállítot­ták a vizet a betegek részére. ■ Akkor nagynehezen javítottak a kellemetlen álla poton, amely a múlt héten különböző csőtöréssel pá­rosulva megint öt napig pusztított a kórházban. Öt napig nélkülözték a rendes villamos világí­tást, a fűtést és a kórházban elegendhetetlen bőséges vizet. Öt napig 360 beteg várta perczről-perczre, mig végre segítenek a vízhányón, elkészülnek a meg­bomlott gépek s a kórház életrendje a rendes kerék­vágásba visszatér. Ezeknek a botrányos állapotoknak feltárása alkalmából érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a tanács és a főváros mérnöki hivatala miképen jár el azokkal szemben, akik ezeket a minduntalan sztrájkoló felszereléseket készítették. Az a vállalkozó, aki a kórház vízvezetékét és csatornázását, légfűtésének szerkezetét és egyéb ha­sonló műszaki berendezéseit készítette, a minap nyúj­totta be végszámláját a tanácshoz. A tanács a számla felülvizsgálása alkalmával revízió alá vette a Szent- János kórház belső berendezésének összes költségeit, amikor is kiderült, hogy a költségekre a közgyűlés 138.383 korona 39 fillért irányzott elő, a munkák el­készítése azonban tényleg 139.943 korona 04 fil­lérbe került. Tulkiadás merült fel tehát itt 1559 kor. 66 fillér. A csatornázás és egyéb említett munkákat a vál­lalkozó 27'5°/o-os árengedménynyel vállalta el és szer­ződésileg kikötött járandósága 122.492 korona 16 fillér lett volna. Ebből a csatornázási munkára jut 16000 korona, gőzkeverő csapokra 3600 korona; a hat pe- dalos keverő csap 1200, a hullaházban berendezett vízmelegítő készülék 1164 kor. 20 fillérbe, a mérleg­ház csatornázása 200 koronát tesz ki stb. A czég azonban beterjesztett számadásai sze­rint 139943 korona 04 fillért követelt s igy 17.450 1900. márczius 19­korona 88 fillérrel többet, mint amennyire szerződése jogosította. A tanács a czég kérelmét meghallgatta, s a vég­számlájában feltüntetett követelését kiutalványozta., mivel a czég a munkákat kifogástalanul készítette el és a tulkiadásokat az utólagosan szükségessé vált pótmegrendelések okolják meg. így külön munkát és ennek következtében külön költséget okozott a kerté­szet, fűtés és szellőztetés és orvosi kezelés megköny- nyitése érdekében végzett vízvezetéki munkák, a csa­tornákhoz szükséges külön alkotórészek, a zuhanyok, a jégverem és tyukketrecz külön csatornái, stb. Ezeket méltatta külön figyelemre a tanács, mi­dőn a czéggel a végső leszámolást foganatosította és a munkákat végleg elfogadva a czéggel szemben a szokásos jótállási határidő kezdetét 1898. aug. 2-ik napjában állapította meg. A tanács mindezeket a munkákat kitünően sike­rűiteknek találta, a kórházban pedig a betegek állan­dóan sinylik a vízhiányt, a fűtés hiányát és vak sö­tétségben, pislogó gyertyavilág mellett várják a jobb jövőt. Budapest Parisban. — Levél a szerkesztőhöz. — A „Magyar Székesfőváros“ nemrég czikket közölt a fővá­rosnak a franczi világtárlatra szánt kiállításáról. A czikkiró .ál­talánosságban Budapestet akarta látni a tárlaton s nem gondolt arra, hogy a megbírált kiállítás tulajdonképp a főváros közigaz­gatási hatóságának bemutatója első sorban a városi közintéz­ményekről, azok mai állapotáról s csak másodsorban terjesz­kedik ki a fővárosra, mint látványosságra. Igen sokan szürké­nek, színtelennek, tulszerénynek tartják a Régi Városházán egy csoportban bemutatott eredményt, a mely a virágzó, bámulato­san szép fővárost nem a maga varázslatos pompájában tünteti a néző elé. Hát van ebben is valami kevés igazság. De csak igen kevés: a hatóság kiállítása szerény, fiz igaz. A hatóság abban a keretben rendezte a tárlat anyagát, a melyet a körül­mények megengedtek. Nem reklámszerii, hangzatos mutatvá­nyokat, hanem részben komoly, tudományos, részben színes, vonzó látnivalót hordott egybe, hogy kielégítse a tudóst is, a laikust is. Tudományos, szakszerű grafikonjai a müveit nyugat bármely metropolisának becsületére válnának. Színes akvarell látképei pedig eléggé megkapóan mutatják be a fővárost. A hatóság különben is arra törekedett, hogy a város ne­vezetesebb közintézményeit, főképp a közélelmezés és közegész­ségügyi alkotásokat mennél hatásosabban mutassa be. Ezek az intézmények a város fejlettségének beszédes tanúi, mellettük a magyar metropolis szépségét, gyönyörű fekvését, eleven világ­városias életét a hatalmas akvarellekről láthatja a néző közön­ség. A közegészség és közélelmezés intézményein kívül a közok­tatás, közjótékonyság, továbbá a hatósági gondozás tárgyát képező minden nagyobszabásu létesítmény kisebb-nagyobb mértékben he­lyet kap a kiállításon. Sorra véve valamennyit, megismerjük a fővárost, amilyen nagy, amilyen fejlődött és gazdag. Az összes tárgyak közül, a melyek a régi városháza hat MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom