Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-05 / 7. szám
1898. deczember 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 sebben valósítsunk meg. Nem is kell sokáig kutatnunk, hogy megtalálhassuk a legjobb tervezetet, mely Budapest közlekedésügyének rendezése érdekében, nézetem szerint kitűnő gondolatot hozott felszínre és a megoldásnak eddig legtökéletesebb alapjára helyezkedve, általános érdeklődést keltett. Ezt a gyökeres megoldást Zielinslci Szilárd kartársunk tervében látjuk kibontakozni. A Budapesti Központi Fővasut eszméje szerint ugyanis a szétszórt, úgyszólván elkülönített pályaudvarok helyett két szerelő-főpályaudvart kellene létesíteni, még pedig egy északi szerelő-pályaudvart, a mai, rákosi rendező pályaudvar helyén és egy déli szerelő-pályaudvart, Kispest szomszédságában, Kőbánya alatt a ceglédi vasútvonal és az Üllöi-ut közötti területen. A két főpályaudvart a Váci-körűt, Károly-körut, Muzeum-körút, Calvin-tér és Üllöi-ut irányában földalatti vasút kötné össze. A Károly-kaszárnya előtti téren, az úttest alatt nagy Centrális földalatti pályaudvar, az ugyanitt kisajátítandó házak helyén pedig a központi főpostát is magában foglaló hatalmas fölvételi épület létesittetnék, melynek földszintjét hivatalos helyiségek, városi menetjegyiroda, várótermek és éttermek számára, az emeleteit épedig szálloda céljaira rendeznék be úgy, amint az Londonban is kitünően bevált. E 'centrális pályaudvarral kapcsolatba hozott fölvételi épületen kívül még a mai nyugati pályaudvar környékén, valamint a Calvín-tér—Üllöi-ut, avagy Üllöi-ut—Nagy-Körűt tájékán kisajátítandó háztelkeken szintén egy-egy szállodaszerüen fölszerelt fölvételi, e vasút állomása gyanánt szolgáló épületet létesítenének. A vasút üzeméhez szükséges elektromos energia előállítására pedig alkalmas helyen nagyobb áramfejlesztő telepet rendeznének be. Mindezekután az uj fővasuti közlekedés a következőképen történnék: Az Északi szerelő-pályaudvarba érkező vonat gőzlokomotivját elektromos lokomotivval fölcserélik, a vonat a leirt utón végighalad, az egyes állomásokon kiürül és a Déli szerelő-pályaudvarba jut el. A Déli szerelő-pályaudvarban összefutó vonatok hasonló módon jutnak az Északi szerelő-pályaudvarba, tehát az összes fővasutak, valamint Budapest vidékén levő helyiérdekű vasutak vonalai, ily módon minden közvetítés és átszállítás nélkül a főváros belső területéig, úgyszólván a város szivéig juthatnak el. Ami most a Budapestről való elutazást illeti; a Déli szerelő-pályaudvarból induló vonatokat az Északi szerelő-pályaudvarban állítják össze, a központi fő vasúton villamos lokomotivval átvontatva, fölszedik a nyugati, valamint a centrális és a keleti pályaházakból (a terven I., II., Ill-mal jelzett pályaházakból) az utasokat és az igy megtelt vonatok a D. szerelő-pályaudvarba érnek, ahol lokomotivot cserélve, elhagyják Budapest területét. Az É. szerelő-pályaudvarból induló vonatokat a D. szerelő-pályaudvarban állítják össze, s azok az előbbi módhoz hasonlóan jutnak az É. pályaudvarba és további céljuk felé. A szerelő-pályaudvarokon a loko motivoknak minél rövidebb idő alatti átválthatása végett megfelelő mennyiségű, gözerejü és villamos hajtású lokomotivok készentartásáról, megfelelő vágánykapcsolások és vágányzatok építéséről kellő gondoskodás történnék, a mi a vasutaknak mai fejlettsége mellett semmiféle nehézségekbe nem ütközik. A három városi állomás számára Budapest legélénkebb forgalmú helyei vannak kiszemelve, ahol azok az utszinben haladó közúti vasutakkal szoros kapcsolatba hozhatók, tehát Budapest bármely részéből a legkönnyebben érhetők el. Budapest távolsági forgalmának, ebbe az új rendszerbe való foglalása, a pályaudvarok kérdését úgyszólván örök időkre megoldaná, mert ez a tervezet, a személyforgalom lebonyolítását a legegészségesebb mederbe tereli, az egész intézmény még továbbra is fejleszthető és a város rendezését számtalan előnyös helyzettel igen nagy mértékben segíti elő; mig ellenkező esetben a mai pályaudvaroknak fokozatosan távolabbra való helyezésével a város — centrális fejlődése helyett a külső részek felé terjedne szanaszét és elszórt területeken, a pályaudvarok közelében épülne tovább. Az ily módon csakhamar körülépitett pályaudvarok ezután, a forgalom meg- nagyobbitásával megfelelően terjeszkedni nem fognak, miáltal évtizedenként újból fölmerülne annak szükségessége, hogy a pályaudvarok még továbbra helyeztessenek. Világfürdő a városligetben Ismeretes a főváros tanácsának az az elhatározása, hogy a városligeti artézi-fürdőt, egy a mai kor igényeinek megfelelő világfürdővé alakíttatja át. A tanács a nagyszabású munka tervének elkészítésével Cziyler Győző műegyetemi tanárt bízta meg, aki az uj fürdő terveit és költségvetését, részletes jelentés kapcsán már be is terjesztette a főváros tanácsához. A jelentésből közöljük a következőket: Az uj fürdő, nagyság és kényelem tekintetében, a világ legelső gyógyfürdőivel is kiállja a versenyt. Mikor a fürdő létesítésének eszméje fö'merült, sokakban aggályok támadtak, hogy az artézikut vizbő- sége nem lesz elegendő ilyen nagyszabású fürdő fen- tartásához. Az időközben eszközölt talajfurások azonban az ellenkezőt bizonyítják. Az artézi kut vízszolgáltató képessége ugyanis 20 év alatt mivel sem csökkent. A kút naponkint 7600 hektoliter vizet szolgáltat s ez a mennyiség tökéletesen elegendő a fürdő fentar- tásához. Ehhez a vízmennyiséghez képest az ujfürdő- ben 54 kádfürdőt, két közös fürdőt és egy nagy ther- mál-fiirdőt terveznek, melyek fentartásához naponkint 7350 hektoliter vízmennyiség szükséges, vagyis 250 hektoliterrel kevesebb, mint amennyit a kút szolgáltatni képes. Az artézi-kut vize 73’87 fok meleg. Jelenleg vízvezetéki vízzel kell a kút vizét vegyíteni, hogy abban fürödni lehessen. Az uj fürdőben mesterségesen hütött thermal vizet fognak alkalmazni. A hűtést a fürdő két udvarában tervezett két hütőmedenczében lég által fogják eszközölni, melyek mindegyikében naponként 200 köbméter vizet lehet lehűteni. A fürdő-épület első sorban gyógyfürdőnek van tervezve, olyan thermál fürdővel, mely a világfürdők minden kényelmével és kellékével fog dicsekedhetni. A thermál fürdővel közvetlen kapcsolatban svédgyógytorna-terem lesz, mely a thermál fürdő öltözőivel, ruhatárával és mell khel)iségeivel áll összeköttetésben. Ilyen czélszerü berendezés nincs a világ egyetlen gyógyfürdőjében sem.
