Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-11-14 / 4. szám

1898. november 14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 monikusaink remek játékában a legközvetlenebbül jutottak érvényre. Maga az egész est különben rokonszenves tüntetés volt Erkel Sándor karnagy mellett s a felhangzó tapsviharok különösen Erkel nagyságának, az ö kiváló művészetének szólották. Ennyit az első hangversenyről. * * * A zenekar elhelyezésénél közönségünk egy újí­tást tapasztalhatott. A vonósok ugyanis lépcsőzetesen voltak elhelyezve, állványonként 8—8 cméteres emel­kedéssel. Ez az újítás sikeresen bevált, amennyiben sokkal jobban jut érvényre igy az erős rézfuvó har­móniával szemben a gyöngébb vonós harmónia. Egyáltalában, különösen a filharmóniai hangversenyek éreztetik legjobban velünk egy hangverseny-terem hiányát! A vigadó nagyterme hangversenyek megtartá sára a lehető legalkalmatlanabb. Nem rendelkezik sem kellő beosztással, sem megfelelő akusztikával, s külö­nösen a filharmonikus hangversenyek alkalmával, midőn a kisterem is nyitva van, az egész terem egy feneketlen szörnyeteg ! Nem juthat a terembe semmi­féle zenei árnyalat, sem a piano, sem a fortissimo érvényre, mert az előbbit elnyeli, az utóbbit agyon­nyomja. — A szögletes sarkok, a tükör folyosó, a felső nyitott karzat, a czukrászda üvegfala, a hiányos világítás, mindmegannyi tarthatatlan állapot egy hangverseny-teremben. S ha hozzávesszük még azt is, hogy a kövezett „Vigadó“-téren egy kocsi, éppen talán egy pianissimo alatt — ami különben fatum- szerü dolog — robog végig (impozánsán) felha 'gzó zörejjel, igazán nem mondhatjuk, hogy a közönség nyugodtan engedheti át magát az amúgy is drága élvezetnek. Egyébként ez a közreműködőkre is a leg­zavaróbban hat. Ezen a tarthatatlan állapotokon a filharmoni­kusok, addig ts. mig egyszer igazi hangverseny-terem­mel ' endelkezünk, némi javításokkal iparkodnak segí­teni. Most legutóbb egy kérvényt nyújtottak be a Vigadó-tér faburkolattal leendő ellátása és a zenekari emelvénynek a „Nitschea-féle villanyos lámpákkal felszerelt állványok beszerzése iránt. Az előbbi kére­lem valószínűleg csuk a Vigadó-tér és környéke rendezésénél jöhet majd figyelembe, de mindenesetre nagyon kívánatos dolog volna s valami nagy költ­ségbe nem is kerülne az átalakítás. Az utóbbi kére­lemre vonatkozólag a tanács a mérnöki hivatal által javas!-tót dolgoztatott ki, amely szerint 74 drb. „Nitsche“ féle állvány 2300—2400 frtba kerüli e. Kívánatos volna, ha a székesfőváros ta ácsa a ké­relem sorsa fölött jóakarólag döntene, mert valóban égetően szükséges a zenekari emelvény megfele ő kivilágítása. Ismerve a székesfőváros tanácsának minden művészeti intézmény s igy a filharmonikusok irányá­ban mindenkor tanúsított atyai jóindulatát s nagy­lelkűségét, remélhető, hogy tőle telhetői g módot fog találni arra, hogy fejlődő zenei életünk legfőbb ténye­zőjének, a filharmóniai társaságnak felvirágozásán a régi szokásához híven, ezentúl is a legoathatósabban fog közreműködni és lehetővé teszi, hogy támogatá­sával fiiharmonikusaink a közel jövőben európai színvonalra emelkedhessenek. Márkus Jenő. Zenei hírek. (M. s.) Schmedes Erik, cs. és kir. udvari operaénekes, a bécsi operaház tenoristája f. hó 9-én tartott I. filharmonikus hangversenyen közbejött rekedtsége miatt nem énekelhetett, a hetedik filharmóniai hangversenyen fog közönségünknek be­mutatkozni. E dán énekes szereplése elé annyival is nagyobb érdeklődéssel nézhetünk, minthogy Schmedes tudvalevőleg ere­detileg baritonista volt, s csak később képezte ki hangját tenorrá. Alvary Miksa az egykori hirneves énekes, Tabarczban meghalt. Talán nem érdektelen ez esetet annyiból felemlitenünk, mert az illető régebben a hamburgi opera egyik legkiválóbb tagja volt, ki amerikai kőrútja alkalmával páratlan sikereket ért el. Legkiválóbb alakitásai a Wagner szerepek voltak. Színházi hét. nov. 12. Tulajdonképen harctéri tudósítókat kellene küldeni a Népszínházba, amikor ott egy-egy premier lezajlik. Yirágszak- értőkkel kellene súlyosbítani ezeket a saját különöket és az sem volna rossz, ha mindjárt egy szakértő divattudósitó is rendelkezésére állana a „müilésznek.“ Mert a Népszínház premierjeinek sorsát a virágok döntik el Mentül több virág és mentül kevesebb kosztüm — ez a jelszó s a siker el nem marad. Ha pedig a premierről künn rekedt publikum azt olvassa, hogy az első előadáson három mázsa virágot nyújtottak fel a színpadra és azonkívül egy kisebb majorságot, ez annyit jelent, hogy a darabot meg kell nézni, mert ott nemcsak a darabot játszszák, hanem csatát is vívnak, szép szemekkel, bóditó mo- solylyal, mesés trikot-val. igaz, hogy mindéhez a szent művészetnek édes kevés köze van, de annál nagyobb köze van hozzá a pénztárnak s a Népszínház művésznői ezeket a színpadi párbajokat nemcsak a lovagiasság, de a művészet szabályai szerint vívják meg s igy mig a kecske jóllakik — azaz a pénztár megtelik, a művészet káposztája is épen marad. Körülbelül ilyen elmélkedést folytattak azok, akik a Bibliás asszony premierjén ott voltak. Mesésen hosszúra nyúlt az első előadás. Olyan éhezésre nagypénteket és a hosszú-napot leszámítva, a legöregebb embe­rek sem emlékeznek, ámde mindenki szívesen tette, mert mig egyrészt gyönyörködött a primadonnákban, másrészt kellemesen izgatta a \ értélén, de annál virágosabb színpadi csata. Maga a darab, az úgynevezett barátságos középszerűsé­gek közé tartozik. A szerző ravaszul úgy csoporlositott mident és mindenkit, hogy két szép asszonynak legyen alkalma magát minden oldaláról bemutatni (hony sóit qui mali pense.) Ha ehez hozzáadjuk a fordító H e 11 a i Jenő elmésségét, verseinek graciozitását, ötleteinek frisseségét, akkor megértjük, hogy a közönség még az ilyen gyönge darabot is szívesen hall­gatta el jóval 11 utánig. Küry Klára, Z. Bárdy Gabi, Csatai Zsófi, Németh József és Szirmai Imre a legkellemesebb quintett különben is manap a vidámság birodalmában és a Bibliás asszonyban sem tagadták meg magukat. V‘ Közgazdaság­A gazdasági helyzetről Szomoru jelenetek folynak az utóbbi időben a magyar képviselőházban. Nem foglalkozunk e helyen azzal a kérdései, vájjon indokolt és helyes e az az ádáz harcz, a melyet mindkét részről elszántan vívnak, hanem csak azokat a következményeket akarjuk szem*

Next

/
Oldalképek
Tartalom