Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-24 / 17. szám
/ MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 1899. április 24. elhelyezésénél Is a környék szabályozásánál kell hogy irányadók legyenek, s a melyek az eddigi tárgyalások során leszűrődve a középítési igazgató úr jelentésében is kifejezésre jutottak. Ezek a következők: 1. A városház elhelyezése egy jellegzetes monumentális székház építésére alkalmas legyen. 2. A környék szabályozása módot nyújtson az épület, s főleg a főhomlokzatok érvényesülésére. 3. Az új városházhoz való hozzáférés a város minden részéből megfelelőkép biztosítva legyen. 4. Mindezek mellett a pénzügyi szempontok is a lehetőségig szem előtt tartandók. Az általunk készített terv korántsem tekinthető minden részében eredeti eszmének, a mennyiben a dolgok jelen előrehaladott stádiumában figyelemmel voltunk az eddig felszínre került különböző tervezetekre, s azokból felhasználtuk azt, a mit a most ismertetett szempontok szerint elfogadhatónak, czélszerűnek találtunk, sőt épen arra törekedtünk, hogy a különböző tervezetekben másmás irányban — rendszerint egyoldalúkig — érvényre jutó előnyöket az adott körülményekhez képest egyesítsük, kiegyeztessük. Mindannak daczára tervünk a maga egészében mégis újat nyújt, a mennyiben az eddig ismert tervezetek mindegyikétől lényegesen különbözik. Tervezetünk szerint a 6600 négyszögül alapterületű városház 86'6 öles főhomlokzata a Váczi-körút torkolata felé tekint, — előtte több mint 100 öl széles és 50 öl mély térrel, —- a Váczi-körút és az Andrássy-út forgalma a városház épületén keresztül a Gránátos-utcza és Zsibárus-utcza kereszteződésétől a Kigyó-térig nyitandó új úton torkollik a Kossuth Lajos-utczával együtt az eskütéri hídhoz vezető új útba. Az újonnan nyitandó út tengelye a Váczi-körút tengelyétől némileg elhajlik, azonban ez a csekély eltérés észre sem vehető, mert a törés a városház területébe esik. A városház másik, ugyancsak 86'6 öl széles homlokzata szintén 100 öl széles és közel 50 öl mély szabályos térre nyílik, a mellett a Kigyó- térre vezető új útra merőlegesen fekszik. A városház alapterülete a Károly-kaszárnya telkén némileg túlterjeszkedik, a mennyiben nyugat felé az evang. iskola épületén át a Sütő utcza és Deák-tér sarkán levő házat is elfoglalja, a kelet felé néző oldalon azonban a Károly- kaszárnya területéből a Károly-körút és a Rostély-utcza sarkán 1360 négyszögölnyi beépítésre és értékesítésre alkalmas terület marad rendelkezésre, azonfelül ugyancsak a kaszárnya telkéből a Rostély-utcza és a Gránátos- utcza sarkán megmaradó s a városház második homlokzata előtt levő térre néző 887 négyszögöles területet az evang. templom, iskola és papiak elhelyezésére jelöltük ki. A még kontemplált többi szabályozások a lehető legszerényebb keretben mozognak, s leginkább a köz- épitési igazgató úr által beterjesztett tervezetekhez alkalmazkodnak azon lényegesebb eltéréssel, hogy a kiszélesített Vármegyeház-utcza nemcsak a Wesselényi-utcza irányában nyílik meg a Károly-körútig, hanem befelé a Trattner-ház telkén át bejut a városház felől nyíló új úton a Kigyó-térbe. Egyebekben a Gránátos-utcza megmaradna a jelenlegi szélességében, s így a Megyeház homlokzata is jóformán érintetlenül marad. A tervezetünkkel egybekötött kisajátítási költségek a következőkép alakulnak: 1 Az evangélikus templom, papiak és iskola (528, 529. és 530. hr. sz.), a melynek területe 822 négyszögöl, a Károly-kaszárnya telkének a Rostély-utcza és Gránátos- . utcza sarkán megmaradó 887 négyszögöles részén helyezhető el. Igaz ugyan, hogy a középítési igazgató úr tervezetében 1660, illetve 1720 négyszögöl területet bocsát az ev. egyházközség rendelkezésére, de szerény véleményünk szerint a jelenlegi 822 négyszögöl kiterjedésű területtel szemben 887 négyszögöl is elegendő lenne, annyival is inkább, mert az iskola és papiak épülete az újonnan kijelölhető területen három emeletesre építhető. Egyébként az esetleg hiányzó terület a templommal szemben levő 1360 négyszögöles telekből rendelkezésre bocsátható. 2. Kisajátítandók a Deák Ferencz utcza, Deák-tér, Sütő-utcza és Hajós-utcza közt fekvő 531., 532., 533., 534. és 535. hr. sz. ingatlanok, a melyek becsértéke a mérnöki hivatal becslése szerint 887,150 frt. Ebből értékesíthető 164 négyszögöl mintegy 131,200 frton, marad még fedezetlen 755,950 frt. 3. Kisajátítandó a Szervita-tér, Hajó-utcza és Ká- roly-utcza között fekvő 524., 525. és 526. hr. sz. házcsoport. Ennek becsértéke 803,470 frt, értékesíthető 762 négyszögöl 609,600 forintért, marad tehát fedezetlen 273,870 frt. 4. A vámháztól a Kigyó-térig vezető új út megnyitására, egyszersmind a Vármegyeház-utczának az új útba leendő bevezetésére kisajátítandók a Koronaherczeg- utcza, Gránátos-utcza és Zsibárus-utcza között fekvő 582., 511., 512, 514,515., 518., 518 és 519 hr. sz. ingatlanok 2.804,384 írtért, ebből értékesíthető telkekért várható bevétel 1.891,500 frt, fedezetlen többlet tehát 912,884 frt 5. A Vármegyeház-utcza, Újvilág-utcza, Sarkantyus- utcza kiszélesítése, a Vármegyeház-utczának a Károly- körútig leendő meghosszabbítása s a Kristóf-tér szabályozása, valamivel kisebb költséggel van tervezve, mint a középítési igazgató úr tervezeteiben. Ezekből is látható, hogy az általunk kontemplált, s első tekintetre talán merésznek látszó elhelyezés és szabályozás költségei minden eddig kombináczióba vett tervezetnél kisebb összegre rúgnak. Ennek megvilágítására egymás mellé állítjuk a következő számadatokat: A) Azon szabályozási és kisajátítási költségek, a melyek szorosan a városház építése következtében válnak szükségessé: A középitési igazgató A mi úr által beterjesztett tervezetünk 4. es 6. sz 3. Sz. szerint terveknél tervnél 1. A Deák-Ferencz-utcza, frt frt frt Deák-tér, Sütő-utcza és Hajó-utcza között . . . 1.079,265 887,150 785,950 2 A gróf Teleki-féle házcsoport rendezésének költsége ..................... 499,470 55 5,470 273,870 3 A vármegyeház főhomlokzata előtti rendezés költsége .................... 72,5 00 56,000 — 4. A Gránátos-utcza szélesítése ........................ 67,50 0 67,500 összesen 1.718,735 1.556,120 1.029,820 Azonkívül a középítési igazgató úr tervezetei szerint a Károly-kaszárnya telkéből mi sem marad meg értékesítésre, míg a mi tervezetünk szerint azonnal értékesíthető a Károly-körút és a kiszélesítendő Rostély- utcza sarkán 1360.7fi négyszögöl, a melynek értéke mérsékelt számítással mintegy 1.088,600 frtra tehető, s így tervezetünk szerint közvetlenül a városház építése folytán eszközlendö kisajátítások és szabályozások költségei az értékesíthető telkek árában teljes fedezetet találnának, sőt a fent részletezett számítás szerint még 58,780 frt marad bevételi többletként rendelkezésre.
