Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-19 / 12. szám
i ________________MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ___________ 1900. márczius 1 Jó papír, börzepapir, kelendös,' van hitele, szereti a publikum itthon is, külföldön is. Mennyi a kurzus? Persze, persze, az a fö a kurzus! A bankok számolgatnak nekem, neked, neki, nekünk stb. stb. ennyi haszon, a vevőink eny- nyi, az ügynökeinknek ennyi. Summa-summá* rum, mire a számadás kész lett, — a jó, a kedves, a kapós papírnak leesett az ára. Már csak 98.60, ha sokáig tartott volna az alku, lett volna idő még lenyomni egy koronával. Mert jószivüek a bankok ; nem akarják busi- tani a várost s im kiállnak a világ elé, hogy ők 96.50-et adnák olyan papírért, amely nem ér többet 98-nál. Hogy az üzlet befejezése után a regálepapir megint kapós lesz, az árfolyama mégis meghaladja a névértéket, arról a mi derék bankjaink nem tehetnek. Silentium! Az üzlet kész, van pénz, lesz munka s ez a fö. A munka nélkül levők száma óriás s a hatóságnak fokozott erővel kell igyekezni,-hogy az- éhező' proletárok panaszszavát elhallgattassa. Van pénz, sietni kell a munka kiosztásával, a melyből jusson azonban a kicsinek is, ne csak a nagynak. Az árvaszék díjszedése. — Konfliktus a főváros és a belügyminiszter között. — A f< rcs árvaszéke hosszú évek óta külön leltár- és S7ámvi?sgá]ati dijakat szokott szedni. Egy fél nemrég felszólaltaz állítólag jogosulatlan díjszedés miatt, s panaszt tett a belügyminiszternél, ki a fővárost fel is szólitotta, hogy az árvaszéki díjszedést a jövőben mellőzze. A tanács a miniszter felszólítására a leltári dfjak szedését megszüntette, azonban a számvizsgálati dijakhoz továbbra is ragaszkodott. A belügyminiszter tudomásul vette a fővárosnak azt az elhatározását, hogy a leltári dijakat ezentúl nem szedi, de a főváros jelentésében foglalt azon kijelentést, hogy a számvizsgálati dijakhoz a főváros az 1877. évi XX. t.-cz, 3ol. §-a és az 1877. decz. 30-án 53946. sz. a belügyminisztr rileg jóváhagyott szabályrendelet 15. pontja alapján ezentúl is ragaszkodik, határozottan helyteleníti, s kijelenti, hogy a főváros az 1877. évi XX. t.-sz. 293. §-ában meghatározott dijakon kívül egyebet követelni nem jogosult és a számvizsgálatok eszközlése a fővárosnak az említett törvény 275. § ában előirt kötelessége, s. mint ilyen hivatalból és teljesen . díjtalanul ■ eszközlgndő. A városházán a miniszter rendeletét igen kelletlenül fogadták. A tanács felhívására á főszámvevő kimutatta, hogy az árvaszéki számvizsgálati dijak elvesztése a fővárosnak legkevesebb évi 6000 korona veszteséget okozna. A tanács ez alapon újból .felirt a belügyminiszterhez, hogy szigorúan elfoglalt elvi. álláspontját, adja fel.,. A fővárosnak szüksége van a hánytorgatott dijakra, amelyeket csak azoktól, a kiskorú örökösöktől követel a kik minden nagyobb megerőltetés nélkül elviselhetik. ■ - . . * .... A főváros ezt az eljárást folytatja már hosszú évtizedek óta s eddig .még senki kifogást nem tett ellene. A mostani az első eset, hogy valamelyik fél a számvizsgálati dijak miatt felszólalt. A tanácsnak azonban ezúttal sem sikerült a belügyminisztert megingatni, amennyiben tegnap érkezett rendeletében a miniszter előbbi álláspontját fenn tartja. A tanács erre most azt határozta, hogy az ügyet a törvényhatósági bizottság elé terjeszti, még pedig azzal a javaslattal, hogy a közgyűlés kísérelje meg még egy újabb felterjesztés utjnn a belügyminisztert, a főváros igazáról meggyőzni. Elhamarkodott intézkedés. A tanács tudva olyan javaslatot terjesztett a farkasréti temetővasut ügyében a közgyűlés elé. amelyből a fővárosnak esetleg a mérnöki hivatal szerint 17.000 korona kára lehet. Az ügy és a tanács javas lata a következő : Kasics Péter biz. tagnak a farkasréti temetőbe vezető villamos vasút ügyében a múlt évi november 22-én tartott közgyűlésen a polgármesterhez intézett interpellácziójából kifolyólag a tanács feliratot intézett kereskedelmi miniszter úrhoz, hogy mivel e vasút közigazgatási bejárása még 1898. deczem- ber 20-án, engedélyezési tárgyalása pedig 1899. jtlius 17-én megtörténi, méltóztassék e tárgyalások eredménye felett dönteni, hogy a főváros a vasút kiépitése érdekében szükséges átrendezések és egyéb ezzel összefüggő munkálatok irántintéz- kedhessék. Egyúttal azonban a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy mivel a szóbanforgó vasút az Enyedy-utczát minden körülmények között érinteni fogja, az Enyedy-utczának vasútépítésre alkalmas állapotba való helyezésére, illetve rendezésére nézve, figyelemmel e közigazgatási bejáráson létrejött megállapodásokra. 30 nap alatt érdemleges javaslatot tegyen. A mérnöki hivatal a javaslatot bemutatta, s első sorban is az Enyedy-utczának 12 ölre való kiszélesítésére szükséges területet illetőleg nyilatkozott. A térrajz szerint az utcza szabályozásához csupán az 1453—1356. kát. helyr. sz. telek 585.70 □-ölnyi részének megszerzése szükséges. E területben benfog- laltatik az Alkotás- és Enyedy-utcza sarkán tervezeti letompitás is, amit a vasútnak r az Enyedy-utczába való bekanyarodása tesz szükségessé. A mérnöki hivatal e terület kisajátítási árát a kerítés és növényzet kártalanítási árával mintegy 17 902 koronára teszi. Mig e terület meg nincs szerezve, s amig a mai árok helyett megfelelő csatorna nem épül, részletes útépítési terv nem készíthető, de egyel re nincs rá szükség, mert ezen utrendezések a vasuli építési részlettervek beadása alkalmával a vasúttal egyült fognak letárgyaltatni s a rendezés maga a vasúttársasággal fennálló területhasználati szerződés 10. §-a értelmében a vasúttársaság által fog eszközöltetni, csupán az uj burkolatanyag fog a főváros részéről a vasúttársaságnak ingyen kiszolgáltatni. Erre az anyagra a f. é. 15.000 korona fel van véve; a nyílt árok ^helyett építendő csatornára nézve pedig a hivatal csak akkorjjnyilatkozhatik, ha az orbánhegyi áiok rendezési tervével kapcsolatban építendő svábhegyi mü-árok'felett, melylyel az Enyedy-utczai csatorna szoros kapcsolatban van, már határozat hozatott A tanács a maga részéről czélszerünek tartja, hogy. mi
