Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-01 / 18. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. május 1. Külkey Henrik, b 1746; p 1846. Länderer Ignácz, 1. Füskuti. Lederer Ignácz báró, p 1845. Leiningen Keresztély gróf, p 1855. Lengyel Miklós, p 1867. Lichtenstein Ferencz herczeg, p 1850. Liszt Ferencz, p 1840. Lónyay János, p 1838. Marasztoni Jakab, p 1846. Mérey Sándor, 1. Kaposmérei. Munkácsy Mihály, bp 1882. O’Donnel Miksa gróf, b 1853 ; p 1853. Paccassi János báró, p 1845. Pálffy Mór gróf. b 1863. Pápay István, b 1863. Paskievics Iván herczeg, p 1849. Petricsevics Horváth Lázár, p 1846. Pfeiler Ferencz, lásd Feiler. Podmaniczky János báró, p 1839. Privitzer István, b 1863. Rádeczky József gróf, 1849. Saphir Móricz, p 1838. Scherz Fülöp, p 1838. Schmehlíng Károly, p 1838. Schwarzenberg Bódog herczeg, b 1850; p 1850. Simor János, bp 1886. Sina Simon báró, b 1839. Smolka Ferencz, p 1868. Sprenger Pál, p 1838. Stáhly Ignácz, b 1846. Steinmossler N., b 1846, Szápáry Ferencz gróf, p 1839. Szemere Bertalan, b 1845. Szentiványi Vincze, b 1846 ; p 1846. Szentkirályi Mór, b 1845. Török Bálint gróf, b 1846. Vécsey Sándor, p 1843. Wekerle Sándor bp 1894. Wesselényi Miklós báró, p 1842. Windischgrätz Alfréd herczeg, p 1849. Wissgrill Mátyás, p 1838. Würtler N., b 1846. Zsedényi Ede, b 1845. Zichy Károly gróf, p 1838. Zichy Herman gróf, b 1864. A kőterek ellenőrzése.-- (Jj szabályrendelet. — A főváros nehéz pénzügyi helyzetéből minden áron menekülni akar s ennek a törekvésnek számíthatjuk be azokat az új szabályrendelet-tervezeteket, a melyeknek az lenne a hivatásuk, hogy szaporítsák a főváros bevételeit. A kövezési járulék, csatornázási adó követte az iskola, biczikli adónemeket; a javulást szorgalmazza a terjedék-beváltás és városrendezés megrendszabályozása. Sajnos, hogy ezek a részben homogén természetű tárgyak teljesen elkülönítve kerülnek a bizottságok színe elé, pedig egy kis jóakarattal már ma is fellelhető az egymásra való rokon vonatkozásuk. A legújabb szabályrendelet, a mely nem bevételre spekulál, hanem a meglevő kellő ellenőrzését czélozza: a hatóság tulajdonát képező kő- és kavics-anyagoknak átvételére, kezelése és kiszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Első részében a kő- és kavicsanyag átvételéről szól. A vállalkozó köteles a kőszállításról 24 órával a .szállítás előtt értesíteni a mérnöki hivatalt, hogy kellő időben megjelölhesse a kirakodó kő helyét. A vállalkozó a szállított anyagot csakis a mérnöki hivatal által megjelölt helyen rakhatja le. A kőkirakást a kirendelt mérnök és a kőtér felügyelője ellenőrzi. A kirakásnak mindig akképp kell történni, hogy a különböző kőfajok össze ne vegyüljenek s a selejtes anyag azonnal eltávolíttassék. A kőátvétel és kirakás megtörténtéről szabályszerű jegyzőkönyv veendő fel. A kőtéri őröknek tilos az átrakást közvetlenül végezni. Az átvétel után a mérnök és a kőtér felügyelője a kőátvételi bizottságnak számol be, a mely az átvétel megtörténtéről hasonlóképp jegyzőkönyvet vesz fel. A szabályrendelet második része a kőanyag elkönyveléséről, a bevételezés és kiadásról intézkedik. Az átvett követ az előírt minta után készített Naplóban elkönyvelik, illetőleg bevételezik. A kő- és kavicsanyag kiszolgáltatása utalvány és bárczák ellenében eszköz- lendő. Az utalványt a munkát végző mérnök állítja ki és aláíratja az e czélra kirendelt ellenőrző közeggel s utána számíttatja a számvevőség műszaki osztályával. A következő rendelkezések a hlilönböző kőfajok átvételére és kiszolgáltatására vonatkozó utasításokat tartalmazzák. A legfontosabb az, hogy a kőtéri felügyelő naplókat, könyveket vezet, utalványokat vesz át, bár- czákat állít ki; szóval meglehetős komplikált bürokratikus munkát végez. Mellette a mérnökre hárul a könyvek összehasonlításának teendője, a kőtér ellenőrzése s az anyag felszámolása. Az összehasonlító ellenőrzésre a szabályrendelet ezeket mondja: a koczkakő rendes mérete 18/18 cm., a járdakőé 26/26, a szegélykőé 32/32 cm. A mérnök ezek alapján pontosan kiszámíthatja egy nr bekövezett területen felhasznált kőmennyiséget. A próbaméreteknél egy nr bekövezett területre eső kőmennyiség adata beszorozva a bekövezett összterülettel vagy összhosszal ki fogja adni azt a kőmennyiséget, a melyet a munkálatoknál felhasználtak s ennek a kőtérről elvitt és elkönyvelt összeggel vágni kell. A hiányt a vállalkozó köteles megtéríteni. A kövezési munkáknál kikerülő régi anyag átvétele és elszámolása hasonlóképp történik. A kőtereken minden év végén rovancsolást kell végezni a kőátvételi bizottságnak s ekképp ellenőrzi a meglevő és elhasznált kőmennyiséget. A szabályrendelet .tartalmazza egyúttal a kirakodási, kőátvételi és bizottsági jegyzőkönyv mintáit, a kőtéri napló, a bevételi és kiadási könyv, a mérnöki utalványok és a különböző kőfajok bárcza-mintáit A kőátvételre a vállalkozó részére és a kőkiadásra a kőtéri felügyelő részére hétféle bárcza van a szivárvány minden színében. Holtzspachék házai. A főváros alig tart olyan érdemlegesebb ülést, a melyen szóba ne kerülne, hogy drága az élet Pesten, a községnek nincs pénze; itt az ideje a józan gazdálkodásnak és takarékoskodni kell mindennel, a mi a főváros pénztárát terhelheti. 8 e szép szavak hatása alatt a polgármester lej szavaztatja a munkáskaszinó 1000 forintját, a Nőképző Egyesület 4000 forintos szubvenczióját (a mit egyébként illetékes körök beavatkozására utólag megadtak) és elutasítják azt az ideát, hogy a lomtárba tett szobor- csoportozatokat pár száz forintért fel kellene állítani. Ellenben: s itt elsorolhatnék a kisebb és nagyobb könnyelműségek véghetetlen lajstromát, a melyek mind arról tennének tanúságot, hogy a közgyűlés a legötletesebb alkotás, mert mindent ötletszerűen végez, miután az informáló közege és irányítója: g tanács maga is rendíthetetlen híve az ötletszerű eljárásnak. És most áttérhetünk a bűnlajstrom elengedésével magára a dologra: Holtzspach úr és társai szerencsés
