Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-05 / 7. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. deczember 5. 4. nem vezettetett ki a Városligethez. De hogy a szükkeblüségröl szóljunk, lehetetlen fel nem említeni éppen az Andrássy-utról azt a • szükkeb- lüség számba menő eljárást, melyet ott egyik leghatalmasabb pénzintézetünk a közel múltban elkövetett. Az Andrássy-ut első számú sarokházát mesés magasságú összegért szerezte meg tulajdonául Magyarország első rangú pénzintézete, a helyett, hogy megvette volna a Lipót-tér és a Marrokói-utcza között lévő azon két házat, mely homlokzatával az Andrássy-utra néz. Ha e két házat a gazdag pénzintézet megveszi és azok helyén egy hatalmas palotát építtet magának, akkor nem csupán hogy a Bazilika, illetve a Lipót-tér szépségét emeli, de mellé az Andrássy- utnak ad egy oly remek keretet, milyenre ennek a gyönyörű útnak valóban szüksége van. És kérdjük, ki van erre inkább hivatva, mint egy oly gazdag pénzintézet, mely nagyban hozzájárult Budapest kiépítéséhez s melynek feladatát képezné, hogy monumentális alkotásokkal fokozza a fő és székváros szépségét és fejlessze a jó ízlést ? Majd rámutatunk még következő czikkeink- ben egyéb más nagy hibákra is. A királyné szobra és iobkovitz herceg. A királyné szobrának elhelyezése kérdésében tudvalevő, hogy a király a szobor helyéül a Szent- tiyörgy-teret jelölte ki. A Szent-György-tér azonban szűk, mindössze 7300 négyszögöl, amely az uj királyi és a miniszterelnöki palota felépítésével, ha terület nagyságából nem is vészit, perspektívája a minimális lesz. A szobornak pedig mégis a Szent-György-téren kell állani, amelyet tehát valamiképp rendezni kell. Ezt a feladatot egyik legkiválóbb műépítészünk zseniális tervvel akarta megoldani. A terv a következő. Az Albrecht úttól a Szentgyörgytérig terjedő Színház-utca, amely ma a király egyenes útja a palotába, keskeny és idomtalan. A szűk utcában csak a miniszterelnöki palota egy része, továbbá a Várszínház és a főhadparancsnokság épülete áll. A tervező műépítész azt proponálja, hogy a kormány szerezze meg a főhadparancsnokság épületét és egyesítve a Várszínházzal, az uj miniszterelnöki palotát ezen a két telken építse fel s ugyanakkor a Színház-utcát is megfelelően szélesítse ki. A mai miniszterelnöki palota telke ekkép üresen maradna s a Szent-György-tér szabad nyíláshoz jutna megnagyobbított terjedelemmel Pest felé. A királyné szobra az uj kibővített tér sarkán emelkednék arccal a József főherceg palotájának. A szobor architektonikus része, amely Pest felé monumentális kiképzést nyerne, teraszszerüen alkotott lejtőkkel a bástyára támaszkodnék, amelyekhez az elipszről lépcsőzetes feljáró vezetne. Hogy a szobor ne álljon egyedül, a mi niszterelnöki palota telkén létesítendő parkban csinos kioszkot lehetne emelni, amely pendantja lenne a sikló ízlésesen átalakítandó kioszkjának. I Uj miniszter- 1 ein. palota. Kioszk; Szobor Sikló ; kioszk Szinház-utcza Szent György-tér A tervről azonban egyelőre alig lehet szólni, mert Lóbkovitz herceg a fóhadparancsnoksági épületet semmi szin alatt nem akarja átengedni, dacára annak, hogy a mostani helyhez eiég közel akarnak egy alkalmas épületet cserébe adni. A tervező a kiválóan szerencsés koncepciójú tervről pedig nem szeretne letenni, mert a királyné szobrának megfelelő elhelyezése csakis a tér rendezésével oldható meg. A megoldással pedig sietni kell, mielőtt a miniszterelnöki palota építését megkezdik. Érdeklődés! Felelet a múlt szám „Közöny“ czimü czikkére. A mióta tudom magamat, mélyen tisztelt szerkesztő úr, éber figyelemmel kisérem szép fővárosunk ügyeit. És ha mindenben igazat kell adnom Vészi József úrnak, ha szellemes és bölcs ítélete előtt meg is kell hajolnom, nem érthetek vele egyet abban, hogy mint a „Közöny“ czimü czikkében mondja, a székes- főváros mindegyik kerülete külön metropolisnak képzeli magát, nem helyeselhetem azt sem, hogy ő közönynyel nézi azt az ügyet, mely kell, hogy a főváros mindon polgárát egyaránt érdekelje. A nagy tömeg közös ügyei iránt joga, de még inkább kötelessége érdeklődnie az olyan embernek, a kinek nagy tehetségéről, tiszta igazságszeretetéről és becsületességéről mindenki meg van győződve. Sajnos volna, ha mindenki közönyt tanúsítana a közösség ügye iránt. Nagy szükségünk van azokra a jóravaló emberekre, a kik képesek volnának a korrumpált községtanácsba friss és önzetlen szellemet plántálni, a kik képesek arra hogy a főváros összességének érdekeit tolják előtérbe, az érdeklődés körébe. Mert higyjék el, elég keserűség bevallani, de a kerületek nem külön metropolisok, a kerületek néha összeállnak és egy egészet alkotnak ott, a hol az érdekcsoportok azt igy kívánják meg. És épen mert a város választói közönyt tanúsítanak, mert a választásokat semmi érdeklődés sem kiséri és csak néhány befolyásolt választó jelenik meg
