Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-24 / 17. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 24. Ha pedig az utóbb említett Károly-körúti telektömbből előbb kifejtett véleményünk ellenére esetleg mintegy 400 négyszögöl az evang. egyházközség ren- pelkezésére fentartatnék, a most felsorolt kisajátítások költségeinek fedezetlen része mintegy 261,220 forintot tenne ki. B) Azon szabályozási és kisajátítási költségek, a melyek nem közvetlen a városház építése folytán válnak szükségessé, hanem inkább általános városrendezési szempontból későbbi időben foganatosítandók: A középítési igazgató úr 4. és 6. számú terve szerint 511,287 frt. A középítési igazgató úr 3. számú terve szerint 588,167 frt, A mi tervünk szerint 1.424,151 frt, a mely ösz- szegből 912,884 frt a Kigyó-térre vezető új út megnyitására esik. Összevetve az A) és B) alatti összegeket az összes kisajátítási és szabályozási költség: A középitési igazgató úr 4. és 6. sz. tervezeténél 2.230,002 frt, A középitési igazgató úr 3. szánni tervezeténél 2.154,287 frt, A mi tervünk szerint 1.365,371 frt. Ha pedig az evang. telekcsoport pótlására az előbb említett 400 négyszögöl többletterületet veszszük számításba, — a mit ugyan ismételten feleslegesnek tartunk — úgy az utóbb jelzett összes költség 1.365,471 írtról 1.685,371 írtra emelkedik. Megjegyezzük, hogy a kisajátítási költségek, valamint az értékesítendő telkek eladásából várható összegek kiszámításánál — a mennyiben lehetséges volt — igyekeztünk a középítési igazgató úr jelentéséből merített, illetőleg a mérnöki hivataltól beszerzett adatokra támaszkodni. Az ide vonatkozó részletes kimutatást a középítési igazgató úrhoz a tervvel együtt bemutattuk. Ezek után legyen szabad tervezetünk előnyeit a következőkben röviden összefoglalni: A városház két 86‘6 öles főhomlokzattal majdnem szabályos négyszögű alaprajzon nyerne megoldást. Mindkét főhomlokzat tágas térre nyílik, az egyik a Yáczi- körúttal, a másik a Kigyó-tér felől nyitandó új úttal szemben. A Kigyó-térről ugyanazon pontról lenne látható egyfelül az eskü-téri hid, másfelől a Kerepesi-út, majd az új úton az új székház egyik főhomlokzata. A városház másik homlokzata pedig már a nyugati pályaudvartól kezdve az egész Váczi-körúton végig volna látható. Eme pompás perspektivikus elhelyezés mellett a Yáczi-körút forgalma a városházon keresztül a legczélsze- rübb módon vezettetnék be a belváros központjába az új Eskü-útba. Evvel szemben a 4. és 6. sz. tervezeteknél a Váczi- körúttal szemben ferdén nyer elhelyezést a városház 49 öles főhomlokzata; a városház alaprajza szabálytalan hatszög, a mely a városház épületének karakterisztikus kiképzésére mindenesetre kevésbbé alkalmas és legalább is nagyon szokatlan alaprajzi elrendezést nyújt; a Váczi- körút forgalma a városházon keresztül nekivezettetik a tölcséralakulag szűkülő Gránátos-utczán át a Ferencziek- templomának. A 3. sz. tervezet főhibája, hogy a városház főhomlokzata a Károly-körút jelenlegi vonalába esik, már pedig — a középítési igazgató úr véleménye szerint is — a Károly-körút nem elég széles arra, hogy a városháza rendkívüli hosszbeli kiterjedésű főhomlokzata egészben véve érvényesülhessen. A mellett ezen terv szerint a közlekedési szempontok sem érvényesülnek kellőkép. Mindezek szerint tervezetünk sokkal tökéletesebben felel meg azon szempontoknak, a melyeket a szóban levő kérdés helyes megoldására nézve maga a középitési igazgató úr ide vonatkozó jelentésében felállított. A míg egyrészről gondoskodtunk arról, hogy a nagyszabású jellegben és méretekben tervezendő homlokzatok építés- művészeti és perspektivikus hatása a lehető legteljesebb módon érvényre juthasson, másrészt a Kigyó-térre vezetendő új útvonal megnyitása útján a belváros rendezésének és a közlekedési igények kielégítésének az adott viszonyok között lehető legczélszerübb megoldására törekedtünk. A mellett a pénzügyi szempontra is különös figyelemmel voltunk, a mit eléggé bizonyít, hogy a tervezetünk megvalósításával járó költségek igen lényegesen alatta maradnak az eddig ismert többi tervezetek költségeinél. A mondottakon kívül tervezetünk kiválóan alkalmas a gyakorlati megvalósításra olyan módon, hogy először a városháznak kelet felé néző felerésze volna felépítendő Minthogy a középítési igazgató úr a térszükségletet körülbelül 40—50°/0-kal magasabbra számította a jelenlegi szükségletnél, tekintetbe véve, hogy a grá- nátos-utczai épületrész, valamint a Lipót-utczai új városház is használatban lesz, az említett félépület feltétlenül elégséges lesz legalább 15—20 évig az összes központi hivatalok befogadására. A városház ezen része a Váczi- körút felé néző homlokzat kivételével felépíthető lesz akkép, hogy a Károly-laktanya jelenlegi épülete köröskörül érintetlenül fenmaradhat s csupán a középső épületrészt, a templom-épület egy részét, továbbá a volt lovagló-iskola s az istállók épületét fog kelleni lebontani. Később pedig — a Yáczi-körút felé tekintő homlokzat kiépítése alkalmával — csak az ú. n. Stöckl- épületet s a Károly-körúti épületszárnynak a kapuig terjedő részét fog kelleni lebontani, miután az üzlethelyiségek már előzőleg az új épületben levő helyiségekbe átköltözhettek. Ilyen formán egyelőre semmiféle kisajátítási és szabályozási költség nem terhelné a fővárost, sőt az előbb említett fél városház felépítése után a kaszárnya jelenlegi területéből a Károly-körút és a Rostély-utcza sarkán fenmaradó 1360 négyszögöles telekcsoport értékesítése iránt is lehet intézkedni, s az így beszerzendő összegek már is fedezetül szolgálnának a fokozatosan végrehajtandó szabályozások költségeire. E helyütt még mellesleg megemlítjük, hogy maga a városház felerészének felépítése sem járna rendkívül megterheltetéssel a fővárosra, mert a városház átjáró utat képező udvara mentén és a két oldalhomlokzaton igen jól értékesíthető üzlethelyiségekről lehet gondoskodni, a melyek után csak a Károly-laktanyában ez idő szerint fizetett béreket alapul véve a városház először felépítendő felerészében is legalább évi 60—70,000 frt bérjövedelemre lehet számítani. Ehhez hozzáadva a bérelt helyiségekben elhelyezett központi hivatalok után jelenleg fizetett és jövőben megtakarítandó mintegy évi 50,000 forintnyi bérösszeget, a három millió forintra tehető építési költség törlesztésére és kamataira szükséges évi 139,000 frt majdnem fedezve lesz, nem is említve azon előnyöket, a melyek a központi elhelyezésből az egész közigazgatás gyorsítása és egyszerűsítése útján fognak hárulni a hivatalokra s a nagy közönségre. A városház emez első részét 4—5 év alatt fel lehetne építeni, a hátralevő rész felépítésével pedig várni lehetne addig, a mig arra csakugyan szükség lesz. így azután elkerültetnék az, a mit a középítési igazgató úr
