Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-05 / 10. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. márczíus 5. Olvasóinkhoz. A „Magyar székesfőváros“ harmadik évfolyamába >■ lépett. Két esztendős pályafutása alatt szigorúan megmaradt kitűzött czéljánál: érvényre juttatta a jogos kívánságokat és követeléseket, segítő kezet nyuj- ‘tölt a hatóság tévedéséi ellenében a közönségnek s egyetlen óhaja az volt, hogy szeretettel, igyekezettel, buzgalommal meghódítsa magának a közönség bizalmát. Most a harmadik esztendő kezdetén ismételjük azt a mit megindulásunk alkalmával hangozta. Ltunk : Szerkesztőségünk mindig nyitva áll a nagykö- •c zönségnek. Bármely a fővárosi közigazgatás körébe vágó kérdezösködésre szívesen válaszolunk elöfize- r tőinknek. Bármely ügyben szives örömest támogatjuk tanácscsal, felvilágosítással. Utána járunk a fővárosnál előfizetőink egyes ügyeinek. Sürgető szavunkkal, ha kell a nyomtatott betű erejével, odatörekszünk, hogy minden fővárosi polgár ügye gyors és méltányos elintézést nyerjen. Szerkesztői üzenetben — ha szükség élő szóval is — szívesen tudósítjuk eljárásunk eredményéről előfizetőinket, mert kitűzött czé- lunkat, hogy a főváros közigazgatását jobb irányba tereljük, hogy a polgárság érdekeit minden vonalon érvényre juttassuk, csak úgy érhetjük el, ha a közön ség bizalmával megtisztel s mi személyes tapasztalat utján győződünk meg minden egyes esetben az eljá rások hosszadalmasságáról és az elintézések czélsze- rütlenségéröl. Nem fogja figyelmünket kikerülni semmi, ami a város életműködésében fontos. A közegészségügy, közélelmezés, városrendezes, a közgazdasági kérdések, telekszabályozások, vizügyek, a fogyasztási adók és a javadalmi dijak, a lakásbér, a házbér uzsora és szegényügy, ezek mindannyian szigorú bírálatunk tárgyát fogják képezni s magától érthető, hogy minden ily kérdésben szives örömest állunk a közönség rendelkezésére is. A Magyar Székesfőváros pártatlan és szakszerű közleményeiben ; friss, jól értesült híreiben ; kimeritő és pontos ismertetéseiben. Ez volt s maradt a mi programunk. Hisszük és bizunk benne, hogy ez alapelvek mellett lapunk továbbra is népszerű és szívesen látott lesz az olvasó közönség előtt. A szerkesztőség. A Magyar Székesfőváros előfizetési ára : Egész évre 12 Kor. Fel évre 6 „ Köztisztviselőknek : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 „ A budaiak uj parkja A főváros jobbparti lakosságának legújabb üdülőhelye a Szent-Margit hid budai hídfőjénél levő tágas park- A főváros mindent elkövet, hogy a budaiak uj közkertjét minél díszesebbé tegye s látogatottságát biztosítsa. Egyik legújabb határozat szerint a parkban két nagy szökökutat állítanak fel. A közmunkatanács a szökőkutak felállításénak tervéhez ma hoz/ajaruit. A fapusztitók. A székesfőváros százezreket költ az utakat szegélyező fasorokra. Az ültetéssel száz — meg száz ember foglalkozik s a lassan fejlődő fák megőizése annak a rendőrségnek lenne a gondja és kötelessége, amely szintén néhány százezer forintjába kerül a fővárosnak. Ezek az aszfaltba oltott, fertőzött talajban élő fák, a drága gondozás daczára sem tudnak fejlődni, árnyékot nem adnak, lombjuk mindig hervadt s idő előtt elpusztulnak. A főváros lakosságának egy része kérlelhetetlen gyűlölettel viseltetik a fővárosi fák iránt. Egy névtelen feljelentés, amely a polgármesterhez volt intézve, elmondja, hogy miképpen pusztítja a főváros közönsége a fákat. Éretlen suhanezok lehánt- ják a fák törzsét, letördelik a gallyakat. Az üzlettulajdonosok a boltok szennyes vizét töltik a fafészkekbe. Arra kén a polgármestert, hogy nagyobb felügyelettel őriztesse a drága csemetét. Mint minden ügy, ez is a mérnöki hivatalhoz került, hogy tegyen javaslatot a névtelen följelentésben foglalt panaszok orvoslására. A hivatal azt mondja, hogy a fák pusztítását már rég óla figyelemmel kíséri. így konstatálták, hogy csupán a belső területen évenkint több mint 1000 fa pusztul el. Pusztítja a közönség, amelyet a rendőrség nem ellenőriz. A pálinkás boltok közelében a részeg emberek rongálják az ültetvényeket. A Podmaniczky- és Örömvölgy-utczákban szerzett konkrét tapasztalatok bizonyilják, hogy a pálinkamérésekből kiözönlő részeg nép bepiszkolja a környékbeli fák fészkeit. A borbélyok, szatócsok, hentesek és többi apró üzletek a szennyes vizeket oda öntik. Sőt újabb megfigyelést is tett, a mérnöki hivatal. A Kossuth Lajos-utczában ültették el az uj fákat. Polgári ruhába öltöztetett fővárosi szolgák őrizték éjjel nappal az ültetvényeket. Ezek a titkos őrök észrevették, bogy a Kossuth Lajos-utczai nagy üzletek szolgái az üzletek szennyes vizét a fiatal fák fészkébe öntik. A fák talaja képtelen azt a nagy tömeg vizet felszívni s a legtöbb fa idő előtt kirothad. De ezeken kívül, azt mondja a mérnöki hivatal, van egyéb dolog is, ami a fák pusztítását elősegíti. A házmesterek télen megsózzák a havat, hogy gyorsabban olvadjon. A sóz viz a fák fészkébe folyik, s a gyökereket elpusztítja. A mérnöki hivatal, tekintettel azokra a nagy áldozatokra, amelyekkel a főváros a fatenyésztést kultiválja a legszigorúbb intézkedésekkel szeretné a közönséget a fapusztítástól elriasztani. A Kossuth Lajos-utczai üzlettulajdonosokra már is szigorú büntetést javasol, végül pedig azt indítványozza, hogy a rendőrség kéressék fel, a fapuszlitók erélyesebb ellenőrzésére. Jogosulatlan iparűzés A IX. kerületi elöljáróság 300—300, összesen tehát hatszáz forint pénzbüntetésre ítélt egy hentest, a ki külön iparigazolvány nélkül faggyút olvasztott és szappant főzetett. A hentes a tanácshoz felebbezett a szigorú Ítélet ellen s legalább is az egyik 300 frt elengedését kérte, mert hiszen csak egy kihágást Követett el. A faggyuolvasztás és szappanfőzés pedig egymásból folyik s egymással szorosan összefügg. A tanács a vegyészeti és élelmiszervizgáló intézet véleményét hallgatta meg, mely a hentes ellen szól. Az intézet szakvéleménye szerint a faggyuolvasztás és szappanfőzés két külön dolog. A tanács ennek alapjm az ítéletet helybenhagyta s a hentesnek kétszer háromszáz frtot kell fizetnie.
