Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-07 / 3. szám
16 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 7. pénznemek a forgalomból kiszoríthatnák. E rendelet megszegése súlyos pénzbírsággal, sőt szabadságvesztéssel is büntethető. Különös jelentőségűek azok a határozatok, a melyeket a javaslat a magánjellegű pénzügyietekre állapit meg. Első sorban meghatározza azt, hogy az 1899. január 1-eje előtt vagy után keletkezett osztrák értékről szóló pénztartozások koronaértékben fizetendők. E határozat azokra az esetekre is kiterjed, a melyekben olyan tartozásról van szó, a mely az osztrák értéket megelőző értékről, az úgynevezett konvenciós értékről ( Conv. Münze) szól. Ez utóbbiak osztrák értékre és azután koronaértékre számítandók át. A hitelező károsodása minden esetben ki van zárva, miután reá nézve irreleváns az, hogy a,tartozás összegét a keletkezésekor érvényben volt pénznemben, vagy pedig az újonnan bevezetett koronaértékben szedi-e be. A koronaérték hitelének emelese céljából, a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy olyan tartozások, a melyek osztrák értékű, de elfogadásra nem kötelező pénznemekről (pl aranyokról, nyolcz- és négyforintos aranypénzről, tallérokról stb.) szólnak, tetszés szerint az eredetileg megállapított pénznemben vagy pedig koionaértékben törleszthetők. Az említett pénznemek csak kereskedelmi jelleggel bírnak, törvényes fizetési eszköznek azonban nem tekinthetők. értékesíthetők. Számos részvényes, aki az osztalékra rá van utalva, kénytelen alacsony árakon eladni részvényeit. Ez eladások eredménye, hogy a 86 frtos árfolyam napról-napra esik. A részvényesek elkeseredése teljesen indokolt s nagyon kétséges, hogy a közgyűlés elfogadja-e az egyesülési javaslatot. A zúgolódó részvényesek csoportja mellett a fúzió erősen érinti az általános kőszénbánya tisztviselő karát is. A Salgó-Tarjáni társaság a fúzió megtörténte után az általános kőszénbánya alkalmazottai közül csak néhányat akar átvenni. A többit, egész sereg embert szélnek bocsátják. Ezek a sorsukért aggódó tisztviselők a napokban küldöttséget menesztettek a társaság egyik befolyásos igazgatójához 8 azt a méltányos kérést fejezték ki előtte, hogy az elbocsátandó tisztviselőknek a társaság megfelelő végkielégítést adjon. Legalább annyit, a mennyivel tisztességes utón kivárhatják, amig uj álláshoz jutnak. Az igazgató azonban nagyon leverő választ adott a küldöttségnek. A társaság, szerinte, nem gondoskodhatik az ő megélhetésükről. Gondoskodjék kiki a maga és családja sorsáról. Ez a válasz, ha igaz, nem lehet komoly válasz. Végtére is a tisztviselőnek is megvan a maga joga, nemcsak az igazgatóknak és a részvényeseknek. Az általános kőszénbánya társaság sem emancipálhatja magát a még általánosabb emberi és társadalmi kötelezettségek alól. Ha fuzionál egyesek vagy a részvényesek érdekében, a mi egészen a társaság privát ügye, köteles az alkalmazottairól is gondoskodni. Nagy úri dölyffel, zsugoriságból nem szabad a proletariátust szaporítani. Kivételt képeznek azok az esetek, a melyekben az efajta pénznemek effektiv szállítása volt kikötve. Ezekben az esetekben a hitelező feltétlenül követelheti, hogy a fizetés a meghatározott pénznemben teljesittessék és nem köteles a tartozás kiegyenlítését koronaértékben elfogadni akkor sem, ha az adós az árfolyamkülömbség megtérítését ajánlja fel. A törvény- javaslat az átszámítások megkönnnyitése czéljából végül azt is meghatározza, hogy fél filléren alóli törtek egyáltalán nem, fél filléren felüli törtek pedig egész fillérnek számítandók. T. 7. Kőszénbányák fúziója. A magyar általános kőszénbányának a Salgó- Tarjánivál való egyesítése még sem folyik oly simán, a mint azt a két intézet vezetősége kezdetben hitte. Sok helyen éles modorban kelnek ki az egyesülés módozatai ellen, de különösen az általános kőszénhánya részvényesei között akad a fúziónak számos ellenzője. A részvényesek nagy többsége ugyanis joggal kárhoztatja, hogy a társulat pénzszükségleteit arra a czélra használják fel, hogy néhány valóban értékes objektumát, nevezetesen a gazdag tatai bányát potom áron dobják oda. Súlyosan károsítja az általános kőszénbánya részvényeseit ama határozat, hogy 7 darab részvényük ellenében egy Salgó-Tarjáni részvényt kapnak, mely két éven át kamatot nem hoz. Az általános kőszénbánya részvényei nem rég 115 frttal kerültek aláírásra, és ma mintegy 86 frttal Szerkesztői üzenetek. P. H. Budapest. Kérvénye elinté7etlen. S valószínűleg tagadó választ kap rá. Egyébként figyelemmel leszünk az ügyre s alkalmilag értesítjük. lózsefvárosi. Csak személyes jelentkezés esetén. Szóval többet. Kereskedőnek- Kívánságát teljesítettük. E heti számunkban foglalkozunk vele. Jövőre részletesebben. Biztatását köszönjük. Bajta leszünk, hogy minden jogos panasz megtalálja a maga igazságos orvoslását. I. L. 1. Nem tehetjük. — 2. Dr. Czinczár J. bőrgyógyászt (lakik VII., Kerepesi-ut 14.) ajánlhatjuk első sorban, — 3. Talán ; — sok mellékdologtól függ. — 4. Köszönjük, — alkalmilag. 345. Az ön illetékes elöljárósága áttette a tanácshoz. Jelenleg az I. ügyosztályban van (IV. Borz-utcza 7. sz.) Elintézetlen. N. K. A vizdij kiszabás igazságos. Ön tévesen számi - tóttá ki. Köteles. A felebbezéssel elodázhatja, de jobb, ha túl van rajta. Dr. B. Szívesen tettünk eleget a kérésnek s minden előfizetőnk bátran fordulhat hozzánk. Ami a kérdéses építkezést illeti, csak a középitési bizottság határozata után mondhatunk biztosat. A javaslat kedvező. Az a kisajátítás régi terv, a megvalósításában magunk is kételkedünk. Legjobb, ha nem is számol vele. M. F. Két számot is küldött, hát melyik az igazi ? U- H- Lehetetlen. Az elöljáróságnál kell keresni. Kérünk számot, majd utána nézünk. Azzal a fiatal úrral ne törődjék. Legközelebb megmosdatjuk a kis pökhendieket. 2. — Persze, városatya az illető, de megbízható. ,Belvárosi Könyvnyomda“ (Varga Endre és Grósz Bertalan) Budapest, Lipót-utcza 43. szám.
