Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-05 / 7. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. deczember 5. Mint kiváló gyógyhatású medencze-fürdő, 14 kabin fog a közönség rendelkezésére állani. Ezenkívül még 10 két kádas kabint rendeznek be gyógyfürdőként. Az egyik k^d a gyógyhatású thermál viz befogadására szolgál, a másikban pedig közönséges hideg viz lesz lehűtés czéljából. A nagy közönség számára 30 kádfürdőt és két nagy társasfürdőt terveznek, egyet fértiak és egyet nők részére. Az uj fürdő váró és pihenő termeire különös gondot fordított a tervező. Ezek a termek az elképzelhető legnagyobb kényelemmel lesznek berendezve A főépület középső részében lesz az ivócsarnok, mely egyúttal a fürdő fő előcsarnoka. Innen ágaznak ki a folyósók, melyek a különböző fürdőkhöz vezetnek. A központi épülettől elkülönítve fedett uszoda és vendég lakóház is áll a közönség rendelkezésé: e. A fürdő költségeire nézve a tervező ötféle módozatot terjesztett be. A legdrágább módozat szerint, az uj fürdő felépítése és berendezése 1.219.231 fit 38 krbu, a legolcsóbb módozat szerint pedig 797.288 frt 84 krba kerül. A várható jövedelem az első módozat elfoga dása esetén 260.539 frtra, az utóbbi módozat elfogadása esetén 183.175 frtra rúgna. Bármelyik nódo- zatot fogadná is el Különben a tanács, a fürdő a tervező véleménye szerint minden körülményeit között 13 —14°/o jövedelmet biztosit. A tanács a jelentést, a tervekkel és költségvetésekkel együtt a mérnöki hivatalba tette át sürgős véleményezés végett. Budapesti közszellem. (Kihallgatott párbeszéd.) Több oldalról hallottunk már olyanféle panaszokat, hogy a budapesti közönség indolens a székes főváros ügyei és érdekei iránt, s hogy teljesen közönyösen veszi, akár, teszem azt, világváros vagyunk, akár nem ; akár piszkos a város, akár nem ; akár van nak köztereink, akár nem; akár szépek a szobraink, akár nem, avagy, hogy messzire ne menjünk,akár van az uj-városhásán obstrukczió, akár nincs. így azután — íüzi tovább a panasz — igazán nem csoda, hogy ha a város vezetősége, a közgyűlés etc. azt csinál, a mit akar, és sem Budapest fejlődésére, sem közigaz- \ gatására maga a közönség épenséggel semmi befolyással nincsen. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezt a vádat, a mely szeretett székesfővárosunk közéletét valóban igen gyászos világításban tüntethetné föl, egy szerencsés vélet en folytán a leghatározottabb tormában megczáfolhatjuk. Lapunk egyik munkatársának ugyanis a minap alkalma nyílt, hogy két előkelő fővárosi polgár magánbeszélgetését — hangsúlyozzuk azonban, a diszkréczió teljes épségbentartása mellett — kihallgathatta, s tekintve, hogy az említett két ur éppen Budapest főváros ügyeiről és annak vezéralakjairól társalgott, örömmel konstatálhatta a nagy szak- avatottságot és érdeklődést, molylyel a polgárság minden rétegében, de kivált az előkelőbb körökben a város ügyei iránt viseltetnek. íme, a beszélgetés: X. ur (J. úrhoz, akivel a Kossuth Lajos utczában sétál) Bizony, nagyot változott ez a város. J. Az ám, néhány év múlva rá sem lehet ismer ü, kérem. X. A Kos suth Lajos utczát is kisajátítják. J. Ezt? Ön téved, kérem. A legutóbbi tanácsülésen azt határozták, hogy az egész utczát el fogják tolni. X Hova ? J. A megyeháza helyére. Ide pedig behúzzák a kerepesi-utat. X. És miért ? J. Kénytelenek igy tenni, mert a közúti villamos vasút vágányt akart építeni a Kosuth Lajos-utcza alatt. Hanem a szakaszt nem akarta idébb hozni, s ez csak a régi Szikszayig szólt volna azután is. Onnan már be a Kosuth-utczába 10 kros jegyet adtak volna. Ezt pedig a város nem akarta, mert úgy gondolkozott, hogy ez a 4 kr. külömbözetet inkább megszerzi a publikumon ö adóban és igy . . . X. Ah, értem. Úgy játszotta ki a vasúttársaságot, hogy a Kossuth-utczát egyszerűen félretolja, és végig Kerepesi-utat csinál rajta: J. Igen ; s igy a Kerepesi ut sarka lejön az Eskütérre, s a szakasz a jövőben odáig fog majd szólni, lévén a Kerepesi ut sarka ezentúl ottan. X. Zseniális terv ! J. 'loldy Lászlónak, a főmérnöknek az ideája. X. Hát már nem Lampel a főmérnök? kibukott? J. Persze; most világítási igazgatónak tették meg. Rémy Róbert akarta igy, a főjegyző. X. Úgy? Hát az meg már túladott a szállodáján? J. Kénytelen volt vele; igen rósz volt ellene a hangi-at. Incompatibilitást emlegettek . . . X. No persze; itt Budapesten máskülönben is mindig olyan furcsa hangulatban vannak. Most is ez az obstrukczió, kérem . . . Mire való volt az ? J. Hja, kérem mért akartak a sasok erőnek erejével csatlakozni Pécs város föliratához . . . X Ahoz a melyben az Engel-czégnek udvari szállítói czimet akartak kérni ? J. Helyesen mondta. Hanem ez, kérem, végre is nem volt egyébb tűlkapásnál. Istenem, hisz’ másutt is lehet még tiszta bort kapni Magyarországon. X Na, nem sok ilyen hely van ... És, hogy a tárgynál maradjunk, Márkus főpolgármester nagyon helyesen tette, hogy ezt a javaslatot leszavazta. Itt kérem, a többség kénytelen volt obstruálni. Mert mit tehet mást egy többség a túlnyomó kisebbséggel szemben ? i J. Hozzák be a klotürt. X Hiszen behozzák, kérem, de még nincs hol elhelyezniük. De hála Isten’, az is meglesz nemsokára. Már építik a számára a régi városháza mögött a
