Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-12-11 / 46. szám
1899. deczember 11 MAGYAR székesfővóros 9 gondoskodni azokfél, ;i kik az éhhalál előtt állanak. Gondoskodnia kell annál inkább, mert az elszegényedés örvényében az erkölcsi züllésnek már is olyan nyomai mutatkoznak, a melyek közvetetlen veszedelemmel fenyegetik a főváros lakosságát. Gondoskodnia kell a hatóságnak mindenekelőtt pontos és lelkiismeretes nyilvántartásról, hogy intézkedéseiben számot tudjon vetni a rendelkezésére álló eszközökkel. Legelső sorban a kerületi elöljáróságok kötelessége a választmányok és a kerületi jótékony egyesületek útján tisztába jönni a kerületi szegények, a munka nélkül levők, az ideiglenesen bevándoroltak és munkanélkül maradtak, a dologkerülők és nyomorékok számával. Csakis ők állapíthatják meg pontosan a főváros szegényeit, mert egyedül ők ismerik a területükön pusztító nyomorúságot. Másodsorban a rendőrség figyelmét hívjuk fel egy igen 1 szomorú körülményre. A zsúfolt lakások ügye egy idő óta lekerült a napirendről. Mind a mellett köztudomású, hogy soha erősebben nem grasszált ez a baj, mint most. Még pedig nem csak a munkásnép, hanem a kishivatalnokok, altisztek és szolgák között is. Még a város belső területén is nagyszámmal emlegetnek túlzsúfolt házakat. Lelketlen házbérlők egyes házakat hihetetlenül megtöltenek s hallatlan uzsorával dolgoznak. A 4—6 ágyas kis szobákban nyolcz-tíz egyén húzódik meg néhány krajczárért. Egy-egy szűk helyiség naponkint 80—100 krt jövedelmez a háziúrnak, a ki így 300 — 400 frt évi bért húz az egy szobából álló lakásból. Ezekben a túlzsúfolt helyiségekben azután szabadon virágzik a bűn, az erkölcstelenség. Itt történnek a vérfertőzés, fajtalankodás legundokabb esetei, innen kerülnek ki a 10—14 éves utczaszüzek, a kiket lelketlen anyák, iszákos, munkakerülő apák dobnak az utczára, hogy vézna testük értékesítésével pár krajczárt szerezzenek. Tavaly ingyenkenyeret akart adni a főváros a szegényeknek. Az idén munkához akarja őket juttatni. Tavaly nem lett az akarásból semmi. Félő, hogy a hosszú lére eresztett bizottsági tárgyalásoknak az idén is nulla lesz az eredménye. A következményekért azonban a hatóságot terheli a felelősség s ezzel jó lesz idejekorán számot vetni. Üzletnyitások és beszüntetések 1898-ban. — A Statisztikai Hivatal közlése. — A főváros területén előfordult üzletnyitások és üzletbeszüntetések 1898. évi forgalma, az italmérésre adott engedélyeket figyelmen kívül hagyva, az előző évinél nagyobb volt. 1898-ban mindössze 6.879 üzletnyitás és 3.743 üzletbeszüntetés jegyeztetett be, míg az előbbi évben 6.683, illetve 3 388. Miként azonban már több alkalommal, úgy ezúttal is figyelmeztetnünk kell arra, hogy a kerületi elöljáróságok részéről kiadott és beszüntetett iparengedélyek száma nem tünteti fel egész híven az üzleti forgalmat. Az üzletnyitások száma ugyanis teljes, lehetetlen lévén engedély nélkül üzletet nyitni; de a beszüntetések számát s illetőleg azt, vájjon valaki az engedélyt tényleg igénybe veszi, ellenőrizni nem lehet. A mennyiben továbbá a kerületi elöljáróságok oly esetben is adnak ki új iparengedélyt s illetőleg vonnak vissza, a midőn valamely üzlet csakis más kézbe ment át, a nélkül, hogy ez által akár az üzlet minőségében, akár az üzletek számában változás állott volna be: világos, hogy tisztán a kiadott és megszűnt engedélyek száma az üzleti élet hullámzásait nem tükrözted vissza egész terjedelmében. Tekintve azonban azt, hogy a statisztikai felvételnek ezen hiányossága évről-évre egyaránt ismétlődik, az ekként nyert számok egymásközt való összehasonlításra s igy az üzleti élet évről-évre való változásának felismerésére is mindazonáltal alkalmasak. Visszapillantva az elmúlt 19 évre, ebbeli feljegyezéseink az üzleti élet tetemes élénküléséről tanúskodnak: míg t. i. 188§-ben 3.751 üzlet nyittatott s 1.635 beszüntettetetl, a szaporulat tehát 2.116 volt, eddigi 1898-ban a szaporulat 3.136. Az idézett számokban azonban nincsenek benfoglalva az italmérésre adott engedélyek ; 1898-ban összesen 1.040 italmérésre adatott és 973-tól vonatott meg az engedély, az emelkedés tehát ezeknél 67. Az italmérésekkel együtt az üzletnyitások száma. 7.919-re, a beszüntetéseké 4.716-r a emelkedik, a szaporulat tehát 3.203. Év Üzletnyitás Üzletbeszüntetés 1880 2825 1535 1881 2965 1708 1882 2919 1518 1883 3321 1534 1884 3938 1523 1885 3662 1288 1886 4257 1 1887 4660 1843-1888 4243 1940 1889 4377 2205 1890 5187 2339 1891 4356 2350 1892 4567 2281 1893 5286 2506 1894 5576 2650 1895 6103 2879 1896 6718 3557 1897 7982 4374 1898 7919 4716 1880—1898 90861 44291 Ha az üzletbeszüntetések arányszámának ingadozásából a gazdasági élet ingadozásaira következtetéseket vonhatni, azt kellene feltennünk, hogy a nyolczvanas évek elejétől egészen 1887-ig a kereseti viszonyok legkedvezőbbek voltak, a reákövetkező években valamivel nehezebbeké váltak, azonban azon 19 év alatt, mióta ezt a statisztikát folytatjuk, a múlt évben voltak a legkedvezőtlenebbek. Áttérve az üzletnyitások- és beszüntetéseknek kerületek szerinti eloszlására, az üzletnyitások terén a megelőző évhez képest csak a IV. és VI. kerületekben látunk jelentéktelen csökkenést, a többiben pedig emelkedést. De szintúgy észlelhető az üzletbeszünletések terén is emelkedés nyolcz kerületben, kivéve ismét a IV. és VI. kerületeket, melyekben fogyott az üzletbeszüntetések száma. A következő összeállításban összefoglaljuk az utolsó tíz év alatt előfordult üzletnyitásokat és üzletbeszüntetéseket a főbb foglalkozások szerint csoportosítva.
