Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-23 / 4. szám

1899. január 23.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

13

— Oh kérem. Nézze csak itt a mellső pánczéloknak a hegyét.

Odapillantottam.

— Tokió, — olvastam le a pánczélok hegyéről.

— Lássa nagysád, ez a jelszó. Mert a fűző a „hűség mídere“ ugyan, de azért gondoskodtam róla, hogy a hölgyek se szenvedjenek kárt. Ha ötszáz forintot kegyeskedik még átadni, szolgálhatok még egy külön kulcscsal nagysádnak. A férj ugyanis bezárja a fűzőt, a hölgy pedig olvassa a jelszót és mikor tetszik — kinyittatja.

Déli 12 órára „Ö“ elküldte Girardinak az ötszáz forintot, étvette a külön kulcsot és mire férjem, a truncus, hazajött a hivatalból, mosolyogva kezdtem neki Tokió letöréséről beszélni.

0 a homlokára ütött.

Éppen a szarva mellé.

Üdvözli

Pompadour.

Kossuth Lajos mauzóleuma.

Múlt év október végén megírtuk, hogy a Kossuth- szobor-és mauzóleumra 377,877 frt 11 kr. gyűlt egybe, a mely a különböző testületek által megszavazott, de még be nem fizetett összeggel együtt 400,000 forintra rúg. Ebből az összegből akarja a főváros a szobrot és mauzóleumot felállítani. A főváros képzőművészeti bizottsága a mauzóleum terveinek, költségvetésének kidolgozására, illetőleg a megfelelő pályázati feltételek elkészítésére Heuffel Adolf középítési igazgatót, Strobl Alajos szobrászt és Steindl Imre műépítészt küldte ki. Ennek a háromtagú bizottságnak tárgyalása alapjául szolgáló prospektust a középítési igazgató már elkészítette. Az elaboratum azon alapszik, hogy a mauzóleumot a Kerepesi temető III. kapu útja és a nagy Krisztus-keresztút metszésében kijelölt területen fogják felépíteni. A mauzóleum nem az eddigi zárt-stylusú, hanem nyitott balda- chinos formájú, a melyben a szarkofág minden oldalról látható. Mintául vették az angol királynő férjének, Albert herczegnek Londonban, a Hyde-parkban állított nagyszabású emlékét, a mely Albert-memoriál elnevezés alatt közismeretes. Az impozáns műemlék a hatalmas architektónikus emelvényen nyugszik, a melyet önálló szoborcsoportok és minden oldalán reliefek díszítenek. Maga az emlékmű oszlopokon nyugvó, karcsú tornyokban végződő baldachin, a mely alatt az Albert herczeg életnagyságú szobra magas piedestálon áll. A középítési igazgató ezt a mintát akarja átdolgoztatni s ennek az alapján csinálta meg a pályafeltételek tervezetét, a mely fölött már a legközelebbi napokban döntenek. (Főv. Tud.)

A mellőzött főváros.

Véletlenségből vagy szándékosságból a fővároson olyan sérelem esett a kereskedelmi minisztérium részéről, a mely a két hatóság között fennálló amúgy sem barátságos viszonyt még jobban ki fogja élesíteni. A rákos- palota-újpesti vasút angyalföldi állomásától a pesti körvasút angyalföldi állomásáig terjedő csatlakozási sínpárt

villamosra alakították át. A műtanrendőri bejárásra a fővárost nem hívták meg, daczára hogy a fővárosnak, mint a helyhatósági építés engedélyezőjének, a bejáráson részt kellett volna vennie. A főváros most feliratban arra kéri a kér. minisztert, indítson vizsgálatot az iránt, hogy a fővárost miért mellőzték a meghívásnál és tudassa, hogy micsoda feltételeket állapítottak meg a bejárás alkalmával. (Főv. Tud.)

A vízvezeték szakértői.

A főváros a káposztás-megyeri vízműtelep továbbfejlesztése érdekében meghívott két külföldi és három hazai szakértőt, a kiktől véleményt kért arra, hogy a vízvezeték továbbfejlesztése a Káposztás-Megyer vidékén megjelölt területen hasznos-e? A szakértők közül eddig Manserg James londoni magánmérnök küldte be a nyilatkozatot s egyúttal kérte a költségei kiutalványozását is, összesen 350 font sterlinget számítván fel. A polgár- mester a kért honoráriumot kiutalványozta. (F. T.)

A főváros contra Országh.

Dr. Országh Sándor, a várbefi sikló-r.-t. elnöke és a főváros között, a sikló menetrendje és tarifái ügyében konfliktus támad. A főváros azt kívánta, hogy a sikló állandóan éjjeli 11 óráig közlekedjék és az eddigi fel- és te menetre szóló jegyeket váliszszák ketté úgy, hogy az utask ne legyenek kénytelenek mind a két menet árát megfizetni. Ez ellen a határozat ellen a társaság nevében Országh Sándor erőshangú felebbezést adott be, a melyben kétségbe vonja a főváros beavatkozási jogát, mert a sikló szerződését 1870-ben még Buda városa állapította meg, azonkívül pedig az esti közlekedést fölöslegesnek és a társaságra nézve hátrányosnak mondla, a jegyek kettáválasztása ellen pedig azért tiltakozik, mert a sikló konstrukcziója úgy van szerkesztve, hogy a kocsik csak megfelelő ellensúlylyal közlekedhetnek veszedelem nélkül. A feleb- bezéssel szemben a tanáca arra helyezkedik, hogy a szerződés 9. pontja biztosítja a fővárosnak a menetrend- és a viteldíj-szabályzathoz való hozzászólási jogot, másrészt pedig a r.-t. érdekében nem engedheti, hogy az utazó közönség károsodjék. A törvényhatóságtól tehát a felebbezés elutasítását kéri. (Főv. Tud.)

Elutasított munkásházépítö egyesület.

Az I. Budai munkások házépítő és fogyasztási szövetkezete a Vérhalom, Szemlőhegy, Kálvária és Rézmál- dűlő által határolt területen 500 munkás-családházat akart építeni. E végből a fővárost arra kérte, engedje meg, hogy a kérdéses területen 120, 140, 160 négyszögöles telkeket alakíthassanak. A tanács a mérnöki hivatalhoz tette át a kérelmet, a mely ma azt javasolta, hogy a szövetkezetei utasítsák el, mert azon a vidéken csak 1000, 600 és 300 négyszögöles telkek létesíthetők.

(Főv. Tud.)

A főváros a párisi kiállításon.

A főváros a párisi világkiállításon be akarja mutatni a nagyobb középületeket és az egyes typikus építkezéseket. A kiállítási bizottság megbízásából a középítési igazgató elkészíttette a kívánt rajzok és festmények költ-