Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-20 / 12. szám
8 1899. márczius 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Ennek alapján a vízmérők első sorban ott állítan- dók fel, a hol azt a jelenleg még érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet és díjszabályzat világosan megköveteli, úgymint a székesfőváros duna-jobbparti kültelkein, a vizet fogyasztó ipari és gyári üzletekben, szökőkutaknál és házi kertekben — másodsorban pedig ott, a hol a rendes házi szükségletet jelentékenyen meghaladó vízmennyiségnek fogyasztása vagy a vízvezetéki víznek nem rendes háztartási czélokra való igénybe vétele nyilvánvaló, illetve előrelátható; tehát a hol azt a vízvezetéki szabályrendeletnek és díjszabályzatnak helyes magyarázása és az ennek alapján kifejlődött és egyes fenforgott konkrét esetekben harmadfokon a m. kir. belügyminiszter úr által is elfogadott és helybenhagyott gyakorlat a világos rendelkezéseken kívül még megkívánja jelesül gőz- és meleg víz-fűtéseknél, iskolákban, színházakban, laktanyákban, gyógyszertárakban, vásár- csarnokokban és más a rendes háztartás vízmennyiségét fogyasztó vagy a vizet rendes háztartási czélokra használó épületek, helyiségek és berendezések alól kivételt képező etablissementoknál. E határozat értelmében boldogot, boldogtalant felszólítanak arra, hogy a vízmérő órát haladéktalanul rendezze be az ingatlanán, vagy a telepén. Vannak, a kik a felszólításra elvesztik a fejüket és hamarosan beállítják az elátkozott vízmérő órát. Vannak azonban bátrak is, a kik a vízvezetéki igazgatóság meghagyása ellen felebbeznek a tanácshoz, onnan a közgyűléshez és megmenekülnek a vízmérőtől. Nem azért, mert a tanács vagy a közgyűlés felmenti őket, hanem pusztán abból az okból, mert a közgyűléshez benyújtott feleb- bezés egyszerűen a tanácsi II. ügyosztály irattárába kerül elintézés nélkül. Az elintézést a benyújtott felebbezés akkor kapja meg, a mikor elkészül az új vízvezetéki szabályrendelet s a mikor eldől ezzel együtt a vízmérő órák behozatalának sorsa is. Ez az eljárás azonban tisztára a lakosság zaklatása. Majdnem balek-fogás, a mit a hatóságnak kerülni kellene. A vízvezetéki igazgatóság hagyjon fel a vízmérő órákkal való zaklatásokkal. Várja meg azt az időt. a mikor véglegesen eldől a kérdés s a mikor komédiázás nélkül szorongathatja a lakosságot az elfogyasztott víz áráért, A főváros házai. A főváros a maga és az általa kezelt alapok tulajdonába tartozó épületekről, valamint a bérletében álló épületekről és lakásokról 1899-re a közetkező kimutatást adta ki. 1. A központi kezelés alatt álló épületek száma 197. Ezek közi a legnagyobbak: Régi városház 462 70 öl; új városház 570 40; a három-nyúl-laktanya 1287 47; a II. kerületi gyalogsági laktanya 683-05 ; a IX. kerületi laktanya és önálló rabkamra az udvaron 2560'98 ; a laposdülői tüzérlaktanya 5922'08; a Ferencz József lovassági laktanya 914T26 ; a Károly-laktanya 5704‘86; nyitott lovardák a laposdülői tüzérlaktanyához 4448'80 ; nyitott lovardák a Ferencz József- laktanvához 1 7 79 52 ; a vigadó 1282 62; a Vili. kér. tűzőrségi őrtanya 439 18 ; a központi tűzoltó laktanya 704'80; a Vili. kerületi gazdasági raktárak 702*55 ; a Krisztinavárosi Színkör, diszlettár, lakóház és gazdasági épület 1055’ 10 ; a Rudas-fürdő 623‘79; a káposztásmegyeri vízműtelep 1567‘37; a vízvezetéki raktár-telep 1124 94; a soroksári-utczai gép-, kazán-, műhelyház és kémény 753'04; a közvágóhidi épületek térfogata 4457'80 ; a marhacsarnok 8789"37; a bonczoló- ház 3596’74; 4 marhaistálló 2269*77 ; a hold-utczai vásár- csarnok 731'21; a Hunyady-téri vásárcsarnok 969"58; a Rákóczy-téri vásárcsarnok 1470"8l ; a központi vásárcsarnok 289l"50; a mértékhitelesítő hivatal balparti épülete 46l'51 ; a központi fertőtlenítő intézet 609"80; a Rókus-kórház 1537"74; a Szent László-kórház 2 112*66 ; a Szent János-kórház 327 "40; a jobbparti új Szent János közkórház 2082'21 ; az Erzsébet- szegényház 1885"49; a József-fiúárvaházi épület 412"32; a Kerepesi-temető épületei 417 ; a Népszínház 669 négyszögöl területű. Az I. kerületi elöljáróság kezelése alatt álló 76 épület, a melyek közül legnagyobbak: a polgári és elemi iskola 460"90; a Klotild-szeretetház 444-11 négyszögöl. A II. kerületi elöljáróság kezelése alatt álló 32 épület közül a legnagyobb a bomba-téri és gyorskocsi-utczai lakóház, melynél a beépített terület 399"20 négyszögöl. A III. kér. elöljáróság kezelése alatt álló 44 épület közül legnagyobbak : a kis-korona-, pacsirtamező-, és timár- utczai polgári és elemi népiskola 468"46 ; a bécsi-úti, szépvölgyi, Lajos-utczai polgári és elemi népiskola 432" 10 négyszögöl. A IV. kér. elöljáróság kezelése alatt álló 14 épület közül a reáltanoda-utczai reáliskola és a gróf Károlyi-utczai elemi iskola a legnagyobb : 325’05 négyszögöl. Az V. kerületi elöljáróság kezelése alatt álló 21 épület közül legnagyobb a Szemere-utczai elemi iskola: 224"70 négyszögöl. A VI. kerületi elöljáróság kezelése alatt álló 50 épület közül a legnagyobbak : a felső-erdősori elemi iskola és Kmetty- utczai kisdedóvoda 459"80; a váczi-úti és névtelen-utczai elemi iskola 532 ; az Ezredéves kiállítási pavilion 467’83 ; a városligeti színkör 514'37 ; a váczi-úti szükséglakások 538.81 négyszögöl. A VII. kér. elöljáróság kezelése alatt álló 28 épület közül a legnagyobbak: a zugló-utczai elemi iskola 463"14; az akáczfa- és dob-utczai lakóház 446‘80 négyszögöl. A VIII. kér. elöljáróság kezelése alatt álló 27 épület közül legnagyobbak: zerge-utczai reáliskola 55 6"80 ; a práter- és Kisfaludy-utczai elemi és polgári iskola 647 65 négyszögöl. A IX. kér. elöljáróság kezelése alatt álló 37 épület közül a legnagyobbak : a Lónyay-utczai iparrajziskola 429 ; a tűzoltó, Telepp- és Ernő-utczai elemi iskolák és kisdedóvók 428"30; a Barak-kórház 1026‘82 négyszögöl. A X. kér. elöljáróság kezelése alatt áll 42 épület, melyek közül a legnagyobb: a rákos-falvai elemi iskola 568"50 négyszögöl.
