Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-12-11 / 46. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. deczember 11. Üzletnyitások és üzletbeszüntetések csoportok szerinti kimutatása az 1898—99. évekről. a) Üzletnyitások. A) Őstermelés 1 1 Iparos és festő . 47 46 B) Ipar: Vegyes ipar . 61 74 Eledelipar . .1521 1539 Összes ipar . . 2938 3008 Ruházati ipar . . 511 531 C) Forgalom . . 342 538 Építőipar . . 70 68 D) Kereskedelem : Fonó-, szövőipar . 19 17 Ősterményekkel . 214 267 Agyagipar . . . 13 13 Iparczikkekkel. . 863 887 Faipar . . 154 142 Pénz- és hitellel . 33 49 Fémipar . 245 264 Közvetítők . . . 291 235 Sokszorosító ipar . 40 34 Járókelő keresked. 36 178 Iparos művészet . 76 77 Egyéb keresked. . 1458 1196 Mű- és szeripar . 109 147 Összes kereskedel. 2895 2812 Bőr- és papíripar . 59 51 E) Szem. szolgálat 501 520 Olaj- és zsiripar . 13 5 Összesen 6683 6879 Italmérés 1299 1040 Főösszeg 6758 7919 h) Üzletbeszüntetések. Ä) Őstermelés. 4 15 Iparos festő 5 25 B) Ipar: Vegyes ipar 33 33 Eledelipar . .1032 1033 Össszes ipar . 1592 1705 Ruházati ipar . . 182 221 O) Forgalom . 77 129 Építőipar . 15 21 D) Kereskedelem : Fonó-, szövőipar . 11 13 Ősterményekkel 122 114 Agyagipar . . 1 2 Iparczikkekkel 421 491 Faipar . . 84 72 Pénz- és hitellel . 10 11 Eémipar. . 112 142 Közvetítők . 136 94 Sokszorosító ipar 15 14 Járókelő keresked. 18 101 Iparos művészet . 29 26 Egyéb keresked. 737 782 Mű- és szeripar . 32 67 Összes keresked. 1444 1593 Bőr- és papíripar . 35 29 E) Szem.6 szolgálat 273 301 Olaj- és zsiripar 6 7 Összesen 8388 3743 Italmérés 986 973 Főösszeg 3557 4716 A kereseti ágaknak ezen esoporlozatos áttekintése után vessünk még egy pillantást a fontosabb egyes ágakra is. Even- kint a következő üzletágakra váltják a legtöbb engedélyt: Első sorban italmérésre, melyeknek száma évenkint igen tetemes (1898-ban 1040); igen tetemes összeget képviselnek az eledelipar terén előforduló üzletnyitások is : évenkint 3—600 kávéház- és kávémérésre 100—200, vendéglőre és korcsmára 100—200 hentesüzletre adnak engedélyt. Jelentékeny mozgalom mutatkozik a ruházati ipar terén is; 1898-ban pld. 267 szabó és 195 czipész nyert iparengedélyt. A többi iparágak közül nagyobb élénkség mutatkozik az asztalosipar (100), a lakatosipar (68), a bádogosipar (68) és az ékszerészipar (59) terén. Nagy számmal fordulnak elő a közlekedési vállalatok is, ú. m.: bérkocsis és személyfuvaros 228, fuvaros 300, szállító és bizományos (65) engedélylyel. A kereskedelem egyes ágai közül legélénkebb volt a füszerkereskedés 148, a divat- czikk-kereskedés 102 és a rövidárúkereskedés 112 iparenge- délylyel. Kiadatott továbbá ügynöknek és alkusznak 168, szatócsnak 554, aprófa- és szénárúsnak 245 iparengedély. A személyes szolgálatnál fodrász és borbély 261 új iparenge- délylyel szerepel. A felsőmagyarországi renaissance-építészet. Ez a czíme annak a monográfiának, a melyet Divald Kornél mostanában kiadott. Az Olaszországban keletkezett renaissance művészettel Európa összes népeit megelőztük s ez az Alpeseken innen Budán vert gyökeret legelőbb. Mátyás király épületeiből, a melyek e stílusban épültek, jelentéktelen töredékek maradtak ránk csak. A renaissance e korbeli emlékeit a török pusztította el, a ki uralmával lehetetlenné tette, hogy a mai székesfővárosunkban a legújabb időkig ebben az irányban valamelyes művészi tevékenység érvényesüljön. A renaissance, mely itt talált először fogékony talajt, nálunk csak a török hódoltság határain túl a felvidéken fejlődhetett tovább. Az itteni emlékekkel ismertet meg Divald könyve, a melyek tele vannak sajátos nemzeti vonásokkal, s a melyekre eddigelé alig vetett valaki ügyet. Eredeti kutatásokon alapuló műve, mint korrajz is érdekes. Műtörténelmi szempontból becsét növeli az illusztrácziók nagy tömege, a mely az elméleti fejtegetéseket kiséri és érthetőbbé teszi. Szokatlan dolog nálunk, hogy valaki a maga erejéből vállalkozik ily eredeti kutatásokon alapuló s rengeteg nehézségekkel és költséggel járó munka megírására s ezért tartjuk helyén valónak, hogy mi is ismertessük a széles körök érdeklődésére bízvást számító könyvet. A felsőmagyarországi renaissance czímü albumalaku munkát 39 kép díszíti, ára 3 korona s a szerző czímén (VIII., Eszterházy-utcza 11. sz.) rendelhető meg. A Bazilika márványpadlózata. Sok huza-vona és hányódtatás után végre a Bazilika márványpadlózatának ügye is befejezést nyert. Tavasz óta próbálgattak megegyezni benne a tanács, a templomépítő bizottság, a művezetőség és egyes vállalkozók, s csak most jutott biztos révbe a dolog. A müvezelőség még a nyár elején kérte a tanácsot, hogy rendelje meg a lipótvárosi bazilika nagy hajójának padlózatához szükséges márványt, mert ha gyorsan nem teszi, ebben az esztendőben nem lehet majd a bányákból a megrendelt anyagot kifejteni, s akkor minden terv ellenére a burkolással a jövő év folyamán el nem készülhetnek. A dolog azonban nem ment olyan könnyen, s igazán nem hibás benne egyik testület sem, hogy a megrendelést csak most tehették meg. A tanács ugyanis nem fogadta el a müvezetőség ajánlatát, hogy a márványt külföldi bányákból hozassák, hanem magyar anyagot akart. Végre is nagynehezen elfogadták a Hauszmann Sándor ajánlatát, ki hazai márvány szállítására vállalkozott. Csakhogy a bemutatott minta nem volt elfogadható, mert minőségét épen nem találták kiválónak. Most azután Hauszmann a felső-szrnyei bányából fejtett márványt ajánlotta fel, mely minden tekintetben kifogástalan. Ezt elfogadta a tanács és a vállalkozóval a szerződést megkötötte. A burkoláshoz szükséges összes márványanyag 34,044 írtba fog kerülni.
