Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-14 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 14. 14 nak teljesen megfelelnek s igy a megváltoztatásra semmi szükség nincs. Rakodópart bérlet- A Délnémet Dunagőzhajózási tái saság arra kéri a fővárost, hogy az V. kerü'eti magas rakodópartnak, a Margithid mellett elterülő részéből 247 folyómétert adjon bérbe. A társaság folyó- méterenkint 18 frt 75 krajczár bért hajlandó fizetni. Elmaradt pótlék. Az ideiglenes, illetőleg áthelyezett tanítók a héten a polgármesternél jártak, hogy az uj alkalmazásukkal járó pótlék kiutalását sürgessék. Ez a kiutalás mielőbb megtörténik sürgetés nélkül is. A szabályzat értelmében a pótlék kiutalása mindaddig nem történhetik meg, mig az újonnan alkalmazott, illetőleg áthelyezett tanitó uj állásában két hónapig nem működött. Ezután az idő után felettes igazgatója jelentést tesz a tanácsnak, hogy az uj tanerő bevált-e. Ha igen, akkor az elmaradt pótlékot a tanács azonnal folyósítja. Pótbitel a bérkocsi kiadásokra. Minél jobbá és olcsóbbá teszik a villamos helyi vasutak a közlekedést, annál inkább ragaszkodnak egyes tisztviselő urak a fiakkerhez. Erről tesz bizonyságot az, hogy majdnem valamennyi elülj áró póthitelt kér a bérkocsi kiadásokra az I. kerületi elüljáró e czi- men 600 forintot, a Il-ik 30 forintot, a IV. kerületi 200 forintot, az V. kerületi 250 forintot, a VI. kerületi 250 forintot, a IX. kerü éti 841 forintot. Az egyetlen megnyugtató momentum ebben az ügyben csak az, hogy e kérelmek Lampl Hugó főszámvevőhöz kerülnek véleményezés végett. Remélhető igy, hogy a póthitelre a kocsikázó urak pótlékából fogja előteremteni a fedezetet. A városligeti árubódék megrendszabályozása Uj sza1 ályrendelet készül a pénzügyi és gazdasági osztályban a városligetben levő bódétulajdonosok megrend- szabályozására. Az uj szabályrendelet célja az, hogy megszüntesse az egészségre ár almas élelmi és élvezeti cikkek elárusitását, illetőleg, hogy a közegészségügyi rendelkezések ellen vétő bódétulajdonosokat szigorú büntetésekkel sújtsa. A tabáni uj iskola. A főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy Tabánban az Árok-utcza, Fehér Sas-tér és Kereszt-tér környékén az igényeknek megfelelő modern községi iskolát építtet. A mérnöki hivatal el is készítette az uj iskola elhelyezésének tervét, amely az egész érintett terület: Árok-utcza, Czipö-utcza Aranykakas-utcza, Kereszt-utcza, szabályozását vonta maga után. A szabályozás és az iskola czéljaira tizenhat ház kisajátítása vált szükségessé. A kisajátítás hosszas alkudozás után valamennyi tulajdonossal egyez- ségileg történt meg s 146.000 frt vételárért ma már az összes ingatlanok a főváros tulajdonában vannak. Az iskola építését a jövő őszszel kezdik meg. Színház, zene. Filharmónia Hangverseny-évadunk legkiemelkedőbb mozzanata s legtényesebb estélye mindenesetre az a kilencz hangverseny, amelyet fiiharmonikusaink évente rendeznek, s amit leginkább az a páratlan érdeklődés igazol, mely közönségünk részéről e hangversenyek irányában évről-évre fokozódik. Ez az érdeklődés, valamint az a lelkes támogatás, melylyel a székes- főváros tanácsa e nemes intézményt mindenkor felvirágozni segifi, tették lehetővé, hogy fiiharmonikusaink múlt heti hangversenyükkel immár a 46-ik évadot nyitották meg. Őszinte örömmel üdvözöljük ez alkalomból úgy a társaság derék tagjait, mint lelkes vezetőit, kiket a gazdag műsor összeállításáért, de különösen azért, hogy az idei hangversenyek vezetésére újólag Erkel és Richter karnagyokat sikerült megnyerniök, dicséret illet meg. Bizonyításra alig szoruló állítás az, hogy egy filharmonikus zenekar egy általa ismert karnagygyal képes csak kiválót produkálni, a lehető legjobban kell ismernie a zenekarnak karnagya egyéniségét, szokásait, pálczavezetését, viszont a karnagynak az egész zenekart, mert csak igy lesz e kettő egy test, egy lélek, mely együtt érez, együtt működik. fii-zen alig néhány év előtt, midőn minden filharmonikus hangversenyt más-más vezényelt, bizony nem igen sikerültek ez estélyek, s bátran állíthatjuk, hogy az a zenekar, mely Erkel és Richter alatt csodákat müveit, alig adott a jó középszerűnél valamivel is többet, s általában az ilyen estélyek valóságos dirigens produk- cziók voltak. S ha egy ideig talán létezett is ez, a fennebb vitatott állítás igazságáról különösen a tavalyi évad után győződhetett meg legjobban közönségünk. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy ellenségei volnánk az idegen karnagyok vezényelte hangversenyeknek, de mindennek meg van a maga helye és ideje! S midőn két oly kiváló karnagygyal rendelkezünk, mint Erkel Sándor és Richter János dr., kit szintén a magunkénak mondhatunk, s kik mindketten úgyszólván összenőttek filharmonikusainkkal, valóban nincs értelme annak, hogy idegenbe szaladjunk karnagyért. A múlt heti megnyitó hangverseny fényesen sikerült. Beethoven „Coriolán“ nyitányával kezdették meg a műsort, melynek különben tökéletes előadása még egy kevéssé több lendületet kívánt volna meg. Ezután Händel „D moll Concertjét“ adták elő, s e szám volt egyúttal az est fénypontja. A föltétien tökéletességgel, a legfinomabb árnyalatokkal s finomsággal előadott mü közönségünket szűnni nem akaró tapsokra ragadta, különösen a harmadik tétel (allegro moderato) után, melyet fiiharmonikusainknak meg is kellett ismételniök. Schmedes Erik bécsi énekes közbejött rekedtsége miatt lemondott s igy a mai hangversenyen jelzett 2 énekszámot Wagner: „Szigfrid halála1 az „Istenek Alkonyából“ czimü gyászindulóval pótolták, s bármily hatást gyakorolt a hallgatókra e váratlan műben nyilvánuló mély drámai erő, mindenesetre szívesebben hallottunk volna más zenekari müvet, mivel az előbbit alkalmunk van az operában is hallhatni. Befejezésül Goldmark'nagystylü II. Es-dur simfoniáját adták elő, melynek óriási arányai, művészi rythmikája s poetikus dallamai filhar
