Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-26 / 10. szám
>p 1898 deczember 26. MAGYAR SZÉKESFŐ VÁROS A fővárosi iskolák 1898/99. iskolai évére vonatkozó elhelyezési kimutatás szerint a legnagyobb iskolaépületek a következők: Iskola Tanterem Épitési költség Telekár Murányi-utcza 27 139.200 frt 60.500 frt Rökk Szilárd-utcza 24 189.COO „ 100.200 „ Erdélyi utcza 24 194.700 „ 67.500 „ Jázmin-utcza 2í 154.000 „ 64.800 „ Felső Erdősor 22 188.000 „ 70.000 „ Tüzoltó-utcza 22 237.010 „ 20.300 „ Külső Váczi-út 20 203.400 „ 27.100 „ Wesselényi-utcza 20 152.100 „ 47.900 „ Rottenbiller-utcza 20 128.200 „ 54.700 „ Attila-utcza 18 144.400 „ 41.100 „ Cr. Károlyi-utcza 18 120.000 „ 100.400 „ Összesen 239 1,850.000 frt 654.500 frtEgy iskolára átlag 22 168.164 „ 59.500 „ Az épitési költségekre és a telekértékre vonatkozó adatok az 1897. évi vagyonleltárból valók. A decentralizáló javaslat a tanügyi szabályzatra hivatkozik, a mely szerint egy igazgató csak 8, legföljebb 16 osztályra ügyelhet föl. Furcsának elég furcsa az ilyen latitude-öt megengedő tanügyi szabályzat, a mely mintha azt akarná mondani : ez a kötelességed, vagy még egyszer annyi. Ezért maradjunk az aranyos középuton. A köny- nyebb összehasonlitás kedvéért mondjuk, hogy a jövőbeli egyemeletes iskola átlag 11 tanteremmel bírjon, vagyis a fentebb levezetett átlagnak épen felé vei. Hogy alakul az épitési költségteher? Először is még egyszer annyi iskolára lesz szükség, ezeknek épitése tehát 3,700.u00 frtba kerül. Mivel az új isko Iák csak egyemeletesek és mivel az emeletes épület épitési költsége a kétemeletesnek Va-része, eredményül 2,466.000 frtot nyerünk, vagyis 616.000 frtnyi többlettel fizetnök meg épitési költségekben a decentralizációt. A telekérték azonban már kétszerese volna a mostaninak, mert egyrészt a telkek kisebbek nem lehetnek és mert másrészt a humánus iskolaszék szerint a gyermekeknek „le kell jönni a levegőre“. Ez 654.500 frt töbletet okozván, az összes többkiadás tehát 1,270.000 forint, vagyis a mostani költségeknek épen fele. Ha tehát a főváros legnagyobb (több mint 16 tanteremmel biró és igy szabályellenes) iskoláját szabályszerűen, de egyemeletesre építette volna, még pedig nem is a hőn óhajtott ideális 8 tanteremmel hanem 11-gyel, akkor az összes költség felével nagyobbodott volna. A most mondottak csak a például kiragadott 11 legnagyobb iskolaépületre vonatkoznak, a melyek közül 6 igazán nagyobbszabású. De hova jutunk, ha ezentúl általában egyemeletes iskolákat akarunk építeni ? A beépített városrészekben úgy is nagyon könnyen elérhetjük a nyolcz termes ideált, mert nem leszünk képesek a nagyobb épülethez szükséges méregdrága telkeket megfizetni. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a ravasz módon 8—16 tanterem között variáltatott modell bizony inkább 8 lesz, mint 16 és ez az általános típus jóval többe kerül majd, mint a mai költségeknek 50o o a. Ezt hosszas mérnöki cirkalmazás nélkül is belátja mindenki. Ezek után mondja még meg nekünk a VIII. kerület érdemes iskolaszéke, hogy miképen vélné az elem iskola építésének megoldását pl. a VII. kerületben. (A Belvárosról és a Lipótvárosról nem is szólunk.) It egymás hátán van a Kazinczy-utczaí 8 tantermű (2 osztály változó), a nagydiófa-utczai 9 tantermű (4 osztály változó), a nyár utczai 17 tantermű, a Wesselényi- utczai 20 tantermű (10 osztály változó), a dohány- utczai 11 tantermű (10 osztály változó) iskola. Ezeken kívül az izr. hitközség a Sip-utczában tart fenn egy nagy elemiiskolát. A kerület intenzív fejlődése maholnap odajuttatja a dolgot, hogy mindenmásodik utcában 8 tantermű iskolára lesz szükség és ezekben, a háromemeletes házakkal szegélyezett, sűrűn lakott utcákban épüljön majd a külső csin nélküli emeletes népiskola ? Ugyan, Urak ! Et nunc venio ............ Erről a javaslat nem sz ól, de úgy látszik az egésznek ez az igazi alapja Kell majd egy csomó új igazgatói állás, a melynek évi terhét egy kissé bajos megállapítani, mert az 1400 frtos törzsfizetéssel a garantált jövedelemnek csak kisebb részét mondtuk meg. Az épületfentartási, tisztogatási, fűtési, világítási stb. költségeknek rohamos föl- szaporodását csak épen hogy megemlítjük. A 8—16 tanteremben elhelyezett osztályokra való felügyeletnél persze mindig a pedagógiának kell helyt- állani. A tanítói általános fizetésrendezés alkalmával az események szerencsés alakulása lehetővé tette, hogy a fővárosi tanitóság, első sorban az igazgatói kar minősítéséhez mérve, meg sem álmodott előnyös helyzetbe jutott. Ennek persze már három éve és az időközben az iparostanonciskolai felügyeletért húzott 300 frtnak 500 frtra történt fölemelése az anyagi boldogulás tekintetében keveset nyom a latban, most tehát ezt egy kis munkacsökkenéssel kell kiegészíteni és megszületik a 8 tantermű egyemeletes, csin nélküli iskola, melynek azonban bizonyára mégis lesz egy nagyon is kivételes része : az igazgatói appartement. És ezzel térünk rá elemi iskoláinknak egy sokat bolygatott kérdésére: az igazgatói lakásokra. Köztudomású, hogy az elemi iskolai igazgató lakásbérltet ménye 420 frt, kevésbbé köztudomású, hogy a természetben birt lakás bérértéke fölér annak az összegnek kétszeresével. Hogy az iskolában való benlakás még egyéb kellemetességekkel is jár, azt épen a múltkor olvashattuk e lap hasábjain. Nevetséges évi átalányért nemcsak korlátlan a légszeszvilágitás, hanem a légszesznek főzésre való fogyasztása sem okoz skrupulust. Az igazgatói lakásoknak eljétől fogva voltak elvi ellenségei. Ezek nem akarták egyenesen kimondani t
