Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-12 / 11. szám
1900. márczius 12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Mese az ujvásártéri parkról. Kötetek telnének ki belőle,amenm it már tollforgató és kevésbé tollforgató emberek Budapest abbéli nyomorúságáról összekántál- tak, hogy minden van itt, csak éppen a tér kevés, a köz tértekben, parkokban van hihetetlen nagyfokú hiányosság. Mit ér a sok szép, czifra bérpalota, az egymás hátára épített számtalan középület, ha végtelen sorozatukat meg nem szakítja egy-egy darabka köztér, czizomázatlan, meztelen természet, mely a sok-sok kő- tégla- és porfellegek közé egy kis üdítő tiszta levegőt lehel, a bámuló, fáradt szemnek, porlepte tüdőnek kevés nyugalmat, békés üdülést nyújt. Ami talán a bájos fiatal leány báli öltözékén a dekoltázs, olyanforma a nagyváros házsorai között egy-egy park. A sok mesterséges disz és kellékek között egy darabka szabad természet, a maga utolérhetetlen bájával, pótolhatatlan hatásával. A főváros vezetőit soha igazabban nem támadták, mint amikor szemére lobbantják, hogy ebből az ifjú városból, melyet oly igen szeretnek a ,.tündérszép“ jelzővel beczézgetni, elvonták a díszítés koronáját, csaknem tervszerű és szándékos következetességgel elmellőzték, még a kínálkozó alkalmakat is, hogy helyen ként csinos, árnyas köztereket rendezhessenek be. Még a meglevők egy részét is kiirtották, vagy elpusztításukat megkisér lették. Hosszú idők, évtizedek bűnét a legújabb kor lassanként pótolni szeretné, jóvátenni próbálgatja. A tömeges felszólalások zaja elfojtotta a kerlpusztitó törekvések utolsó maradékait is. A főváros pénzzavai okkal küzd, gyökeres orvoslásra megkötözött kezekkel nem gondolhat. Igyekeznek tehát felhasználni azt, ami inég a múltból megmaradt, a meglevő köztereket alakit ják át egymásután parkokká. Kisebb-nagyobb mértékben megtették ezt már azokkal a piaczokkal, amelyek a vásárcsarnokok felépülte óta eddigi rendeltetésük alól felszabadultak. Egyik legnagyobb objektum, melyet csak nemrég tisztogattak meg a mindenféle árusoktól, az Ujvásártér hatalmas területe. Erről is elhatározták, hogy díszes parkot alakítanak belőle, amilyet a Józsefváros, a főváros e legnagyobb kerülete régen nélkülöz. A Muzeum kert a kerület belső határán van, inkább a Belváros közönsége látogatja, s egyébként sem az a szórakozó hely, melyre a külső Józsefvárosnak szüksége van Ugyanez áll az állig begombolkozott Orczy kertre is, mely az uj Népligettel együtt különben is igen messze, távol fekszik, a Ferenczváros határán. Az Ujvásártéren tervezett park szükségességét nem volt tehát nehéz belátni. A főváros mérnöki hivatala nagyszabású terveket dolgozott ki a tér átalakítására s azokat még tavaly a középitési bizottság elé terjesztette. Ámde a bizottság szüntelenül maga előtt látta lebegni a főváros zavaros pénzügyi viszonyait és sok más jóravaló, derék tervvel egyetemben az ujvásártéri park ügyét is visszavetette s felszó- itotta a mérnöki hivatalt, hogy ujabh, olcsóbb terveket dolgozzék ki, mert a fővárosnak ez idő szerint nagyszabású alkotásokra pénze nincs. Az uj tervek most elkészültek, s nemsokára ismét a bizottság elé kerülnek. A mérnöki hivatal ezúttal ugyancsak meg9 fogadta a kapott utasításokat. Az uj tervezet szerint az egész terület parkozása 68548 koronába kerül. Ennek az összegnek is a legnagyobb részét az okvetlenül szükséges talajjavitási munkák emésztik meg. A hatalmas terület talaja szeméthulladékokból és mindenféle törmelékekből áll. Ezeket jó televényföld- del kell bevonni, hogy a tér termőképessé váljék s a fák, ültetvények megélhessenek benne. Maguk ezek a földmunkák 33.600 koronába kerülnek; 21261 korona pedig kerítés, padok, vízvezeték berendezésére és egyéb mellékmunkákra szükséges. Bele számította még a mérnöki hivatal a költségvetésbe a tér közepén egy nagyobb vizme- dencze fe'állitásának költségét is, mert erre feltétlenül szükség van. Az uj közkert ugyanis eleinte ; — különösen nyáron — igen nagy mértékben nélkülözni fogja az árnyékot, félő tehát, hogy meleg időben nem akad közönsége. A vizmedencze, — esetleg szökő, kút — mindenütt igen népszerű és maga körül lehűti a levegőt. Ha berendezik, kétségtelen, hogy kánikulában is állandóan nagy közönség fog körülte tanyázni, s élvezi a kellemes, hiis és min- denekfelett egészséges levegőt. A mérnöki hivatal jelentését mentegetődzésekkel zárja. Nem lehetett a mostaninál is olcsóbb terveket készíteni. A kertészmunkák költségeitis a miniumra szorították, a főkiadást a talajmunkák okozzák, ezeket mellőzni pedig nem lehet. Amit lehetett, úgyis törülték. Fájdalommal és sajnálattal bár, de elhagyták a kioszk építésének tervét is. A mérnöki hivatal eltanulta a jelszót, nincs pénz ! Mi pedig azt mondjuk, hogy okosabb lelt volna el nem tanulni. Takarékoskodni lehet és kell, de csak ott, ahol lehet, és addig, ameddig lehet. Ez üdvös és hasznos. Ellenben absurdum takarékoskodni ott, ahol annak értelme nincs, és több akár, mint a vélt haszon. Igen helyes, ha a főváros nem dob ki egy-egy dologra százezreket és addig takarózik, ameddig a takaró ér. Nem szükséges erre az ügyre, az Ujvásártér parkozására, sem kidobni százezreket és a praktikus közkertben rózsaligetet berendezni. Annak azonban épen semmi értelme sincs, hogy ilyen fontos kérdésben krajczároskodjanak, s a parkot úgy rendezzék be, hogy abból ne legyen ezután se park, se vásártér. Arra a kioszkra, mit a mérnöki hivatal a tervekből most kihagyott, okvetlenül szükség van. Az Ujvásártér hatalmas, tágas terület. Maga a tervezet elismeri, hogy benne árnyékos helyre egyelőre nincs sok kilátás. A közönség megkövetelheti tehát, hogy ezen a nagy területen rendelkezésére álljon egy, vagy még inkább két fedett helyiség, hol a nap heve, vagy a hirtelen támadt nyári zápor elől menedéket találjon, hűsítő italt, vagy valami táplálékot kereshessen. Ha ezt puszta takarékosságból nem akarják megépíttetni, akkor kidobott pénz az egész parkozás költsége, arra a térre ugyan nem 'og más közönség összegyülekezni, mint a csatangoló utczagycrekek és dologtalan legények serege, — akik a vizmedencze partján fognak gombozni és a közkert utain golyóznak. Felesleges részleteznünk, hogy annak a kioszknak, vagy két kioszknak nem kell éppen valami bizánczi-mór stílben készült építési műremeknek lennie, vagy olyan költséggel épülnie, mint akár az erzsébettéri kioszk, — de olcsó pénzért egyszerű fatető, kerítés, néhány vasrúd és egypár vég vitorlavászon se-