Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-02 / 1. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 2. Huszonöt év Budapest közigazgatásának történetéből ív. Ennek folyományául azon eljárást hozta a bizottság javaslatba, hogy fönntartva a tudománynak és értelmiségnek azon előnyt, melyet képviselői részére az adó kétszeres számitásával a rm gyei törvény is biztosit, az összeírandó 1200 legtöbb adót fizetők sorából az összes választók válaszszák a bizottság egyik felére eső 200 tagot, fönnmaradván a bizottság másik felére a szabad választás az országgyűlési kép- viselöválasztói joggal fölruházott választók sorából. Ezt a közvetítő módozatot fogadta el a belügyminiszter s a képviselőház többsége is s ez lön tör- vénynyé. A főpolgármesteri állás betöltésére nézve a központi bizottság a kormány javaslatát szintén nem fogadta el. Első javaslatában a kormány épngy, mint a megyékben a fővárosok élére főispánt tervez, kit a bel- ügyminisz'er előterjesztésére a király nevez ki és mozdít cl. A kormány második javaslata szerint a főpolgármestert a király a közgyűlés által kijelölt három egyén kö ül nevezte volna ki. A közp. bizottság ezen módok egyikét sem fogadta el, mert nem tartotta a felelős kormány eszméjével összegyeztethetőnek azt, hogy a kormány azon hehzetbe jusson, hogy oly egyént legyen kénytelen kinevezni, kinek működéséért, a felelősséget el nem vállalhatja, és mert azon mód által gyakori összeütközés állhatna elő a kormány és törvényhatóság között s épen a-'on czélnak, hogy a két érdek kielé- gittessék, nem volna megfelelve, mert ugyanazon érdekek, melyek a törvényhozás állal döntök voltak arra nézve, hogy a többi törvényhatóságok és városokban az állami érdekek képviseiésére és a közigazgatás ellenőrzésére egy a kormány kinevezésétől függő közeg állittassék — alkalmazhatók a fővárosra is — ha egyrészt ez ellen fölhozható azon ellenvetés, hogy itt, a kormány székhelyén, az maga közvetetten befolyást gyakorolhat a fő'áros ügyeire, másrészt ennek ellenében épen a fővárosban az ország ezen központjában, az államnak annyi és oly fontos érdekei összpontosulnak, hogy nem volna indokolt épen itt a kormánynak az állam egységes érdekeire való felügyeletét mellőzni, s hogy a kormány ezen felügyeleti joga biztosíttassák, emellett azonban alkalom nyuj- tassék a fővárosnak, hogy a főpolgármesteri állás betöltésére ö is gyakorolhasson befolyást, a központi bizottság azt javasolta, hogy a főpolgármesteri állásra joga legyen a koronának három egyént kijelölni, kik közül a főváros bizottsága 6 évre válaszsza meg a főpolgármestt rt. A bizottság ezen a törvénybe is fölvett javaslatát azzal okolta meg, hogy ezen módozat által a választó- közönségnek biztosított befolyás, alkotmányos viszonyok között, nem mondható semmisnek, mert ha a kormány politikai befolyását a főváros irányában érvényesíteni akarja, lehetetlen, hogy olyan egyéneket jelöljön ki, kik a válás, tóközönség ellenszenvével találkozzanak s igy a fővárosnak a főpolgárme-ter választásara biztosított befolyása mindenesetre erkölcsi biztosíték aziránt, hogy a főváros közönsége méltányos kívánságai a kijelölésnél figyelembe vétessenek. De van ezen módozatban gyakorlati biztosíték is a főváros érdekeire nézve, azon körülményben, hogy a főpolgármester 6 évre választatik s ezen idő alatt a fegyelmi eljárás kivételével el nem mozdítható, mert a kormány esetleges önkényétől nem függő főpolgármesteri állásánál fogva hivatva leend a főváros érdekeit lehetőleg védelmezni (?) s azokat az államkormány követelményeivel összeegyeztetni. Hogy pedig a főpolgármester hivatalának megfelelhessen és alkalma legyen a közigazgatás ellenőrzésére a kellő befolyást gyakorolhatni, a közp. bizottság megadni vélte neki azon jogot, hogy a tanács ülésében részt vehessen és ott elnökölhessen. (E javaslatot a ház el nem fogadia.) A kormány javaslatában a házbéradót az egyesítés alkalmából a főváros egész területére és igy ó-Budára is egyenlő részben akarta kiterjeszteni, ami Ó-Budára nézve 17 ezer fit adóemelést eredményezett volna. A közp. bizottság — bár föltételezte, hogy Ó-Buda a fővároshoz való csatolás és a felső dunai hid (a mai Margit-hid) építése által erősen fog gyarapodni, még sem hitte remélhetőnek, hogy ezen előnyök azonnal észrevehetők legyenek, a tetemes adóemelés pedig azonnal érzékenyen sújtaná az ó-budai adófizetőket, s azért az adónemek újabb szabályozásáig a házbéradó eddigi fokozását fönn kívánta tartani. (A ház e javaslatot elfogadta.) Az ó-budai kir. kisebb haszonvételek jogát, mely a kir. kincstár tulajdonát képezte, a közp. hizotts. megváltás nélkül vélte a fővárosnak átengedni, mert Buda és Pest városok e jogot úgy sem úgy gyakorolták, mint Ó Budán s igy a főváros oly jogot lett volna kénytelen megváltani, melyet nem értékesíthetett volna és tekintve azt, hogy Ó-Budának a fővároshoz való csatolása által, idővel az ó-budai házadó tetemesen növekedni fog s ez, habár más jogezitnen, a kincstárt ezen veszteségéért kárpótolandja, a bizottság e jognak ingyen való átadását javasolta. (A kép- viselöház e javaslatot el is fogadta.) Lényeges módosítása a közp. bizottságnak még : hogy tekintve a fővárosnak már akkori kiterjedését és annak remélhető további fejlődését, a köz- gyü és a távolabb eső kér. elöljáróságokat, vagy ha szükségesnek látja, minden elöljáróságot tágabb hatáskörrel ruházhasson fel. Hogy a törvényhatóság hivatalos és ügykezelési nyelve, mint eddig (?) úgy ezentúl is, a magyar legyen. Hogy a közgyűlésen szavazattal fölruházott tisztviselők közé a statisztikai hivatal főnöke is fölvétessék, (Nem vált törvénynyé.) hogy a levéltáros ne 6 évre, hanem élethossziglan választassék. Fölemlitendőnek tartjuk, bogy a központi bizottság véleménye ellen a képviselőház II. és III. osztályának külön véleménye volt. A Il-ik osztály, Molnár György előadóval, külön véleményt nyújtott be a rendőrségre, a bizottság képviselőtestület megalakítására és a polgármesterre nézve. A III-ik osztály előadója Apponyi Albert gróf. Határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint, tekintettel arra, hogy valamennyi törvényhatóság te-
