Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-10-16 / 38. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS készítse el a közúti vasutak alapítására és engedélyezésére vonatkozó szabályrendeletet. Ennek az elkészítésére Baross miniszter a sokat emlegetett 1887. évi rendeletben szólította fel a fővárost. Az eltelt idő alatt azonban — talán a vasutak nagyarányú fejlődése következtében a főváros a napi ügyek elintézésével volt elfoglalva, a vasúti szabályrendelet elkészítésére nem is gondolt. Pedig vitális érdekek sürgetik a vasúti jogok egységes rendszerbe foglalását s ez sokkal inkább áll érdekében a fővárosnak, mint a kormánynak. Ez utóbbi a hatalom birtokában mindenkor érvényre tudja juttatni a maga akaratát, a sokkal gyengébb főváros azonban csak most részesült abban a szerencsében, bogy érdekeinek védője : vélt ellenfele, maga a kormány lett. Költségvetési előirányzat. „Budapest székesfőváros községi alapjának költségvetési előirányzata az 1900 évreu czimmel egy fűzet látott napvilágot, a mely belső részében „székesfőváros tanácsának“ 1900. évre szőlő költségvetési javaslatát tartalmazza. A füzetet nem ellenjegyezte senki. A főszámvevő nem, mert nem ő készítette. A tanács VI. ügyosztálya sem, mert náluk készült ugyan a tervezet, de a szerzőséget nem vindikálják maguknak. Az egyetlen, a kit az előirányzatért felelősségre lehetne vonni; Zeleny Fe- rencz. De ezt is csak sejtjük. S ha őt megkérdezzük, bizonyára azt mondja, hogy az előirányzat tulajdonképen a rendes számvevőségi erők közreműködésével készült azzal a czélzattal, hogy az apaságot majd csak a tanács határozata után fogják nyilvánosan közzétenni. Ennek előre bocsátása után konstatáljuk, hogy a tervezet az előző esztendők e fajta munkáitól csak any- nyiban tér el, hogy a deüczitet nagyobb összegben mutatja ki Egyébként a régi sablon szerint készült. Rész- letenkint az ismeretlen származásé tervezettel azonban mégsem foglalkozunk, mert nem állapíthatjuk meg, vájjon a tervezetben elősorolt adatok komoly, hiteles számításon alapulnak-e. Végeredményben a fűzet a jövő évi előirányzatot a a következőkben összegezi: kiadás : ,bevétel: hiány: Rendes .... 35.275,880 34.775,115 500 765 Rendkívülek. . . 1.840,588 1.427,800 412,788 Összesen . . 37.116,468 36.202,915 913,553 Vagyon változások . 1.041,000 1.041,000 Kölcsön pénzek . . 12.466,811 12.466,811 Összesen. . 50.624,279 49.710 726 913,553 1899. október 16. Új nyugdíjszabályzat. Múltkor ismertettük a nyugdíj szabályzat új tervezetét. Erre a tervezetre a főszámvevő most adta be jelentését, a melyben az új szabályzat hatását számokban mutatja ki. Ezek a számok, mint a jelentésben a főszám- vevő megjegyzi — csak hozzávetőlegesek. Mert a nyugdíj eredményekre ma épp oly kevéssé lehet positiv adatokat és számokat kimutatni, mint 1885-ben az akkor alkotott szabályzatnál. Hogy mennyire bizonytalan az a számítás, a melynek alapján a várható nyugdijak és végkielégítések ösz- szegét hosszabb időre, 15 évre, előre megállapítja, igazolja az, hogy 1885-ben a 15 év múlva várható nyugdíj és végkielégítési kiadást 184,175 írtban irányozta elő, s ennek ellenében 1898-ban ezen a czímer 279,040 frt kiadás merült fel. Épp úgy csalódott a nyugdíjalap vagyoni állagának megállapításánál. Mert a nyugdíjalap 1885; évbeli 620,000 frtnyi vagyonállományát 1898. évre, vagyis 15 év múlva 1.537,753 írttal jelezte, holott ez a vagyon 1898. év végével 2.099,210 írtra rúgott. Viszont a rendes évi bevétel is 30,900 frt helyett — 1898-ban -— 102,826 írtra emelkedett. A számításokban való ez a bizonytalanság okozta, hogy az új szabályzat financziális eredményét nem is akarta elkészíteni a főszámvevő. A tanács határozott utasításának engedve azonban mégis beterjesztette az új szabályzatra vonatkozó pénzügyi számításokat. E számítások szerint: 1. A fővárosi reáliskoláknál, iparrajziskoláknál, felsőbb kereskedelmi és felsőbb leányiskoláknál (az utóbbiaknál bele nem értve a tanítónőket) alkalmazott tanszemélyzetre nézve, hacsak a fizetés-illetmény vétetik figyelembe : 9°/0, ha pedig a lakbér-illetmény felerésze is számba vétetik 25'34°/0 többlet várható. 2. A központi fertőtlenítő intézet személyzeténél 22‘5°/0, a lakbér-illetmény fele részével 46‘8°/0 többlet várható. 3. A főváros többi tisztviselői és alkalmazottjaira nézve, csupán a fizetésnél 14*7°/0, a lakbérrel együtt 32-6°/0 többlet várható. 4. A szolgáknál a többlet aránya 9 89 és 3O77°/0. A végkielégítéseknél nagyobb változást az új szabályzat csak annyiban okoz, hogy jövőre a lakbérátalány felerésze is — kiszabás alapjául szolgál. Mindazonáltal a várható emelkedés csak 16 °/0 Az özvegyek ellátásánál a fentebb 1., 2., 3. alatt felsoroltak özvegyeire nézve az új szabályzat 39 J/0 többletet okoz a fizetési illetménynyel, ha pedig a lakbér-illetmény felerésze is számba vétetik, a többlet Sö^/q. Az árvák ellátásánál a többlet aránya 74—85'22°/0. A temetési járulékokra fordítandó kiadás átlag évenkint 12,000 írtra tehető. A nyugdíj szabályzat számbeli adatai az 1883—1898. évi adatokhoz képest óriási eltéréseket tüntetnek fel. A négy csoportba osztott nyugdíj-jogosult tisztviselők száma volt: 1883-ban 1899-ben Az I. csoportban 42 88 A II. „ — 41 A III. 1058 ■ 2182 A IY. V 241 1341 703 3014
