Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-28 / 6. szám
1898. november 28. 10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS e fajta intézményeket. Ez alapon került a tanács elé a részletes javaslat, amelyet 1898 május 12-én el is fogad.atott. Ennyit az ügy historikumábó!. A mérnöki hivatal azóta elkészité a terveket és költségvetéssel meg részletes jelentéssel együtt a tanács elé terjesztette. Az uj telep a tervek szerint a IX. kerületben a régi lóversenytér mellett 6000 D-öl területen fog létesülni és a következő négy épületből fog állani: az igazgatósági, gazdasági, vesztegzár épület és a ther- mokémiai intézet. A főépületben lesz a telep irodája, a gyepmester, a gyár vezetője és a gépész lakása. A gazdasági épületben lesz a segédek lakása, a szolgálati lovak istállója 12 lóra és a kocsiszín 12 kocsira. Padlása mansardszerüen kiképezve a bőrök szárítására fog használtatni. A vesztegzár (kontumák) épületben nyernek elhelyezést a befogott egészséges, gyanús és beteg állatok, egymástól elkülönítve, továbbá az ápoló lakása. A thermokémiai épületben vannak az elhullott állatok földolgozására való kazánok, gépek, készülékek, a kén'ermékek raktára és a dezinfekciós fürdő. * Európa nagyobb városaiban már évek sora óta .az elhullott állatok elásása helyett általánosan elfogadtak azon eljárásokat, melyek segélyével a hullák thermokémiai utón értékes ipari termékekké dolgoz hatók föl. A szabadalmazott négy legismeretesebb rendszer közül a főváros igényei és viszonyainak leginkább a Podewits-féle felel meg, azért a tervezetbe ezen rendszer vétetett föl. Az elhullott állatok egészben, földarabo'ás nélkül nagy forgó hengerekbe helyeztetnek, a bennök lévő zsírtartalom forró gőzzel kivonatik, a hús és csontrészek pestig teljesen porrá főzetnek. Az eljárás befejeztével a zsir'és huspor mint kereskedésbe hozható anyagok kerülnek elő. A kifejtett nagy hőfok ezen termékeket még akkor is teljesen ártalmatlanokká teszi, ha az állatok fertőző betegségben hullottak is el. Az előál itott zsir, szappangyá1 tásra, a huspor pedig rendkívüli tápláló er je folytán kutya, baromfi, sertés vagy halgazdaságoknál mint elsőrangú etetőanyag használaios, és például Németországban rendkívüli keresletnek örvend. A thermokémiai intézetek a mellett, hogy az állati hullák földolgozására kitünően beváltak, még jö vedelmezöség szempontjából is igen előnyösek. A budapesti telepen a havonkinti nyers anyag 925 métermázsára rúgott, ez alapon a külföldi városokkal csz- szehasonlitva körülbelül 12,000 írtra tehető a tiszta nyereség egy évben. Miután pedig a költségvetés szerint a telep ösz- szes építkezései, berendezése és fölszerelése 160,000 írtba jön, a jövedelem a befektetett tőke több mint 7%-át teszi, nagy horderejű ez főleg azért, mivel a telep eddig nemhogy hasznot nem hajtott, hanem a fővárosnak még tetemes költségébe került, a mellett közegészségi és köztisztasági szempontból egyáltalán nem felelt meg. Mindezen adatok a normális viszonyokhoz vannak mérve, járványos betegségek esetén, midőn az elhullott állatok mennyisége a rendesnek többszörösévé emelkedik, a telep jövedelmezősége természetesen ugyanoly arányban fog növekedni. A thermokémiai intézet tehát a fővárosnak úgy higiénikus mint financiális szempontból igen előnyös intézmény és érnék folytán remélhető, hogy létesülése már csak rövid idő kérdése. 1 forint 28 krajczár A „Magyar Székes-í öváros“ tekintetes szerkesztőségének. Helyben. Becses lapja f. évi nov. 21 ik számában „l frt 28 kr.“ címmel^ egy cikk jelent meg, amely a fővárosi kórházak gazdálko iását veszi bírálat alá, és azon végeredményre jut, hogy az ápolási dijak emelkedése a rossz gazdálkodás természetes következménye. Mint a számvevőség kórházi (VII. a.) osztályának vezetője, nem hagyhatom szó nélkül az említett cikkben fölsorolt vádakat. Keresve kerestem a cikkben oly adatot, amely helyes; sajnálatomra ilyet nem sikerült benne találnom. Kezdjük a címen: 1 frt 28 kr. Nem áll! A törvényhatósági bizottság f. évi szept. 28 án tartott közgyűlésében H45. sz. a. az összes fővárosi közkórházak ápolási dijait 1899. évre 1 frt 31 krban állapította meg és a költségvetést ezzel az ápolási díjjal terjesztette fel a belügyminisztériumhoz. Ezzel megdől azon későbbi állítás is, hogy „az 1 frt 28 krajcáros tarifát a törvényhatóság nem szavazhatja meg, .... mert . . . már megszavazta az 1 írt 31 krt. Az ápolási dij kiszámítására és megállapítására vonatkozó rész is hibás alapon nyugszik; mert a Szt.-Rokus kórház ápolási dija egyáltalában nem, hanem csakis az „ös-zes fővárosi közkórházak ápolási napi dija“ van megállapítva 1 frt 31 krban, olyképpen, hogy az összes kórházak (dunabal- és jobbpartiaké) szükségletéből a kórházi alapok és alapítványok kamat jövedelmei levonatnak és a fennmaradó nettó-szükséglet összege elosztatott a jövő évben várható 997.508 ápolási nappal. Ez a közigazgatási bizottság 1896. okt. 12-iki határozatának alapján történt igy, amelyben ez a bizottság —- megvizsgálván a közkórházak gazdálkodási rendszerét, — azon véleményének adóit kifejezést, hogy a súlyosabb viszonyok között levő közkórházak terhein c-akis az összes kórházak össszevonásával lehei némileg segíteni. Hisz ha 1899. évre csakis a Szt.-Rókus « kórházat és fiókját vontuk volna bele a számításba, nem pedig az összes fővárosi kórházakat, akkor a Rókus kórház jövő évi ápolási dija 1 frt 43 krban lett volna megállapítandó.
