Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-23 / 4. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 23. ségvetéseit a következőkben: a fővárosban szokásos építkezésmód ismertető rajzai és metszetei 1400 frt; a Szt László-kórház helyszinrajza és pavilion-typnsának alaki metszetrajza 250 frt; a vegyészeti és tápszervizsgáló intézet berendezéseit feltüntető vízfestmény és alaprajz 250 frt; a Budán épülő Erzsébet-leányárvaház távlati vízfestménye és helyzetrajza 380 frt; a IX. kér. szükséglakások fényképei, helyzet- és alaprajzai 200 frt; a lapos-dűlői tüzérkaszárnya távlati vízfestménye és helyzetrajza 600 frt. A programmba fölvett új központi szegényház távlati vízfestményének elkészítését a liiva- tal nem javasolja, mert az intézmény tervei nincsenek készen. (Föv. Tud.) Harcz egy klosett miatt. A főváros a Lipótmezőn 30.000 frt költséggel tavaly díszes elemi iskolát építtetett, a melynek különálló, de mindenben az épitési szabályzatnak megfelelően előállított klosettje ellen Emich Gusztáv fővárosi bizottsági tag, az iskola mellett levő nyaraló tulajdonosa, az épités befejezése után óvást emelt. A klosett ugyanis, a mely a csatornázatlan területen nem éppen kellemes kigőzölgésíí, szemben épült a nyaraló erkélyével s annak kilátását teljesen elfogja. Emich Gusztáv panaszára a klosett-ügy megjárta a mérnöki hivatalt, a tiszti ügyészséget, a középítési bizottságot s miután foglalkoztatta ezeken kívül a tanács III. és VII. ügyosztályát, valamennyi forum határozottan kijelentette, hogy a klosett immár elmoz- dithatatlan, mert az átalakítás költsége legalább 4000—4500 forintba kerülne. A tanács az iratokat visszaadta a mérnöki hivatalnak azzal, hogy a híréssé vált klosett elhelyezésének költségére pontos számítást mutasson be. (Főv. Tud.) A kisajátítási díjak 1874-töl 1898-ig. A főváros a legújabb időkig a kisajátításoknál azt a szokást követte, hogy a fenmaradó terjedékeket meghatározatlan ideig birtokában tartotta, anélkül, hogy azok beváltására az érdekelt telektulajdonosokat kötelezte volna. Ilyen függő terjedők több százezer forint értékben maradt a kisajátítási alap terhén s a főváros csak a mostani megszorult helyzetében gondolt arra, hogy ezeket a terjedékeket megfelelő árban értékesítse. E czélból megállapították, hogy 1874-től 1898. októberéig 4,573.000,053 forint értékű ingatlant sajátítottak ki, a melyekből mindössze 740,463 frt 63 kr. értékűt adtak el. A tanács most javaslatot készített arra, hogy az eladható terjedékeknek mennyi a mai forgalmi értéke, hogy az eladások még ebben az évben megtörténjenek. (Főv. Tud.) Az állami anyakönyvi hivatalok. Az új intézmény: a községek részéről fentartott állami anyakönyvi hivatalok egyre nagyobb terhekkel járnak, különösen a fővárosra, a mely amúgy is túl van terhelve közigazgatási költségekkel. Az anyakönyvi hivataloknak legújabban történt deczentralizálása még inkább szaporította ezeket a kiadásokat, anélkül, hogy a kormán}' az eddig nyújtott segélyt megfelelő mértékben felemelte volna A tanács a közgyűlés részéről nyert utasítás következtében legközelebb újra felír a belügyminiszterhez az állami segély felemelése végett, mert a főváros pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy az egyre nagyobb költséget igénylő állami funkcziókat a maga rezsijében végeztesse. (Főv. Tud.) Új villamos vasút. A városi villamos vasút a Ferencz-körútról a Köz- vágóhid-utczán és a Mester-utczán át csatlakozó vonalat akar építeni a ferenczvárosi pályaudvarhoz. A mérnöki hivatal és a középítési bizottság a vasutat csak oly föltétellel akarja engedélyezni, ha a beépített belső területen, vagyis a Köz- vágóhíd-utczán át alsó vezetékes és csak a pálya többi részén lesz felső vezetékes. A vasúttársaság ennek ellenében az egész vonalat felső vezetékes rendszerben akarja megépíteni. Ilyen értelemben tett előterjesztését a tanács csütörtökön tárgyalta s a terveket elfogadta. (Főv. Tud.) A kőbányai sertés-szállások csatornázása. A mérnöki hivatal elkészítette a kőbányai sertés- szállás-telepek csatornázására vonatkozó terveket. Ezek szerint már az idei tavaszon a Szállás-, Jegenye-, Mázsa- és Alsó-vaspálya-utczákban, továbbá a Suszter János- és Mázsa-téren kezdik meg a csatorna-építést Az összes költségek 44,000 írtban vannak előirányozva. A váezi-nti villamos. Az V. és VI. kerületi kültelki lakosok azt panaszolták a főváros tanácsánál, hogy a közúti villamos váczi-úti vonalánál a VI. kerületi oldalon levő árkok áthidalása keskeny s a felszállás a kocsikba, miután a kocsik többnyire a híd közepén állnak meg, majdnem lehetetlen. Arra kérik tehát a tanácsot, hasson oda, hogy a közúti-társaság egyrészt az áthidalásokat szélesítse meg, másrészt utasítsa a kocsivezetöket, hogy a kocsikkal úgy álljanak meg, hogy a felszállás kényelmesen történhessen. A tanács a mérnöki hivatalt utasította, hogy a kérelem tárgyában tegyen javaslatot. Ez a javaslat elkészült s a mérnöki hivatal a kérelem teljesítése mellett foglalt állást. (Főv. Tud.) Uj park Budán. A Döbrentei-tértől a Rudas-fürdőig húzódó területen a közmunkatanács parkot akar létesíteni, a mint ezt annak idején megírtuk. A park területébe beleesik az a 288,000 forintos telektömb is, a melyet a főváros a tabáni vásárcsarnok czéljaira szerzett meg s a melyet a kér. miniszter okkupáit az eskütéri híd építésére. A főváros tudni sem akar arról, hogy a drága pénzen szerzett telkeket ingyen engedje át park létesítésére s ilyen értelemben a tanács II. ügyosztálya energikus javaslatot terjeszt a tanács elé s azt akarja kimondatni, hogy a főváros a kérdéses telkeket csakis beszerzési árban hajlandó átengedni. A tanács azonban attól tartva, hogy renítenskedéssel koczkáztatja az álláspontját, olyan értelemben határozott, hogy a közmunkatanács útján a kereskedelmi kormányt arra kéri. hogy a parkot a telekérték betudásával közösen létesítsék. (Főv, Tud.)
