Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-29 / 22. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS föld forgatásra 25.000 frt, faültetésre 20.000 frt. Összesen 691.077 frt 25 kr. Ámde, ezen rendkívüli nagy összeg sem a városnak, sem a szépítő-bizottságnak rendelkezésére nem állott. Minthogy pedig az erdő jövedelmei, ú. m. szénatermés, halászat, csolnakázás és korcsma-bérlet, valamint a látványosságok után szedett díjak csekélységüknél fogva számításba nem jöhettek, József nádor azon eszméjét pedig, hogy az erdő rendezését egy részvénytársulatra ruházzák, a választott polgárság nem pártolta, szükségesnek mutatkozott egy alapról gondoskodni, melynek segedelmével a mű nemcsak megkezdhető, de be is legyen fejezhető. Mindenekelőtt a nélkülözhető építkezések elhagyásával^ a költségeket 300.000 írtra leszállítva, a művelet kivitelét tíz éves turnuszra felosztották. A város pedig átengedte a szépítőbizottságnak a liget javadalmait; rendelkezésére bocsátotta továbbá a várostól még 1800-ban a fasor mindkét oldalán eladott telkekért befolyt 27.332 frt 59 krt, sőt ezeken kívül átadta a szépítő-bizottság pénzalapjának gyarapítására és a liget czéljaira való értékesítése végett az Aréna-úton fekvő és akkor még eladatlan volt területet. Minthogy pedig a városi hatóság a részvénytársulati eszmét elejtette, illetve ehhez hozzájárulni hajlandó nem volt a tanács, a nádornak egy második javaslatához képest 1818. évi január hó 14-én hirdetményt bocsátott ki, felhíván ebben Pest város polgárait és a magyar főurakat, hogy a hazafias és közczélű mű sikeres keresztülvitelét anyagi segedelemmel támogassák. A nádor, a szépítő-bizottsághoz intézett leirata szerint bizton számított Pest város polgárainak és a magyar főuraknak áldozatkészségére ; abban a meggyőződésben élt, hogy Pest városában találkozand 300 személy, a kik a hazafias czélra való tekintetből tíz évre évi 100 frt fizetésére kötelezettséget vállalnak és ezzel a liget rendezését biztosítják. Számításában azonban nagyon csalatkozott, a mennyiben a gyűjtés 340 aláírótól csakis 45.252 irtot eredményezett. Az adakozók közt első helyen áll József nádor, tíz év alatt befizetendő volt 6000 frt adományával. Utána következnek az 500 frton felüli adományok kiemelésével szintén tíz év alatti befizetéssel : Szlitányi Ferencz, szépítési-bizottsági helyettes elülülő 2000 írttal, Kardetter János 2000 írttal, Brüdern József 2000 írttal, Schlechta Jakab 2000 írttal, Liedemann János Samu 1000 írttal, Prónay Sándor báró 1000 írttal, Cseko- nics József 1000 írttal, Csáky Antal gróf 1000 írttal, Wenk- heim Ferencz gróf 1000 frttal, Festetics János gróf 1000 írttal, Zager János Antal 1000 frttal, Wurm József 1000 frttal, Barkóczy György gróf 500 frttal, Eszterházy herczeg 500 frttal, Inkey Antal 500 frttal, Keglevics Károly gróf 500 frttal, Kovács Zsigmond 500 frttal, Mayerffy Ferencz 500 frttal, Remoldt Károly 500 frttal, Stampfel Endre 500 frttal. A legkisebb adomány két forint volt egyszer s mindenkorra. Ha végig tekintünk a gyűjtőíveken, a Budán—Pesten házzal bírt, vagy itt lakott főurak közül, nem találjuk a Batthyányiakat, Erdődyeket, Pálffiakat és Szécsenyieket, Gras- salkovics herczeget és másokat. Alá van írva : 2 Almássy 200 frttal, 1 Barkóczy 500 frttal, 1 Brüdern 1000 frttal, 1 Draskovich 200 frttal, 1 Eszterházy 500 frttal, 3 Festetics 1300 frttal. 1 Föherczeg, a 1899. május 29. nádor 6000 frttal, 1 Károlyi 300 frttal, 1 Keglevics 500 frttal, 1 Nákó 100 frttal, 1 Orczy 100 frttal, 1 Perényi 50 frttal, 4 Podmaniczky 750 frttal. 1 Prónay 1000 frttal, 1 Révay 250 frttal, 1 Splényi 50 frttal, 3 Wenkheim 1130 frttal. Tehát 27 főűr, illetve a nádor kivételével 26 főúr összesen 11.430 frttal, míg a 27.882 frt többletösszeg Pest város polgáraira és lakosaira esik. A begyült összeg csekélységén csodálkozni nem igen lehet. Az 1816. évi június hó 1-én kelt pátens okozta második deval- váczió hatása alatt állott polgárságtól több nem is igen volt várható ; szemrehányás csakis a főurakat illethetné, a kiknek vagyona fekvő birtokból állván, a devalváczió súlyát annyira nem érezhették. A munkálatok megkezdésére szükséges költség e szerint még biztosítva nem lévén, a városi hatóság az első évi szükségletre tízezer forint, a másodikra húszezer forint kölcsön fel vételét határozta el. József nádor pedig megengedte, hogy a hiányzó összeg a szükséghez képest, a szépítő-bizottság pénztárából, a rendes kamatok megtérítésének kötelezettsége mellett a liget jövedelmeinek terhére előlegezhető legyen. Ezen intézkedésekkel volt csak lehetséges a munka megkezdése és az átalakítást és rendezést Nebbien Henrik kormányzása és felügyelete alatt a tervezve volt tíz éven belül befejezni. Az első teendők közé tartozott a ligetben egy faiskolát, alapítani, mely czélra a szükséges magvakat a nádor engedélyével a Margit-szigeten gyűjtötték. Az 1799—1800-ban a város ültette fasorból kiveszett fákat a ligetből pótolták, ellenben a második sor kiültetésére a nádor 1846-ban 181 drb vadgesztenyefát ajándékozott. A városligeti platánok pedig a nádortól legszebb minőségűnek elismert Prónay báró-féle faiskolából kerültek ki, ezeket azonban készpénzben vásárolták meg. A ligetben végrehajtott építkezések közül felemlíthető : a régi korcsmaépület nagyobbítása, a nagyszigeten majorsági épületek emelése és a kis szigetre vivő dróthíd felállítása, melyet Anton Frigyes bécsi szitásmester 2340 írtért 1826-ban készített el; a dróthíd egykor a Városligetnek egyik nevezetessége volt, szolgálatot azonban továbbra nem tehetvén, 1875-ben lebontották. A Városliget átalakítása után is a királyi szépítő-bizottság felügyelete és kezelése alatt maradott. A liget jövedelmeit pedig a korábban felvett kölcsönök és előlegek törlesztésére fordították. A kir. szépítő-bizottság megszüntetésével a rendelkezési jog 1861-ben tulajdonosára, Pest városára visszaszállott. A mint most már az előadottakból tudjuk, a Batthyányiaknak a Városliget körül semmi érdemük sincs, a liget megalkotását pedig az adományozott összeg kivételével egyedül Pest város áldozatkészségének és a nagy nádor fáradozásának köszönhetjük. 1884 ben a fővárosi hatóságnál is szóba került Batthyányi József herczegprimásnak, mint a Városliget állítólagos adományozójának emlékére a Városligetben egy emlékszobór felállítása ; de miután már akkor kimutattuk, hogy a ligetet Batthyányi a városnak nem ajándékozta, a Batthyányi emlékére másodszor szándékolt szobor felállítása — tárgytalanná vált,
