Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-19 / 9. szám
1898. deczember 19. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 nyeleinek sem? Vagy azt hiszik a városi urak, hogy a villamos vasút árkádjai egyáltalán nem forgalmi akadályok s mellettük-alattuk kényelmesen lebonyolítható a kocsi- és a gyalogforgalom ? És a vasutak lejárói ? Azok valamennyien a korzóra szolgálnak s nem a rakodó- partra nyúlnak le ? Nagyon nyakatekert okoskodás az, amely az t,skütér-Akadémia között egyéb összekötő vonalat a rakodópartnál nem talál ! Mert nem akar. Mert vannak bizonyos lokális érdekek, amelyek azt diktálják, hogy le a rakodópartra ! S amelyeknek egyetlen érvelésük az, hogy jön a kereskedelmi kikötő és nincs szükség a rakodópartokra. Persze ezek az urak másokkal akarnak elhitetni olyan dőreséget, amit maguk nem hisznek. Másoknak szeretnék beberzélni azt, hogy ha meglesz a kikötő huszonöt harmincz év múlva : akkor a Belváros duna- parti személyforgalmat is ott bonyolítják le; s akinek a belvárosi parton lehet és kell árut fel- vagy leadni, az Újpestre vagy majd a Csepelszigetre megy rakodni. Ezek azok az okok, amelyek miatt a földmive- lésügyi minisztérium egyáltalán hallani sem akar a rakodópart beépítéséről. A főváros mérnöki hivatala ugyan tett számítást a rakodópart beépítésére; ezt a számítást azonban nem vehetik komolyan. Azt mondja ugyanis a mérnöki hivatal: A viadukt-vasut sem a rakodópart forgalmát, sem a dunaparti korzót nem alterálná. Ezt az állítását a következőkép okolja meg: A belvárosi rakodópart teljes szélessége 28'40 méter. Ebből a területből 15 4 métert a raktárok foglalnak le; 8‘8 méter burkolt kocsiút; 4’2 méter burkolatlan úttest. A viadukt-vasut alapszélessége 7 méter lenne és pedig 1 ’5 méter a kocsikhoz való hozzáférhetésre ; 5'5 méter a sínekre. A tulajdonképeni kocsiutra tehát csak hat méter szélességű ut maradna, amelyen közlekedni lehetetlen lévén, a mérnöki hivatal proponálja, hogy a raktárakat keskenyitsék meg 5 méterrel s ezt a területet a kocsiút hoz csatolják. A raktárak megkeskenyitése nem járna veszteséggel, mert a viaduktok alatt is raktárak épitését tervezik. A minisztérium ezt a megokolást a fennt elmondottak alapján abszurdumnak tartja. A korzó érdeke. A minisztérium nem akar szuggerálni senkit, de nagyon tartalmas okoskodással harcol a rakodópart beépítése ellen. Másrészt félti a korzót is, az esetleges aláaknázástól, amely véleménye szerint (s itt egyezik a közmunkatanácscsal) tönkretenné a korzó ültetvényeit. A rakodópart és a korzó megtámadása : lerombolása annak az intenciónak, amely a Dunapartot hasznossá és élvezetessé kívánta tenni a lakosság részére. A főváros egyesítése után kormány és nemzet vállvetve törekedtek a főváros szépítésén s a közös törekvés első gyümölcsei a Dunapart kiépítése, amelyre a törvényhozás külön alapot létesített. A tervezők, a kik a Duna fontosságát minden irányban felfogták, a fővárosnak olyan területet akartak biztosítani, amelynek panorámája minden időkben mindenkire vonzó erővel legyen. Ez volt a dunaparti korzó létesítésének alap-oka. Mihelyst a terüietkihasználás ügyét a kormány átengedte az alája rendelt hatóságoknak, a kisszerüség nekiesett az ideális célnak; darabokra szedte, a javát átadta a spekulácziónak, a megmaradt kis részből megvalósította a nagyok intenczióját; a dunamenti sétateret. Keskeny kis terület a Ferencz József- rakodópart sétatere, de legalább van. Aki használhatja, örvend, hogy teheti s alig jutott eddig valaki arra a gondolatra, hogy a lővárosnak ettől az egyetlen nyugodt, szép fekvé ü, kicsinyke sétahelyétől meg kellene válnia. Budapest szine-java téli-nyári üdülő helyéül avatta a korzót, amelyet elzártak a kocsiközlekedéstől, hogy nyugalmat élvezzen, ki ott kereö a nyugalmát. Az egész fővárosnak ez az egyetlen 'erülete, amely legalább nagyjában tiszta, mindenekfelett kellemes. Ezt a sétateret megöli a viadukt-vasut. A csilingelő, nyikorgó, viadukton dübörgő vasút megrontja a korzó csöndjét, megzavarja a Dunapart perspektíváját, ki- és beszálló helyeivel lehetetlenné teszi a különben is keskeny útvonal rendes forgalmát. Azt a majdnem csodás szépségét a Dunapartnak, amit eddig zavartalanul élvezhettek a járókelők most a száguldó villamosok viszik magukkal. A Nr. 27. vagy 96-os kocsikban lehetne csak gyönyörködnünk s a főváros egész belső területén megszűnnék az az egyetlen hely is, ahol a nagyvilági lárma, zaj, por és szemét elől menekülni lehetett. Nem, a korzó létesítésénél nem az volt a nemzeti akarat, hogy milliók árán olyan területet alkossunk, amelyen felépülhet a viaduktos vasút. Azokat, akik rábírták a törvényhozást az áldozatra, egészen más intenció vezette. S reméljük, hogy ezt az intenciót a városi klikkek tábora sem fogja tönkresilányitani. Azt mondja a miniszter, hogy a rakodópartot és a korzót is megkímélheti a villamos vasút — egy kis jóakaratt il. S ennek a jóakaratnak figyelmébe ajánljuk az alábbi két alternatívái. A helyes megoldás. A villamos vasút a Ferencz .József-rakodópart kalap-utczai szakasza előtt letér az eskütéri hid alatt építendő koc-iutra s ezen megy egész a Petöfi-téri szakaszig. Ott a rakodópart falánál bemegy az alagútba s a meghajtott főgyűjtő-csatorna fölött (ép úgy, mint az oktogon-téri földalatti) átkanyarodik a Mária Valéria-utczába és megy az Akadémiáig A Rudolf-rakodópart kezdeténél ugyanúgy jön fölszinre, amint a mérnöki hivatal a viaduktos és az alagútrendszernél proponálta. Persze az a megoldás költségesebb, de észszerűbb és az egyetlen mód arra, hogy a Gizella-téri villamossal csatlakozásba kerüljön. A másik, ugyancsak alagutszerü megoldása a kérdésnek az, hogy a vasút már az eskütéri hid oldalán menjen az alagútba. Ez esetben a hídfő alatt kell az alagutat megépíteni s miután az alagút mélysége még a siklószerü közlekedést is felülmúlná, a villamos kocsik sülyesztők segítségével jutnának a hídfő alatt épített csatornába s ugyancsak olyan módon kerülnének vissza a rendes alagútba. Ez a megoldás csak látszatra nehéz, de példa rá a Themse alatt közlekedő vasutak hálózata. Az alagút építése kettős sínpárral folyóméteren- kint hazai rendszer szerint 800 forintba kerülne, tehát körülbelül 1.200,000 forintba. De megépíthető 500 forintjával is s akkor csak 750,000 forintba kerül. Ennél a viadukt jóval olcsóbb, mert alig 250—300.000 forintba kerül. Ennél a kérdésnél azonban nem a társaság pár ezer forintja, hanem a közérdek szempontja a dönt#.
