Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-20 / 43. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. november 20. Új állások az adóhivataloknál. A fővárosi adóhivataloknál meglehetős tultengés volt a napidijasok alkalmazása tekintetében. Sok minden féle panasz merült fel e miatt s utóbb az adóhátralék megdöbbentő (?) szaporodását is a napidíjas rendszer rovására tolták. E miatt, főképp pedig a kormány pressziójára a főváros elhatározta a napidíjas állások megszüntetését. Ez év junius 22-én ezt a határozatot hozta : A tanács előterjesztése: az adóhivatali díjnoki állások egy részének hivatalnoki állásokká való átszervezése iránt. Határozat: A közgyűlés az illetékes szakbizottmányoknak a tanács által is pártolt előterjesztéséhez egész terjedelmében hozzájárul és ehez képest a fővárosi adóhivataloknál lévő nagyszámú (107) napidíjasi állás közül az ideiglenesen alkalmazottak folytonos változásából és kevésbbé megfelelő munkálkodásából eredő hátrányok és bajok gyökeres orvoslása czéljából 60 díjnoki állásnak, valamint az eddigi 71 ideiglenes szolgai és adóbiztosi állásból két ideiglenes adóbiztosi állás megszüntetése mellett 58 rendszeres adóhivatali hivatalnoki állásnak a következő rangfokozatokba való arányos beosztás mellett való szervezését határozza el, és pedig szervez 1899. évi október 1-től számítandó hatálylyal 4 (négy) számtanácsosi állást, egyenként évi 1800 frt fizetéssel és 500 frt lakpénzzel; 5 (öt) számvizsgálói állást egyen- ként évi 1400 frt fizetéssel és 400 frt lakpénzzel; 14 (tizennégy) I. oszt. számtiszti állást, egyenként 1200 frt fizetései és 400 lakpénzzel ; 14 (tizennégy) II. oszt. számtiszti állást, egyenként 1000 frt fizetéssel és 350 frt lakpénzzel; 6 (hat) számsegédi állást, egyenként évi 800 frt fizetéssel és 350 frt lakpénzzel; 5 (öt) számgyakornoki állást, egyenként évi 500 frt segélydíjjal; továbbá 5 (öt) I. oszt. végrehajtói állást, egyenként évi 900 frt fizetéssel és 350 frt lakpénzzel s végül 5 (öt) II. oszt. végrehajtói állást, egyenként évi 700 frt fizetéssel és 300 frt lakpénzzel. Az ekként szervezett 58 rendszeres hivatalnoki állással, valamint a továbbra is fentartott 47 díjnoki állással együtt az adószámviteli hivatalok összesen 392 főnyi tiszti és szolgai személyzete a következőképen állapíttatik meg: 1 főnök, 10 számtanácsos, 15 szám- vizsgáló, 30 I. oszt. és 30 II. oszt. számtiszt, 42 számsegéd, 22 számgyakornok, 30 I. oszt. és 30 II. oszt. végrehajtó, 1 irodatiszt, 1 Írnok, 2 raktárnok, 47 díjnok, 50 rendszeres adóbiztos, 12 rendszeres hivatalszolga, 61 ideiglenes adóbiztos és 8 ideiglenes hivatalszolga. Az előterjesztéshez képest a közgyűlés a kerületi adópénztárakhoz egy I. oszt. pénztári tiszti állásnak évi 1100 frt fizetéssel és 350 frt lakáspénzzel való szervezését, a mely állással az évi fizetésnek megfelelő tiszti biztosíték letételének kötelezettsége lesz összekötve, hasonlókép elhatározván, az adófőpénztárnak, valamint a kerületi adópénztáraknak tiszti személyzete ezen újonnan szervezett I. oszt. pénztári tiszti állással együtt a következőképen állapíttatik meg : 1 főpénztáros, 1 ellenőr, 10 pénztáros, 6 I. oszt. és 5 II. oszt. és 6. III. oszt. pénztári tiszt és 3 pénztári gyakornok. Ezen szervezések a folyó 1899. évi október hó első napjától kezdődőleg léptettetnek életbe. Az ezen szervezések évi 35.906 17 krnyi költségének a folyó évre eső A (egY negyed) részének fedezetéül a közgyűlés az 1898. évre vonatkozó és a tanács által már letárgyalt zárszámadásban mutatkozó tényleges bevételi többletet jelöli ki, a következő évekre pedig ezen összeg a többi személyi kiadásokkal együttesen a költségelőirányzat megfelelő kiadási fedezetei alatt felveendő lesz. Ezt a határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. Az új állásokra megindult a pályázat s január elsejére valamennyit betöltik. Ezeken kívül pedig fokozatosan megszüntetik a még megmaradt 47 napidíjas állást, illetőleg azokból is rendes, végleges állásokat kreálnak. Határozottan örvendünk a napidíjas-rendszer kiküszöbölésének. Másrészt azonban megdöbbentően nagynak tartjuk az adókezelés költségeit. A fővárost méltánytalanul terhelik ezek a költségek, a melyeknek nagy része jogosan az államra tartoznék. A törvényhatóság többször fordult már a kormányhoz, hogy osztozzék ezeken a költségeken. Persze eredménytelenül. S mi lesz a vége ? Az, hogy az adókezelést államosítani fogják s a főváros úgy jár, mint a rendőrséggel, A magasra felsrófolt adókezelés nagy kvótáját viselni fogja, haszna azonban nem igen lesz belőle. Jól tenné a törvényhatóság, ha most, a mikor ezt az új áldozatot meghozza, erélyes lépéseket tenne a végből, hogy az állam is járuljon hozzá az adókezelés terheinek a viseléséhez. Szeget-szeggel. A kormány nem igen hagyja lefőzetni magát. A főváros hiába áll elő követelésekkel, a kormány visszavág, s a főváros az, a mely engedni kénytelen. Erre épen érdekes az alábbi eset, a mely a napokban fordult meg a pénzügyi és gazdasági bizottság ülésén. Az 1850-ik esztendő előtt a szabad királyi városok és kerületek maguk gyakorolták a törvénykezést, a melyért bizonyos járulékokat szedtek. 1850-ben a bírák a kormány kinevezése alá kerültek s ugyanakkor megszüntették a városok járulék szedési jogát is. Mikor azután 1861-ben a szabad törvényszékeket megint vissza állították, a terheket kirótták a városokra, a jövedelmeket pedig a kincstár magának tartotta meg. 1863-tól kezdve azonban napirendre kerültek a panaszok, hogy a fentartott bíróság költségeit a kincstár térítse meg és a városok egymásután intéztek feliratot ez irányban a kormányhoz. Ezen városok sorában Buda főváros is folyamodott s az 1863. és 1864-ik években feliratban kérte költségeinek megtérítését. Az 1865. évi márczius 31-én kelt helytartósági rendelet szerint Ő Felsége ezen megtérítés ügyében az előzetes tárgyalásokat megengedte. 1867. junius 15-ikén azután Ő Felsége azoknak a magyar városoknak, a melyek a törvénykezési költségeket saját erejükből fedezni nem tudták, évi segélyt biztosított és pedig 500,000 forint maximum erejéig, a múltra nézve pedig a tárgyalások .folytattattak. Buda városa a költségeknek megtérítésére 1866-ban 100,000 forintot, 1867-ben 128,000 forintot, 1868-ban
