Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-12 / 11. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. márczius 12sok más közhasznú intézmény is létesült, melyek a lelkipásztori teendők felhalmozását vonták maguk után. A Szt.-Ferenczrendben bekövetkezett változás lehetetlenné teszi, hogy a rend a plébánia vezetésére kellő számú tagokat alkalmazhasson. Ismervén a rend nek azon kiváló érdemi it, amelyeket a sz.-főváros t. közönsége is oly hizelgő elismerésben méltóztatott részesíteni : sajnálattal látom azt a változást, amely e plébánia világiasitásának tervét megérlelte. Miután azonban a rend főnöksége maga is elismeri, hogy egyének hiánya miatt a plébánia a szükségletein nem segíthet, ezennel tudomásul veszem a szfőv. t. közönségének óhaját és hozzájárulásomat nyilvánítom ahhoz, hogy letévén a Sz.-Ferenczrend e plébánia vezetésének gondjait, a szfőv. t. közönsége e plébánia hivatal betöltésére nézve is oly módon intézkedhessek, mint azt kegyúri jogainál fogva a sz.-föv. területén létező más kegyúri plébániákra vonatkozólag tenni szokta. Teszem ezt annál szívesebben, mivel fentebb érintett előterjesztésében biztosítva látom a Ferencz- rend számára azon kárpótlást is, amelyre azé plébánia átengedésével jogos igényt nyer. A ferenczvárosi plébánia ugyanis, mint ismeretes, kárpótlás volt azon belvárosi úgynevezett .magyar plébániáért“, amelyről a rend 1822-ben a belvárosi „német plébánia“ javára lemondott. Midőn ennélfogva a ferenczvárosi plébániából is kivonul a rend, jogosan illeti kárpótlás, melyet 19o0. évtől kezdődőleg nyolcz évi részletben Fizetendő 16000 koronában ajánl meg a szfőváros t. közönsége. Ezzel az ügy anyagi része is rendezettnek mutatkozik. Csakis a plébánia megfelelő vezetésének érdekében kérem, hogy a ferenczvárosi lakosság számának emelkedése folytán a lelkipásztorkodás terén felmerülő rendkívül sok teendő kellő és rendes elláthatása czél- jából a világiasitással egyidejűleg négy segédlelkészi állás szerveztessék. Azért is tisztelettel kérem Nagyságodat, hogy ezen állások rendszeresítése iránt intézkedni méltóztassék. Magától értetődik, hogy e négy segédlelkészi állás csak a jelen körülményekre vonatkozik. Ha ugyanis a népesség száma növekednék, kegyes lesz a sz.-főv. t. közönsége a szükséghez képest további uj segédlelkészi állásokról gondoskodni. Midőn szerencsém van Nagyságodnak többször említett előterjesztésére ezeket válaszolni, megjegyzem, hogy mihelyt a tek. törvényhatóságnak ez ügyre vonatkozó végleges határozatáról értesítést nyerek, azon nal megfogom tenni az ügy rendezéséhez szükséges intézkedéseket. — Addig kérem, fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem kifejezését. — Yaszary Kolos m. k. bibornok, herczegprimás, esztergomi érsek. 8 A főváros az autonómiai kongresszuson. A katholikus autonómia ügyében összegyűlt országos kongresszus egyik világi kegyur tagja Eszterh'ízy Pá) herczeg nemrég elhalálozott. A kongresszus márczius 15-én uj tagot fog választani, a ki szintén a kath. világi kegyurak sorából kerül ki. A kongresszus elnöksége most felszólította a fővárost, hogy mint egyik főkegyur zárt szavazatát a mondott határidő előtt küldje meg. A tanács most az ál iratot a polgármesterhez tette át, a kit a főváros közgyűlése már az alapválasztások alkalmával megbízott volt, hogy a főváros nevében szavazatát küldje be. A mostani választáson ennélfogva ismét a polgármester fog a főváros nevében szavazni. Az Acetylen és a karbid-ipar. Berdenich Győző mérnök az „Országos Ipái egyesület“ illésein az acetylenről, a karbid-iparról és a magyar iparról tartót előadást. Előadásainak konklúziója az, hogy az acetylen szabályrendeletet a kormány mielőbb készítse el, mert hova-tovább több és több baleset fordul elő az acetylen használatánál. Maga az előadó konstatálja, hogy az acetylen előállításához, valamint az erre való készülék szerkesztéséhez és gyártásához, nagyobb előképzettség szükséges. Nem elég ehhez, ha valaki jó kovács, lakatos, vagy bádogos. Azután elősorol néhány megdöbbentő szerencsétlenséget s végül a karbid-gvártást, annak hasznosságát és szükségességét fejtegeti. Az acetylen terjedését, mondja Berdenich, erősen gátolja az, hogy a karbid beszerzése tekintetében idegen államoknak vagyunk adófizetői így az acetylen nem lehet olyan olcsó, mintha minden alkatrésze idehaza készülne. Fejtegetései során arra biztatla hallgatóit, hogy a karbid gyárak létesítését mozdítsák elő. Nem akarun az előadó ur műszaki fejtegetéseiről kritikát mondani, sem az acetylen világítás ellen állást foglalni. Minden modern újítást szívesen látunk, sőt magát az acetylent is, ha elterjedésével meglehetne szüntetni azt a terhes szerződést, a mely a fővárost a légszesztársulathoz köti. De csak mint szükségszerű rosszat — szeretjük az acetylent. Mert félünk tőle. Nem csupán azok miatt a rémes esetek miatt, amelyeket B. ur elősoroP, nem is azért, meri ő maga konstatálja az acetylen veszedelmességét, hanem csupán a karbidban rejlő veszedelmek miatt. A karbid egyike a legfélelmesebb robbanószereknek, a melynek meghonosítása ellen a legerősebben küzdöttünk eddig és küzdeni fogunk ezután is. B. ur fejtegetéseiből azt látjuk, hogy a főváros területén karbid-gyár al pitása van tervbe véve. A karbidgyár kísérlete néhányszor már elmúlt, de az acetylen drága, a részvényesek nem kapnak osztalékot és B. ur szomorúan panaszolja azt a mostoha helyzetet, a melyben mi a karbid ipar tekintetében vagyunk. Ennek a szomorúságnak félő, hogy résztvevő hívei akadnak, a kik meg fognak könyörülni az osztalék- nélkül szűkölködő acetylen részvényeseken és segedelmükre sietnek egy hat Imas karbidgyár alapításával, a melyet — még meglehet — a főváros által ajándékozandó, ingyen területen építenek fel. Ám tegyék ; a magyar ipar fejlesztésének mi minden téren hivei vagyunk, de karbidgyár létesítését a főváros területén, vagy a főváros határában nem tartjuk megengedhetőnek. A főváros, a mint annak idején azt megírtuk, hozott is határozatot a robbanószer gyárak létesítése ellen s mi a leghatározottabban követeljük, hogy a robbanószer gyárakat eltiltó határozat a karbidgyárakra is kiterjesztessék, mert úgy sejtjük B. ur fejtegetéséből, hogy ilyen alapítással készülnek meglepni a fővárost. ,
