Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-02 / 1. szám

MAGYAR SZÉKESVÁROS 11 r 1899. január 2. rül étén az adóbehajtás állami közegek által történik, ne terheilessék ezzel a főváros sem. Utasittassék te­hát a kormány, hogy az adóügykeze ésröl szó'ó tör­vényt novelláris utón oly módon módositsa, hogy a főváros ezen kivételes teher alól fölmentessék vagy annak fejében külön kárpótlást kapjon. Végre szintén a III ik ügyosztály részé, öl Steiger Gyula adott be külön véleményt az iránt, iktattassék törvénybe, hogy a közgyűlés tanácskozásai és egyál­talán a törvényhatóságnak, mint az állam fővárosá­nak és minden közegének hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag az állami hivatalos nyelv, t. i. a magyar. (Ezt a törvénybe be is vették.) A törvényjavaslat az osztályokban, a központi bizottságban és a képviselőhazban oly gyors tempó­ban tárgyaltatott, hogy mint „Buda-Pest főváros tör­vényhatóságának alakításáról és rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. t.-cz.u már 1872. deczember 2-ikán szentesittetett. Ez a törvény tetőzte be tehát közjogilag a mai székes-főváros egyesítését, mig a törvény 134. §-a a'apján a közigazgatás uj berendezését és az uj aerába való átmenetet, az erre Szapáry Gyula gróf belügyminiszter által e végből kiküldött Havas Ignácz és a képviselőtestület által az u. n, harmincz- négyes bizottság elnökévé választott Széher Mihály királyi tanácsos és tekintélyes városi képviselők vol­tak hivatva foganatosítani. Ennek a 34-es bizottságnak tagjai között foglal­tak helyet a három város képviselőinek legelőkelőbb­jei. Négy osztályra beosztva az uj szervezés munká­latait, és pedig a választó és közigazgatási kerületekre vonatkozó részt Ország Sándor ; a tisztviselők a szak, kezelő, segéd és a szolgaszemélyzet szolgálati viszo­nyaira, hatáskörére és létszámára, a pénztárkezelésre és a mérnöki hivatalra vonatkozó részt Gerlóczy Károly alpolgármester; — az adóhivatalokra, vásár­igazgatóságra és a szakbizottmányokra vonatkozó részt Kammermayer Károly tanácsnok, végre a köz­gyűlési ügyrendet Végh János városi képviselő készí­tette el. A választókerületek száma kilenczben, a köz- igazgatási kerületeké tízben, állapíttatott meg. Ez a beosztás fennáll még ma is. Miből állt az egyesítéskor a három város terü­lete, lakossága és választópolgárságának száma, mu­tatják az uj területi beosztás alapjául szolgált és a székesfőváros mai állapotával összevetve, érdekes képet nyújtó statisztikai adatok. Egy tükördarab Magyarország fővárosának 25 éves haladásából. Pest város belterülete 1370 és külterülete 17,491 hold 396/i2oo □ öl ebből esik : a Belvárosra .................................. 913,8/noo hold a L ipótvárosra...................... 158702/,2oo hold a Terézvárosra .............................. 4521,,/i2.o hold a Józsefvárosra a Kőbányával.................................... 419908/i2oo hold a Ferenczvárosra.............................. 248l05/i2)u ]10id A város összes bel- és külterületé tehát....................................... 18,862 hold Népesség tekintetében a számok következőkép csoportosulnak: a Belvárosban van .................................... 24952 fő a Lipótváros belterületén.................................... 21760 ) 9-(,oo f • külterületén.................................... 4223 ) to a Terézváros belterületén.................................... 73760 ) r. külterületén................................ 8083 ) öl*4d ío a Józsefvárosban Kőbányával és pedig belterületén........................................41831 ) /ßnuo e■■ kü lterületén ................................ 5152 ) lo a Ferenczváros belterületén................................ 20189 ) r. kü lterületén................................ 526 ) “ü/1° to A beltelki népesség össze-! száma . 182492 fő A kültelki népesség összes száma 17984 fő Pest város összes lakosságának száma 200476 fő Az országgyűlési követválasztók száma Pesten volt : a Belvárosban................................................. 1667 fő a L ipótvárosban ... ........................1374 fő a Terézvárosban..................................................4178 fő a J ózsefvárosban............................................ 2248 fő a Ferenczvárosban......................................1315 fő A választók összege ..........................1U782 fő Bu davárfs területe összesen 137 tO hold. Belterületének kiterjedése városrészenként kö­vetkező : Tabán............................................................ 85 hold Krisztinaváros................................................ 274 „ Vár................................................................ 62 „ Víziváros................................................ . 160 „ Országút.............................................................146 » Újlak.....................................................................126 * Összesen 853 hold Kültelkeinek területe................................ 12857 hold Ebből szántóföld ................................ 1764 „ Rét ............................................................ 2036 „ Szőlő........................................................... 4250 „ Er dő............................................................ 2743 „ Parlag....................................................... 3064 „ Buda város lakossága következőkép oszlik fel : a Várban van ................................... 5013 fő a Vízivárosban............................................ 16189 fő Tabánban és pedig a belterületen................................ 12886 ) kültelken .................................... 560 ) 13416 fo a Krisztinavárosban belterületen....................................60'9 ) _-u1 r. kü lterületen.................................... 1572 ) /OJ1 0 Országúton belterületen................ .... 5813 ) ~OOK e­kü lterületen.................................... 72 , °885 fo Újlakon belterületen.................................... 5675 ) ,fi44 külterületen.................................... 169 ) A belterület lakosságának száma . . 51625 fő a kültelkeké................................... 2373 fő a budai lakosság összege........................... 53998 fő Ó-Buda összes lakossága . . . . . . . 160* 2 fő Buda és Ó-Bucláé összesen.......................70'00 fö (f olyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom