Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-24 / 17. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 24. 8 sem, hogy a székesfőváros pénzügyi helyzete immár csaknem képtelen a mindjobban növekedett állami teendők teljesítésére. E kérdés különben is főleg a hozzájárulási arány szempontjából igényel újabb méltányos rendezést, de azt bizonyára a fővárosi intézőknek is a legmelegebben kell óhajtaniok, hogy az az intézmény, mely anyagi javaiknak és városuk jó hírnevének megóvása szempontjából alkottatott, európai nívóra emelkedjék. Addig azonban, míg 25, avagy (de csakis legújabban) 30 írt havi fizetségben részesül az államhatalom azon mindenütt leginkább látható képviselője, ki az ezerféle kisértésnek is a legjobban ki van téve, adhatunk mi ezeknek Lehel-sisakot, vagy porosz, helyesebben nemzetközi rendőri sisakot is: de maga az intézmény nem fog egy csaknem világvárossá fejlett közület bonyolult viszonyainak megfelelhetni. Hiszen maga a javaslat mondja, hogy alkalmas egyének eddig a rendőri szolgálatba lépni vonakodtak. S mit szóljunk a tisztikar helyzetéről ? Egy csomó jogtudor van az eredetileg kezelési szolgálatra teremtett ú. n. irnoki karban, a ll-ik, a legutolsó díj- és rangosztályban, várva-várván az előléptetést, a mit az imént ismertetett javaslatban bizony megtalálniok sehogy sem lehet. Ez aztán csak elkeseredést szül ez embereknél, annál is inkább, mert a tisztikar 50°/0-át ők alkotják és létszámuk a magasabb állásokkal sehogy sincsen arányban. Az 1893. évi fizetésrendező törvény a tisztviselők fizetési fokozatának végleges betöltését 5 évre állapította meg, mi máig sem történt meg. Az 1899-ki költségvetési javaslat e részben is mellőz minden intézkedést és a nagy tisztikarból csak 4 fogalmazó megy előbbre 100-—-100 írttal Ennyi a költségvetésszerüleg előirányzott egész javítás, mert hogy e javaslat a 25 frtos létminimumot a fővárosban eltörlendőnek találta, azt már a viszonyoknak minden takarékossági hajlamot legyőző kényszere irta elő. Mindezekkel szemben mellőzendőnek tartunk bárminő hangzatos szólamot, melyet pedig a székesfőváros nagyfokú áldozatkészsége joggal indokolttá tehetne és csak az egyszerű számok ideiktatásával zárjuk be sorainkat. Rendes kiadásokra előirányoztatott a fentiek szerint ............................................... 1 737,453 írt. Ép ületek vételára, %-ai............................ 51,657 frt. ös szesen . 1.789,110 frt. Ebből levonandó: 1. Újpesti kapitányság költsége 39,581 frt. 2. Saját bevételek öszszege 79,705 írt.................................... 119,186 frt. ma rad . 1.669,824 frt, melynek 50%, vagyis.......................... 834,912 frt a székesfőváros terhére esik ; szemben az 1898. évi 807,748 írttal; a székesfőváros idei töblete tehát.......................................... 27,164 frt. Ma gában véve nem nagy ez a végösszeg, de a többi számokkal együtt mégis bántóan hat, mert nem a sikeres továbbfejlesztésnek, hanem csak a stagnacziónak fokmérője! Az anyakönyvek veszedelme. Nemrég a kálvin-téri anyakönyvi kivatalt komoly tűzveszedelem fenyegette. A takarítónő gondosságának köszönhető, hogy a hivatal 148 kötetre rugó anyakönyvei el nem égtek. Szükségtelen azt a csapást leírnunk, a mely ezreket sújtott volna, ha elégnek az anyakönyvi hivatal okmányai. De napirendre sem térhetünk az eset fölött. A főváros anyakönyi hivatalai a kényszerítő szükség hatása alatt csakúgy hevenyében kapták berendezéseiket. A nagy sietségben megfeledkeztek arról, hogy a hivatalok okmánytára és az anyakönyvek részére tűzmentes helyiségekről gondoskodjanak. De ez a gondoskodás még azokra az új helyiségekre sem terjed ki, a melyeket az anyakönyvi hivatalok részére a most épült elüljárósági palotákban rendeztek be. Pedig a kálvin-téri eset nagyon is intő példa lehet arra, hogy milyen veszedelem érheti a feleket egy kis gondatlanság révén. A főváros hivatalaiban a dohányzás nincs megtiltva. Még a főlevéltárban és a mérnöki hivatal szűk levéltárában is szabad a füstölés, s a tisztviselők nyitott ablakok mellett vígan füstölnek is, nem gondolva arra, hogy egy gonosz szikra perez alatt lángra lobbanthatja a túlzsúfolt papirraktárt. A kálvin-téri tűzeset a tanácsot mégis arra bírta, hogy az ócska épületben tűzmentes helyiséget rendez- tessen be az anyakönyvi hivatal okmánytára számára. A tanács azonban épp a felmerült eset alkalmából gondosabb is lehetne. Beláthatná, hogy a veszedelem nemcsak a kálvin-téri hivatalt, hanem a többi anyakönyi hivatalt is elérheti. Sőt gondoskodását a fővárosi levéltárra is kiterjeszthetné, a melynek poros aktáit pánczél szekrényekben nem igen tudná elhelyezni. A tűzmentes helyiségek berendezése nem kerül sokba. Úgy tudjuk, egy-egy hivatalt 1500 - 2000 írtért el lehet látni tűzmentes szobával s így az összes költség alig rúgna többre 15—20,000 forintnál. Ennyit pedig bizonyára áldozhat a főváros annak a sok ezer embernek az érdekében, a kikre az anyakönyvi hivatalok aktái életbevágó fontosságúak. Vajda-Hunyad vára. A városligeti tündérváros egyik legszebb emléke: a millennáris kiállítás történelmi csoportja pusztul. Az idő vasfoga megőrölte a favázas épületeket s a büszke Vajda-Hunyad vára, a mely rátorkollik az Andrássy- útra, roskadozik. Czölöpjeit megtámadta a víz, falazata omladozik s az enyészet szomorú képét mutatja az egész alkotás. A drága műemlék, a melyben rövid néhány esztendeig annyian gyönyörködtek, megérett a lebontásra. Veszedelmessé vált a közbíztosságra s a földművelésügyi minisztérium és a főváros kiküldöttei, a kik a héten
