Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-20 / 8. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. február 20 Mit gondol tisztelt szerkesztő úr mi történt a felborult utasokkal? Úgy-e azt hiszi, megütötték magukat? Szó sem lehet róla. A Nepomuki csodát művelt, mert a mint másnap az újságokban olvastuk, a polgármester úr influenza miatt néhány napig szobáját őrzi. Láthatja szerkesztő úr, ilyen csodatevő szentjeink és tereink vannak nekünk budaiaknak s ilyen diszkrét polgármesterünk, a ki nem leplezi le a gondatlan Nepomukot. Különben fogadja stb. Krisztinavárosi. A Szent György-tér rendezése. A főváros nem nyugodott bele a miniszterelnöknek abba a kijelentésébe, hogy a Szent György-tér nem szabályozható. A múlt heti közgyűlésen Kollár Lajos ezt az indítványt terjesztette elő: Intézzen a t. közgyűlés a m. kir. belügyminiszter úrhoz — a miként ez más esetekben ismételve megmegtörtént — újból felterjesztést, hogy a február hó 1-én hozott 160. kgy. számú határozatunknak a febr. hó 2-án kelt leirat után kézhez vett fontos indokait meghallgatva és méltányolva, az 103. kgy. számú határozatot helybenhagyni, esetleg a székesfővárosi közmunkák tanácsa által az ügyrend megsértésével elkövetett formasértést mérlegelés alá vevén, saját határozatának függőben tartása mellett a székesfővárosi közmunkák tanácsának határozatát hatályon kívül helyezni és az ügyet szabályszerű eljárás végett oda újból visszaküldeni kegyeskedjék ; 2. utasítsa továbbá a t. közgyűlés a Tekintetes tanácsot, hogy tegye meg az 1881 : XLI. t.-cz. értelmében, az ezen törvény szerint a székesfővárosi törvény- hatóságot megillető jog gyakorolhatása czéljából, a miniszterelnöki palotának a Szent György-tér megnagyob- bíthatása végett leendő kisajátítása iránt a szükséges előkészítő lépéseket. Az indítványt, a melyet Kollár Lajos, Ludwigh János, Hiittl Tivadar és Moldoványi Sándor írt alá, nagy szótöbbséggel elfogadták. Az örök kéregetök. A főváros állandó kéregetői közé a vásárcsarnok- intézmény nagyobb dicsőségére két tekintélyes czég is bejegyeztette magát. Az egyik a Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete, a mely állandóan helybérleengedést kérelmez; a másik a Monori Kenyérgyár Részvénytársaság, a mely ingyenes helyen árusít a csarnokban. A két kéregetőt a vásárcsarnok-bizottság — szinte hihetetlen — elutasította, a tanács azonban megkegyelmezett nekik: mind a kettőnek teljesítette a kérését. Elpotyázott telek. A főváros fatelitő-gyár czéljaira Rütyers Guidónak 5000 négyszögöl telket adott el a Csepel-rakparton 25,000 forintért. A fatelitő-gyár azonban megszűnt s a Kütgers-czég értékesíteni akarván a telket, arrg kérte a fővárost, hogy törülje a telekre táblázott korlátozást s ezért a szívességért hajlandó még 50,000 forintot fizetni. A főváros azonban vissza akarja szerezni a telket s daczára annak, hogy a szerződés alapján erre semmi kilátása nincs, mégis pert indít a czég ellen a telek visszabocsátása iránt. Pedig sokkal helyesebb volna fegyelmi eljárást indítani azok ellen, a kik a rossz szerződést kötötték s rajtuk behajtani azt a kárt, a mit a főváros az eladás következtében szenvedett. Yitás alapszabályok. A főváros sehogy sem tud rendbejönni a kereskedelmi miniszterrel a közúti vasúttársaság alapszabályai dolgában. A társaság alapszabályait az átalakítás után még 1895-ben módosították. Azóta folyik a veszekedés a főváros és a kereskedelmi miniszter között az alapszabályok több vitás kérdésében. E vitás kérdések elseje az, hogy a kereskedelmi miniszter a vasuí-társaság tőke-fölemelésénél a fővárost ugyan minden egyes esetben meg akarja hallgatni, de a tőkefölemelés megengedését nem akarja a főváros beleegyezésétől függővé tenni. Ezzel szemben a tanács a következő javaslatot fogadtatta el a közgyűléssel: A miniszteri leiratra kijelenti a főváros, hogy a miniszteri határozat e pontját, mint a főváros szerződéses jogaiba ütközőt, el nem fogadja, hanem ezzel szemben ragaszkodik a szerződés 5-ik pontjában foglalt és ott részletesen körülirt ama jogához, hogy a szerződés tárgyát képező vasutakra vonatkozó tőke-fölemeléshez a főváros beleegyezése szükséges és hogy a jelen miniszteri rendet alapján a társasági alapszabályok 7-ik §-ába felvett módosítást, a mely a tőkefölemeléshez csak a főváros meghallgatását mondja szükségesnek, mint a területátengedési szerződés ő-ik §-ától eltérő rendelkezést, magára nézve érvényesnek el nem ismeri és mindenkor csak azt az alaptőke-fölemelést fogja a főváros a saját részéről jogosnak és érvényesnek elfogadni, a mely fölemelés s szerződés 5-ik §-a értelmében az ő hozzájárulásával történt és a melynek törlesztési terveit a főváros jóváhagyta. Erről a határozatról úgy a miniszert, mint a vaspálya-társaságot értesítikA kálvin-téri vasúti csomópont megszüntetése. A középítési bizottság kezdeményezésére a mérnöki hivatal javaslatot terjesztett a napokban a tanács elé a kálvin-téri vasúti csomópont megszüntetése tárgyában. A javaslat abból indul ki, hogy a kálvin-téri összezsúfolt közúti villamos kocsik úgy a gyalog, mint a rendes kocsiforgalmat veszélyeztetik. Ez okból azt javasolja, hogy az ó-budai vonal végállomását a Kálvin- térről a Geist-féle ház elé, vagy a Csepel-rakparton a fővámház elé tegyék; az Orczy-út—városligeti kocsik pedig ne vesztegeljenek a Kálvin-téren, hanem azonnal induljanak. Általánosságban pedig kimondandó, hogy a Kálvin-téren minden kocsi csak addig állhat, a míg az utasok le- és felszállanak. (Fővárosi Tudósitó.(
