Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-19 / 8. szám

8 A belvárosi plébánia-templom el­tolása. A mérnöki hivatal szánalmas nembánomsága következté­ben mégis csak eltolják a Mester-utczai iskolát. Ez az eltolás egyenesen a mérnöki hivatal bűne. Mert a helyett, hogy határo­zott, alapos szám'tással őszintén tájékozta volna a laikus ele­mekből álló tanácsot és törvényhatóságot — tétovázó kapko­dással sem határozott igent — sem határozott nemet — nem mondott arra a kérdésre, hogy szabad-e eltolri a mesler-ulczai iskolát. Számokban de érthetetlenül mondogatta ugyan, hogy egy uj iskola épitése az eltolásnál mindenféleképpen előnyösebb, de ennek az állításának komoly alapot, határozott szint nem adott. Mert maga a mérnöki hivatal is szívesen látná a házel­tolás ismeretlen műveletét — tekintet nélkül arra — hogy az ezúttal czéltalan experimentálás a fővárosnak tetemes pénzébe kerül. Az egyemeletes mester-utczai iskola szűk, sötét, régi, a mostani igényeknek meg nem felelő, a torna terem gyanánt használt pinczéje nedves, világítása nincs s hogy az épületet eltolhassák, drága pénzért kell idegen telkeket megszerezni. S mikor majdnem elköltötték azt a pénzt, a melylyel egy kéteme­letes uj iskolát épitnének, a szabályozási vonalra tolt iskola é; p oly alkalmatlan lesz a tanításra, mint ma. Ez az eljárás a könnyelmű gazdálkodás mintaképe annál inkább — mert ugyan­azzal az erővel sokkal nagyobb és jobb területen a Tüzoltó- utcza sarkán — akár háromemeletes isko’át építhetnének. De a szakemberek minden áron gyönyörködni akarnak az eltolás műveletében s igy természetesen — akár milyen haszontalan kiadás is — eltolják a mester-utczai iskolát. A mi ennél az iskolánál történt, úgy látszik, megismét­lődik a belvárosi plébánia templom dolgánál is. Az eskütéri hid feljáróinak, mély gödreiben nem marad­hat meg a belvárosi plébánia templom. A tanács napok óta gondolkozik azon a nehéz kérdésen, hogy a félig-m' ddig mű­emlék számba menő régi templomot megtartsa-e, vagy lebon­tassa, s a díszes Belvárosnak a Dunapartoa uj templomot épít­sen. Az uj templom telekkel együtt majdnem másfél millióba kerülne. A mérnöki hivatal egyik tavalyi jelentésében utalt arra hogy a laza anyagból épült régi templom mindaddig megtar­tandó, a mig nagyobb befektetésü restaurálásra nem lesz szükség. A belvárosi plébánia-templom — mondja Barcza Elek a hivatkozott jelentés készítője — annyi átalakításon ment ke­resztül, hogy abban igazán nem lehet műemlékre bukkanni, sem historikus, sem építészeti szempontból. A hány része van, any- nyiféle stilus. Ha nem zavarják az épületet, évtizedekig is el­állhat. A templon falazata rendkívül gyönge, laza promontori terméskő, a melyet porhanyóvá tett az idő s a mely rázkódta- tást nem igen áll ki. Ezt és még ennél is többet mondott el a főmérnök, a mikor tavaly a fővárosban felbukkant amerikai házeltclók rá­vetették szemüket a belvárosi plébánia templomra. Látta-e a tanács ezt a jelentést, a melyre mi most hivatkozunk — nem tudjuk. De ha nem látta volna, mindenesetre tanulmányozza 1900. február 19, át, mielőtt szóba állana az amerikai házeltolókkal, a kik a na­pokban újra ajánlatot tettek a templom eltolására. Ha a belvárosnak mindenáron szüksége van a plébánia templomra, akkor a milliók árán épült, nagy diszszel átalakított városrész megérdemli még azt a másfél milliót, a mennyiért a restaurált 1 elvárosnak megfelelő díszes templomot fel lehet építeni. Vagy szerezze meg a főváros a Ferenczrendiek, a Szer­viták. vagy a Görögök templomát s ezek valamelyikét alakítsa át plébánia templommá. A jelenlegi plébánia templomot, ha mostani helyén meg nem tartható, okvetetlenül le kell bontani. A templommal ne végeztessen a hatóság olyan kisérleteket, a minőkre — elég könnyelműen — a mester-utczai iskolánál vál­lalkozott. A házeltolók részéről beadott ajánlat felületességét bizonyítja az a potom összeg, a melyért a templomot el akar­ják tolni. Hozzáértő szakemberek kijelentették, hogy csakis könnye’mü laikusok tehetnek ilyen ajánlatot. Az ajánlatról a mérnöki hivatal fog bírálatot mondán1. A mérnöki hivatal véleménye alapján kell az összes szakbizottsá­goknak, a tanácsnak és a törvényhatóságnak dönteni. A mér nöki hivatal határozatlan, tétovázó véleménye alapján tolják el a mester-utczai iskolát. Még egy ilyen színtelen vélemény és el­lehetünk készülve a belvárosi plébánia templom eltolására is. Ez a tisztán műszaki kérdés a szakhivatal véleményétől függ. Reméljük, hogy a mérnöki hivatal megembereli magát. Cselédszerzök baja. A budapesti helyszerzőknek és foglalkozást köz­vetítőknek igen sok bajok van a tanácscsal. Különö­sen a mióta az uj cselédszerző-szabályrendeletet meg­alkotta a főváros, azóta mindenféle bonyodalmak za­varják meg a helyközvetitők és a főváros viszonyát. Az uj szabályrendelet ugyanis a hasonló üzletekre kimondta a numerus clausust. Ha tehát mostanság valaki helyszerző igazolványt akar váltani és e czél- ból a törvényszabta biztosítékot a főváros pénztárába be akarja fizetni, a tanács a kérelmet minden egyes esetben következetesen elutasítja, mert az üzletek szaporítását az uj szabályrendelet meg nem engedi. Csak az az egy bökkenő van a dologban, hogy a szabályrendelet még mindig a minisztériumban van s kormányhatósági jóváhagyást még nem nyert. Az el­utasított fél rendszerint felebbez a kereskedelmi mi­niszterhez, a ki azután minden egyes esetben köte­lezi a tanácsot, hogy a biztosítékot fogadja el Ez a kis komédia már eddig néhány tuczatszor végigját­szódott a városházán, azért a tanács is következete­sen ragaszkodik álláspontjához, a miniszter is meg­marad az eddigi felfogása mellett Egyéb iránt ezek­nek az álláspontoknak sok tekintetben maguk a hely­szerzők az okai. Az ipartársulat igen sok akadályt gördített a szabályrendelet megalkotása ellen. Egész sereg kér­vényt nyújtottak be a fővároshoz, miniszterhez, mely­ben mindenféle kifogásokat halmoztak fel ellene. Legutóbb ismét érkezett az ipartársulattól pana­szos kérvény a tanácshoz. Egyik uj helyközvetilő el­len emelnek kifogást, a miért állítólag déli gyümölcs kereskedést folytat. Már pedig még a régi szabályren­delet is megtiltja a foglalkozást közvetítőknek, hogy ilyenfajta üzletükön kívül más ipart is folytassanak. A tanács a panasz dolgában elrendelte a vizsgá­latot. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom