Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-20 / 43. szám
1899. november 20. _________MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS____________________________7 2. az ügyosztályok ügyköre a szabályrendeleti tervezetben megállapított módon újból csoportosítandó és 3. az adóügyosztály megszüntettetik és helyébe a közlekedési ügyek számára új ügyosztály állíttatik fel, az adóügyek pedig a szabályrendeleti tervezetben javasolt módon a kerületi elöljáróságokhoz utaltatnak. Az ad hoc bizottságnak azon javaslatához azonban, hogy a központi adófőpénztár már most megszün- tettessék, a közgyűlés hozzá nem járul és e tekintetben a tanács álláspontjára helyezkedve, a tanácsi előterjesztésben felhozott indokokra való tekintettel az említett főpénztárnak további fentartását határozza el. A fentiekhez képest egyrészről az 1872:XXXV1. törv.-cz. alapján alkotott szervezési szabályrendeletnek, másrészről az adóhivatalok szervezetéről és hatásköréről szóló szabályrendeletnek módosítása válván szükségessé, a közgyűlés a szabályrendeleti tervezeteket a fenti határozatoknak megfelelőleg a jelen határozathoz fűzött szövegben ezennel megállapítja és a 30 napi kitételi határidő lejárta után a netán beérkező felebbe- zésekkel együtt a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztetni rendeli. A belügyminiszter jóváhagyta ezt a határozatot, de mint említettük azzal a hozzáadással, hogy a polgár- mester továbbra is közvetetlenül felelős azoknak az ügyeknek az elintézéséért, a melyeket az új pótszervezés kivesz a hatásköréből. Az új szervezés részben az eddigi rendszer megváltoztatása. Nagyfontosságu különösen azért, mert az ügyosztályi teendők új beosztását is elrendeli. Alap arra, hogy a közigazgatás némely szembetűnő bajain segítsen. Hogy segít-e tényleg, az a jövő titka. Mindenesetre fontos ez a változás, mert most fog elválni, hol volt eddig a hiba: a rendszerben, vagy az emberekben? Ha a polgár- mester a jóváhagyott változtatásokat ügyesen kihasználja, nagyot javít a közigazgatás helyzetén. Ha eredményt nem tud elérni, akkor a rendszerrel törülnie kell az embereket is. Mert akármilyen kevésnek tűnjék is fel az új pótszervezés: arra mindenkép módot ad, hogy a tisztviselőkar számba vehető része a neki megfelelő pozicziót foglalja el. Az új szervezés egyébként igen érdekes személyi változásokkal jár, a melyekről a következőkben számolunk be : Változások a tanácsban. A tanács az első fórum, a melyre az új szervezés hatással lesz. Az adóügyosztály megszűnése következtében Faller Ferencz tanácsos hatáskör nélkül marad s így természetesen neki kellene elfoglalnia a közlekedési osztályban a vezető állást. Erre ugyan hosszas gyakorlata alapján Vosits Károly tanácsos lenne a legalkalmasabb, de ő az utolsó időkben felmerült differencziák következtében semmi szín alatt nem hajlandó a II. ügyosztályt odahagyni az új osztály kedvéért. A közlekedési ügyosztályra mind a mellett Szabó Károly tanácsos a komoly jelölt, mert a tanügyi osztálytól meg akar válni egyrészt, másrészt az új ügyosztálynál érdekelt körök is körülötte csoportosulnak. Faller tanácsos tehát a vasúti osztály helyett a VIII. közélelmezési és közgazdasági ügyosztály élére kerül, a mely öt hónap óta nélkülözi a vezető tanácsost. Herman Béla tanácsos ugyanis öt hónapja beteg, most hosszabbította meg szabadságát, a melynek eltelte után sem tér vissza hivatalába. Betegsége annyira komoly, hogy a tanácsos alkalmasint nyugdíjaztatja magát. Ennél az ügyosztálynál mindenesetre szükség van egy előrelátó, okos, erős vezetőre, a ki a főváros megrekedt köz- élelmezési ügyeit tovább fejlessze. Teljesen értjük, hogy Herman tanácsos elvesztette a kedvét azoktól az ügyektől, a melyeket — daczára nagy fontosságuknak nem a legpéldásabb rendben talált. A tanügyi osztály élére Szabó tanácsos távozása esetén helyettes minőségben Fényi Dezső főjegyző van kiszemelve. Az ő utódja pedig sor szerint dr. Melly Béla, egyébként Földváry Antal tanácsjegyző lesz. Az ügyosztályok ügykörének új beosztása még nagyobb személy változásokkal jár, a melyek közül érdekes az, hogy a VI. ügyosztályból dr. Bárczy István jegyző, a II. ügyosztályból Stróbl Lajos fogalmazó az új ügyosztályba jutnának. Változások az elöljáróságoknál. Kürtös (Kühnel) Gyula elöljáró, a ki egyike volt a főváros legszimpatikusabb tisztviselőjének, buzgó, ambicziózus és becsületes, a múlt héten meghalt. Helyére nagy lesz a pályázat, mert a kihelyezett tanács jegyzők közül sok az aspiráns. A legerősebben áll a pályázók között: Bódy Tivadar, Rózsavölgyi Antal, Márkus Imre, a központból Herein Károly, a kit már most akarnak helyettesíteni a Kürtös állására. A választásnál azonban alkalmasint Rózsavölgyi Antal lesz a győztes, mert ő a bátyjára való tekintettel a tanácsba be nem juthat s kénytelen az elüljárói állással megelégedni. Legerősebb ellenfele a korra jóval idősebb Herein jegyző, a ki bizony nagyon rászolgált az előléptetésre. Tanácsos választás. Valamennyi változás között legérdekesebb lesz a küszöbön álló tanácsos-választás. Horváth János tanácsos kijelentette, hogy a jövő január havában lemond állásáról, nyugalomba vonul. A távozásával megüresedő helyre már most erősen folynak a tervezgetések. Sor szerint a főjegyző aspirálhat az első üres tanácsosi állásra; mellette azonban komoly jelöltek, sőt igen erős versenytársak : Álmády Géza, dr. Bárczy István, dr. Melly Béla és Piperkovits Bátor. Megy-e csakugyan Horváth tanácsos, még bizonytalan. Többször mondogatta az öreg úr, hogy már jóllakott a szolgálat bajaival, de erős akarattal még mindig helyén maradt. Lehet, most is úgy lesz. A pályázók pedig várhatnak, mert az öreg úr azt mondja: még elég fiatalok.
