Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-03-20 / 12. szám

1899. márfzius 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS I lehet Budapest olcsó élelmezését sohasem elérni, sem kivitelét emelni, vagy kiviteli emporiummá avatni. Kívánatos volna az is, hogy építtessék egy gyakorlati czéljának megfelelő egyszerű, szilárd központi vásárcsarnok, a mely kizárólag a nagy kereskedelemnek szolgál s hol a nagy­tömegű árúk könnyen ki és berakhatók, a honnan esetleg villamos kocsik menjenek a többi vásárcsarnokokhoz és köz­vetítsék a szükséges élelmiszer szállítását. Erre a legjobban megfelelő tér volna a Boráros-tér. S hogy ez a vásárcsarnok valóban központ legyen, gon­doskodni kell arról, hogy: a) az ország minden részeiből ide külön kedvezményes gyorsvonatok indíttassanak még olcsóbb kivételes tarifákkal, mint a bécsi hason gyorstehervonatok ; b) ezen központi vásárcsarnokba csakis a hatósági köz­vetítők és meghatározott számű, a terület arányához mért nagykereskedő nyerjen elárusító és raktárhelyiséget méltányos és olcsó áron. A kis- és detail kereskedő itt helyet nem nyerhet; c) adassék a kiviteli kereskedelem emelése érdekében a központi vásárcsarnok nagykereskedőinek kedvezményes vasúti díj-visszatérítés-, d) a vasúton és hajón a központi vásárcsarnokba be­érkező árúk után kövezeti vám ne szedessék-, e) a fővárosi szabályrendelet 1. és 10. §-ainak hatályo­sabbá tétele és általában a főváros lakossága élelmezésének olcsóbbá tétele, de az élelmiszereknek állandó mennyiségek­ben való biztosítása érdekében a 18. §. 8. pontja oda módo- sittassék, hogy a hatósági közvetítők saját számlájukra is vásárolhassanak nagyobb tömegű élelmi czikkeket, mert csak igy lehet a folytonos árú hiányát és árhullámzását, de egy­úttal a mindig érezhetőbb drágulását az élelmiszereknek meg­szüntetni és megelőzni; és csak így lehet egy állandó élelmi­szer mennyiséget a főváros lakossága részére biztosítani; épen úgy csak így lehet tekintélyes kivitelt is teremteni és mind­ezek által kereskedelmünket is fejleszteni. Uj plébánia a Józsefvárosban. Kanovits B. Mór plébános nyilatkozata. A Magyar Székesfőváros a Józsefváros nagyszámú katholikusainak érdekét felkarolandó, mozgalmat indított, hogy a Józsefvárosban még egy plébánia állíttassék fel s a kerület új, díszes templomot kapjon. Egyik munkatársunknak alkalma volt e fontos ügy­ben magával Kanovits plébánossal beszélni, a ki érde­kes nyilatkozatot tett a józsefvárosi új plébánia ügyé­ben. Munkatársunk kérdéseire a plébános úr ezeket felelte: Hány katholikus lakik a Józsefvárosban ? A legutóbbi kimutatás szerint 67 ezer katho­likus lakik a Józsefvárosban. M Miképen véli plébános úr a Józsefváros katholikus hívői­nek vallási érdekeit legczélszerűbben és leghathatósabban ki­elégíteni és szándékozik-e lépéseket tenni, illetőleg mozgalmat indítani az iránt, hogy a Józsefvávosban új templom épüljön? Természetes, hogy egy templom annyi hívő­nek kevés ; mindenesetre kívánatos volna még egy templomnak építése. És erre mozgalmat kellene indítani. Helyesli-e plébános úr, hogy a Józsefvárosban még egy plébánia állíttassék fel? Én, habár már 37 év óta investiálva vagyok az egész plébániába, már régebben beleegyeztem, hogy a plébánia kettéválasztassék. Az új plébániára eső jövedelemről szívesen lemondok; azért nekem is meglesznek majd a híveim. A tanácsnál külön­ben ezt az ügyet már régen szorgalmaztam. Pártolja-e plébános úr azt a törekvést, hogy az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás-temploma a lebontadó Rókus helyén építtessék fel ? Erre csak azt válaszolhatom: Ott kell kopog­tatni, a hol pénz van. Ha meglesz a pénz, semmi kifogást nem teszek az ellen, hogy a templom a Rókus helyén állíttassék fel. Sőt határozottan he­lyeslem az ideát. * A Józsefváros köztiszteletben álló plébánosának az az őszinte óhaja tehát, hogy a kerület új plébániát kapjon. Ez irányban már lépéseket is tett a tanácsnál. Ezek után tehát a tanács kötelessége az ügyet kezébe venni és mindent elkövetni, hogy a VIII. kerület nagy­számú katholikusainak vallási érdeke megfelelő kielégí­tést nyerjen. A vízmérő órák. Az idétlen furcsaságok között első helyet érdemel az az eljárás, a melyet a főváros a vízmérő órák fel­állítása tekintetében követ. A vízmérő órákról ugyanis alapos tapasztalat szerzés után kimondották, hogy haszna­vehetetlen alkotások, a melyeket megbízhatatlan szerke­zetüknél fogva józanúl senkire sem szabad ráerőszakolni. Mindamellett azonban a tanács ugyancsak a köz­gyűlés utasítása alapján a következő általános határo­zatot léptette életbe: A székesfőváros törvényhatósági bizottságnak köz­gyűlése a vízmérők ellen foglalt ugyan állást és hatá- rozatilag kimondotta, hogy a még 914/90. kgy. sz. alatt alkotott vízvezetéki szabályrendelet és díjszabályzat a változott körülményeknek megfelelően módosítlassék és átdolgozás alapján új szabályrendelet és díjszabályzat alkottassák, de határozatilag kimondotta azt is, hogy mindaddig, a mig a szabályrendelet és díjszabályzat át­dolgozva, illetve az új szabályrendelet és díjszabályzat megalkotva nincsen, a 914/90. kgy. szám alatt kiadott szabályrendelet és díjszabályzat teljes érvényben fennáll és jelesül annak a vízmérőkre vonatkozó szakaszai is alkalmazandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom