Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-07-24 / 29. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. Julius 24. közül nem mindenki van tisztában, hogy milyen hivatalos vizsgálat lehet az, a mely csak ilyen ingadozó eredményre tud jutni, bátrak vagyunk hivatkozni arra a bájos hastánczos- nó're, a ki a vizsgáló-bizottságot fogadta ; aztán arra a másik „bájos“-ra, a ki a bizottságot tovább fogadta, s bizonyára mindenki hamar tisztába jöhet vele, hogy ilyen körülmények közt a bizottság a legszorgosabb mérnöki vizsgálat után sem adhatott más szakvéleményt Ős-Budavára berendezéséről, mint a mit adott: „Ha akarom vemhes, ha akarom nem.“ De hát: ki ne akarná ! ? * U, i. Van Matuska alpolgármesternek egy hajlított végű szép nád-sétapálczája, arany gombbal és arany karikával a fogantyúján. Ezt a pálczát akkor adta át a portásnak egy libériás inas, a mikor Matuska alpolgármester lett, úgy azonban, hogy nem nevezte meg az ajándékozót. És az alpolgármester azóta mindig ezzel a szép sétabottal jár, noha ma sem tudja, kitől kapta. Ilyen czifra sétapálczák azok a közigazgatási bejárási megbeszélések, mérnöki hivatali és egyéb szakvélemények, a melyekkel a székesfőváros tetszeleg magának. Senki sem tudja, hogyan és micsoda logikai alapon bújtak ki a föld alól, de azért a város mégis mindig ezekre támaszkodik. Igaz, hogy aranyos a fogantyújok. A közmunkatanács szünete. A közmunkatanácsnak a múlt héten volt az utolsó ülése az őszi szezon előtt. Szeptemberig ülést nem tartanak; rendkívüli ülést is csak arra az esetre, ha a kúria telkének eladását még a nyár folyama alatt el kellene intézni. „Rákos“ megörökítése. A Rákosfalvai Közművelődési Egyesület és az V. kér. választmány a történelmi nevezetességű Rákosmezőt meg akarják örökíteni s arra kérték a fővárost, hogy a most Rákosfalvának nevezett nyaralótelepet Rákosmezönek vagy Rákosnak nevezze el. A mérnöki hivatal s utóbb a középítési bizottság állást foglalt az elnevezés ellen, mert a történelmi adatok szerint Rákosmező egészen más helyen van, mint a mostani Rákosfalva, s az új elnevezés a történelem meghamisítása lenne. Az utak, terek stb. elnevezése különben nem a fővároshoz tartozik, hanem a közmunkatanácshoz s így annak kell eldönteni, hogy a Rákosmezö, vagy röviden Rákos nevet melyik terület viselje A tanács a pinczelakások ellen. Az építésügyi szabályok értelmében pinczelakást csakis olyan házban engedélyeznek, a melynek családi ház jellege van, így a Tisztviselőtelepen. A közmunka- tanács mindamellett megengedte nemrégen, hogy egy kétemeletes házban, a melyben csak három lakás van, a házmesteri helyiséget a pinczében helyezzék el. Ezen az alapon azután többen is kérték a főváros tanácsát, hogy kétemeletes házakban engedje meg a pinczelakások építését. A tanács azonban szigorúan ragaszkodik az építésügyi szabályokhoz s kimondotta, hogy pinczelaká- sokra, a melyeknek kiirtása közérdek, épitési engedélyt nem ad. A magyar ipar. A magyar iparnak minden pártolás daczára folytonosan élet-halál küzdelme van a külföldi s főkép az osztrák iparral szemben a fővárosi közmunkáknál. A legújabb ipar konfliktus a lipótvárosi bazilika márvány padlózatánál tört ki. Két magyar és egy salzburgi czég pályázott. Az egyik magyar czég az egész templom márványpadlózatát 24.250 forintért, a kupola alatti padlózatot 9794 forintért; a másik magyar czég az egészet 31.000 forintért, a kisebbet 11.620 forintért akarja megcsinálni. A salzburgi czég az egész padlózatot 25.220 forintért, a kupola alatti részt 13.280 forintért hajtandó számítani. A templomépítési bizottság a salzburgi czég ajánlatát fogadta el, mert jobb, tartósabb márványt használna mint a magyar czégek. A tanács a határozatot, a melynek meghozatalánál szakértő nem volt jelen, megsemmisítette s a bizottságot új határozathozatalra utasította. Hiány a bevételekben. A főszámvevő a napokban értesítette a tanácsot, hogy a községi alap bevételeinek egyes ágában az eredmény az előirányzaton jóval alul maradt. A községi adópótlékot az első félévre 1.600,000 forintban irányozták elő, az eredmény 1.566,611 frt, a végrehajtási díjak előirányzata 39,000 frt, az eredmény 23,880 frt. Ezeken kívül nagyobb (100,000 írtra rugó) csökkenés van az átiratási díjaknál. A siketnémák háza. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter állandó hajlékot akar adni a budapesti siketnémák intézetének. A közhasznú intézmény bérházba szorulva nem fejlődhetik s a jelentkezők nagy részét nem fogadhatja be. A miniszter arra kéri a fővárost, hogy segítse a siketnémákat az állandó hajlékhoz s ennek a czéljaira adjon megfelelő telket. A mérnöki hivatal a Kemnitzer- és Izabella- utcza sarkán (értéke 32.427 forint) a Bezerédy- és Aggteleki-utoza sarkán (értéke 18.720 forint) és a Kun- és Alföldi-utcza sarkán levő fővárosi telkek egyikét javasolja átadni. A főváros rendőrségi kvótája. A belügyminisztertől felhívás érkezett a fővároshoz, hogy a múlt évről hátralékban maradt 250,376 forint 59 krt., a melylyel a rendőrség eltartására tartozik, mielőbb fizesse meg. A rendőrség tavalyi kiadása 1.753,774 forint 61 kr., a rendőri bevételek összege 101,025 frt 42 és 7-2 kr A tényleges kiadás tehát 1.652,753 frt 1812 kr., a melyből 836,376 frt 59 kr., a fővárost terheli. Erre a főváros tavaly 576,000 frtot űzetett, a hátralékos 250,376 frt 59 krt most kell lefizetnie. Iskolaszéki agok választása. A tanács felhívta az igazoló választmányt, hogy a fővárosi iskolaszéki tagok választására tegye meg a szükséges intézkedéseket. A választás a főváros valamennyi kerületében szeptember közepén az iskolai beiratások után lesz. Kerületenkint az I. kerület 80 rendes, 40 póttagot, a II. kerület: 50 rendes, 25 póttagot, a III. kerület: 30 rendes 15 póttagot, a IV. kerület 20 rendes, 10 póttagot, az V. kerület: 40 rendes, 20 póttagot, a VI. kerület: 30 rendes, 15 póttagot, a VII. kerület: 50 rendes, 25 póttagot, a VIII. kerület: 60 rendes, 30 póttagot, a IX. kerület : 60 rendes, 30 póttagot, a X. kerület: 40 rendes, 20 póttagot választ. Nyomatott Homyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdájában. Budapesten, Aradi-utcza 14.
