Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-03 / 14. szám
12 MAG VAR SZ EKES FŐVÁROS a többi hivatalok, a két épület közt nyitott udvarral, a mely esetleg; közlekedés czéljára is használható. Azon a helyen, a hol a két szárnyépület a főépülettel összeér, alól az (Jjvilág-utcza keresztülvezettetnék az új városház területén. Ez a tervezet tulajdonképen a Palóczi-féle pályanyertes terv alapján készült ama lényeges eltéréssel, hogy az eredeti terv szerint a városház főépülete a Granátos-utcza felé néz. Ha már most ezen terv alapján először pl. a Ká- roly-utcza felé kontemplált szárnyépület közvetlenül a granátos-utczai épület közelében mintegy 1200—1500 négyszögöl alapterületen három emelettel s a földszinten körül üzlethelyiségekkel felépíttetnék, úgy a lovagló-iskolából alakítandó vásárcsarnok, mint a körülötte levő üzlethelyiségek és a károly-körúti épületrész tovább is megmaradhatnának s a mellett az új épületszárnyban mindazon központi hivatalokat el lehetne helyezni, a melyek addig még a Károly-kaszárnya épületében elhelyezhetők nem voltak. Azonkívül a Károly-kaszárnya rostély-utczai és károly-utczai részei, a középső épületrész és az ú. n. templomtraktus lebontatván, az egész terület a szabad közlekedés czéljára alkalmas módon rendezhető lenne. A középitési igazgató úr számítása szerint a városház építése mintegy hét és fél millió forintba kerülne. Ebből öt milliót lehet számítani a jóval díszesebben építendő reprezentatív épületrészre, két és fél milliót pedig a két szárnyépületre. De ha bőven számítva, másfél millió forintra teszszük az egyik szárnyépület költségét, az esetben is az üzlethelyiségekből várható 40—50000 frtnyi bérjövedelem, valamint a bérházakban elhelyezett központi hivatalok után megtakarítandó mintegy évi 50,000 forintnyi házbér teljesen fedezni fogja a befektetés amor- tizácziójával járó évi 70,000 írtra tehető terheket. Megjegyzendő még, hogy a szárnyépület felépítése semmiféle előzetes szabályozási költségeket nem okozna, mert a tervezet szerint szükséges kisajátítások az új városház építkezésének teljes befejezése után fokozatosan bonyolíthatók le Az épület második szárnya, majd később a díszes főépület csak akkor lesznek felépítendők, ha a főváros pénzügyi helyzete azt meg fogja engedni. Akkor, a mikor a főváros 5.600,000 forinton megszerezte a Károly-kaszárnyát az új városház létesítése czéljából, -—az előbb említettek után nem kellene visszariadni egyelőre attól a másfél millió forintnyi befektetéstől, a mely a mellett, hogy érezhető terhet alig okozna a főváros háztartásában, busásan meghozná gyümölcseit a főváros közönsége számára a közigazgatás tökéletesítése révén. Az általam ismertetett megoldási módot természetesen csak példaként említettem. De bármelyik tervezet kerüljön is kivitelre, az új városháznak részletekben való felépítése műszaki szempontból leküzdhetetlen akadályokba nem ütközik. Az előbb ismertetett tervet csupán azért választottam ki, mert ilyen parczialis megoldásra a legalkalmasabb. Nem foglalkoztam magával a szabályozás kérdésével városrendezési szempontból, hanem csupán rá akartam mutatni az új városház problémájának egy olyan oldalára, a mely a gyakorlati megvalósítás tekintetéből kiváló méltánylást érdemel. Meg vagyok győződve, hogy ily módon kellő jóakarattal és erélylyel eme fontos kérdés tárgyalását olyan mederbe lehet terelni, hogy 4—5 év múlva már készen állhatna az új városháznak az a része, a mely a jelenlegi összes központi hivatalokat magába fogadhatná ; s szemeink előtt megtestesülne a jövendő közigazgatás Messiása. Dr, Bárczy István. 1899. április 3. Villamos fiakkerek. A villamosság századát éljük. A villamosság, ez a hatásaiban oly csodálatos, a miségét tekintve azonban — merem mondani — még mindig titokzatos erő, meglepő arányban és gyorsasággal teszi meg hódításait az élet minden terén. Hány modern, az emberiség javára szolgáló intézmény köszöni eddigi léteiét ennek az erőnek! S a jövő? No azt hiszem, nem esem túlzásba, ha az e tekintetben meglevő általános felfogás jellemzésére azt mondom, hogy bizony azok a dolgok, miket egyik másik Írónál a jövő század regényeként csak nemrég is mosolyogva olvastunk, nem is olyan messze vannak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a villamosságnak mint hajtóerőnek felhasználása tekintetében a vállalkozás az utóbbi években főkép a közlekedés terére irányította a figyelmet, s az e téren már eddig is elért meglepő eredmények után bízvást elmondhatjuk, hogy a közlekedési eszközök tekintetében nagy változás előtt állunk, s merem jósolni, hogy a czélt szolgáló gépszerkezetek mindinkább tökéletesíttetvén •— idővel ha talán nem is teljesen, de mindenesetre jelentékeny mértékben le fog szoríttatni a ló használása a közlekedés teréről. így legújabban a bérkocsik azok, melyekre a villamosság rátette kezét, s fiakkerosaink érthető szomorúságára, kezdi azok elől kifogni a lovakat. Komoly a szándék, sőt az erre irányuló törekvés mindinkább határozott formát kezd ölteni, hogy a villamos bérkocsik székesfővárosunkban is meghonosíttassanak. Úgy tudom, Párisban, Londonban és New-Yorkban már tényleg vannak is forgalomban ily villamos bérkocsik; s hiszem, hogy Budapest, mely a modern s praktikus dolgok meghonosításában nyomon követi a külföld nagy városait, ebben sem fog elmaradni. A villamos bérkocsinak, mint gépszerkezetnek funk- czionálásáról tapasztalati adatok még nem állván rendelkezésre, ez alkalommal csupán azon előnyökre kívánok néhány szóval rámutatni, melyek a villamos fiakkerek alkalmazásba vétele esetén nézetem szerint egyik-másik irányban előállani fognak. így számottevő előny fog belőle háromolni a köztisztaság és közegészségügy érdekeire, a mennyiben egyebek közt meg fognak szűnni azok a bajok is, melyeket a lóüzem használata folytán most a bérkocsíállomások — fertitlenítésük daczára js — okoznak. Mindenki előtt ismeretes, hogy a bérkocsi állomások, különösen a nyári időszakban, mily kellemetlenné teszik közelségükben a levegőt, úgy hogy sokszor bizony a közelükben való tartózkodás lehetetlenné is válik. S ha most már figyelembe veszszük, hogy az állomások jórésze — s ezt maga a czél teszi szükségessé — az élénkebb forgalmú útvonalak mentén vannak elhelyezve, a hol pedig mint tudjuk, nagy számban vannak a szórakozásra és állandóbb tartózkodásra szolgáló nyilvános helyiségek (kávéházak vendéglők stb.), úgy csak üdvözölni lehet a bekövetkezendő újítást, mely nemcsak a közérdek, de sok esetben az egyesek jogos*magánérdekeire is káros kihatással levő állapotok megszűnését fogja maga után vonni.
