Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-13 / 7. szám
II. évfolyam Budapest, 1899. február 13 7. szám Map Székesfőváros KÖZI GAZ GAT ÁS I HÉT ILAP. Előfizetési ára: Szekeszti És kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre .............................. Fé lévre................................... 6 f rf. 3 frt. DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A közmunkatanács. A Szent György-tér rendezésének a kérdése élére állította a főváros és a közmunkatanács közötti viszonyt. A közgyűlésen nyíltan hangoztatták, hogy a közmunkatanács csak kerékkötője a főváros fejlődésének s a közmunkatanács megérett a megszüntetésre. Nem akarok most annak a kérdésnek a taglalásába bocsátkozni, hogy van-e szükség a közmunkatanácsra vagy nincsen. Be vannak-e már fejezve azok a dolgok, a melyeknek a végrehajtására a törvényhozás a közmunkák tanácsát megalkotta. De föl akarom tüntetni azt a komikusán szerencsétlen viszonyt, a mely a főváros és a közmunkatanács között van. Nem arról akarok szólani, hogy a főváros a maga területén, a maga költségére egy rongyos petróleum-lámpát sem állíthat föl a közmunkatanács legkegyelmesebb engedetnie nélkül. Magát a szervezetet akarom bemutatni, a hogyan az életben van. Ha valaki például a telkét akarja parczellázni, megszerzi a szükséges okiratokat s beadja a kérelmet a fővárosi tanácshoz. A kérelmet a középítési bizottság tárgyalja s határozatát tudatja a közmunkatanácscsal. A közmunkatanács megmondja a véleményét s annak alapján határoz a fővárosi tanács. Ha a fél a tanács határozatával nincsen megelégedve, a közmunkatanácshoz földihez. Tehát ahhoz a hatósághoz, a mely közvetetten befolyással volt az elsőfokú határozatra, a mely hivatalos véleményét már az elsőfokú határozat meghozása előtt kimondotta. Ilyen körülmények között a fölebbezési jog természetesen csak fikczió, csak komédia, a melyet azért rendeznek, hogy a fél újabb bélyeget vásároljon a kérelmére. Mert ha a magánfélnek nincsen megfelelő befolyása, a közmunkatanács első határozatát nem változtatja meg. Nem is változtathatja meg, ha valamit ad a saját véleményére, mert a tanács a közmunkatanács véleménye alapján hozza meg az elsőfokú határozatot. Néha megtörténik, hogy a közmunkatanács a felebbezés tárgyalásakor meggondolja magát s első véleményével ellentétesen határoz. A fél örül, hogy a közmunkatanács megadta neki az igazát s nagy örömmel hirdeti a városházán, hogy mégis csak a közmunkatanács képviseli a közönség érdekét. Nagyon természetes, hogy a városházán kikeresik az akták közül a közmunkatanács első határozatát. A fél csak bámul s akczeptálja, hogy az egész közmunkatanács csak komédia, a mely a műszaki véleményét is a páros és páratlan napok szerint változtatja. Tehát az sem ér semmit, ha a közmunkatanács a fél kedve szerint dönt. Ritkán történik, hogy a közmunkatanács a városi tanács határozatát megváltoztassa. A szerencsétlen fél még a harmadik instancziában bízik. Újra megírja a fölebbezést, új bélyeget ragaszt rá s meg van győződve, hogy a belügyminiszter majd megadja neki az igazát. De csalódik. A legritkább esetben történik, hogy a belügyminisztériumban megváltoztassák a közmunkatanács határozatát. Az elutasított fél természetesen káromkodik s mindennek okát abban találja, hogy a közmunkatanács elnöke a miniszterelnök, alelnöke pedig a szabadelvű párt elnöke, s ezért nem merte a belügyminiszter a közmunkatanács határozatát megváltoztatni. Pedig a baj oka a közmunkatanács szervezetében van. A közmunkatanács fifikusan konstruált testület. A tagok felét a főváros szállítja, még pedig rendesen a középítési bizottság tagjaiból. A közmunkatanács: a második fórum tagjainak a fele tehát azokból kerül ki, a kik már mint első fórum határoztak. A középítési bizottság tagjai természetesen a bizottságban elfoglalt álláspontjukat megvédik a féllel szemben a közmunkatanácsban is. De tagja a közmunkatanácsnak a belügyminisztérium fővárosi osztályának a vezetője is. Tehát ugyanaz, a ki a fél fölebbezését harmadfokban ítéli meg. A közmunkatanács tehát egyesíti magában az első, a második és a harmadik fórumot. Ez az oka, hogy a közmunkatanács olyan hatalomra tett szert, a minővel semmiféle más hatóság nem rendelkezik. A mit egyszer a közmunka- tanács kimond, az ellen hiába keres orvoslást akár a főváros, akár a privát fél. A közmunkatanács
