Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-12 / 2. szám
— Nem szabad összezavarni az önkormányzat és az adminisztráció hatáskörét. Az önkormányzat maga nem adminisztrálhat, de ezt az autonómia részéről sem kívánja senki. Az önkormányzat maga választja meg az adminisztráció vezetőit, hogy azok az autonómia akaratát végrehajthassák. Ez így lesz a jövőben is, csupán azi a kívánság, hogy minden döntő jelentőségű dologba az autonómia előbb betekinthessen és irányító felfogását kinyilatkoztathassa. Ennek nincs semmi akadálya. Különben is nem új ötlet az, hogy egy nagyszámú bizottság külön albizottságot küld ki a részletek áttanulmányozására és ennek a vizsgálatnak az eredményét maga az albizottság ismerteti a bizottsággal. A zárszámadások felülvizsgálására a pénzügyi bizottság mindig hat tagú bizottságot küld ki és így a pénzügyi bizottság plénuma, már a. legteljesebb lelkinyugalommal fogadhatja el a zárszámadásokat. A tizenkettes bizottsághoz hasonlóan már működött egy takarékossági bizottság, amely évekkel ezelőtt ugyancsak érvényesítette befolyását a költségvetés átdolgozásában. A mostani tizenkettes bizottság olyan alapos munkát fog végezni, hogy ennek alapján a plénum nyugodtan elfogadhatja a deficitmentes költségvetést. — A nagy pénzügyi program letárgyalá- sára a pénzügyi bizottságtól a tizenkettes bizottság felhatalmazást kér, amit természetesen a pénzügyi bizottság meg fog adni. Ha ezzel is végeztünk, lígy az 1939. évi költségvetés összeállításához hozzáfoghatunk■ Nekem^ sohasem voltak titkaim az önkormányzat előtt, tehát készséggel rendelkezésre bocsátók műiden adatot az illetékes fórumoknak, még a költség- vetés összeállítása előtt, vagy annak a tartama alatt. A polgármester még egy igen érdekes szempontra utalt. — Sokat írtak a lapok a mostani rendezéssel kapcsolatban a szanálásról. Általánosságban arról beszéltek, hogy második szanálás faluik. Ha ezt a felfogást elfogadjuk, úgy ki kell emelni azt. hogy a kettő között nagy különbség van. Ezúttal senki sem hivatkozott arra, hogy a fővárosnál rossz gazdálkodás folyt, senki sem kívánt rendszerváltozást és senki ellen sem kovácsoltak vádakat. A magam részéről csak két adatot^ szeretnék egymás mellé tenni. Most nem beszélek a város nagy vagyonáról, csupán azt említem meg, hogy 302 millió a főváros kötelezettsége és a főváros egy évi költségvetése az üzemeivel együtt 386 millió, szóval az egyévi büdzséből kifizethetnénk az összes adósságokat. Ilyen jó anyagi helyzetben Európában még egy másik világvárost nem találhatunk, de azt hiszem, az egész világon sem. Eszerint tehát nem olyan szanálásról van szó, hogy a magvar főváros megrendült vagvoni helyzetét kell rendbebozni, hanem a főváros nvugodt jövőjét okos előrelátással kell biztos alapokra helyezni. —- A magyar állam is kívánja a főváros •fejlődését, viszont Budapest városa is mindig méltányolta az állam érdekeit. Most, hogy sikerült a különböző egymásraható érdekeket rendes mederbe terelni, eltűnnek a zavarok a főváros'és az állam között és mindenki örülni fog annak, hogy Budapest mozgási lehetőségének kereteit megállapítjuk. Ilyen szempontok szerint történik tehát Budapest gazdasági ügyeinek végleges rendezése, amelynek első etapnja a deficitmentes költségvetés megalkotása., a második lépés pedig az ötesztendős pénzügyi program kidolgozása lesz. TOLNÁ! FERENC Bpest szék sfőv gázmüvei igazolt gázszerelő vállalkozója Központi fűtés, vízvezeték és csatorna és egyéb egészségügyi berendezések vállalata. Budapest, IV , Ir<>nyl-utca 1. Q Telefon; 386-650. PAUER NÁNDOR cserép- és palafedő-mesler Budapest, X., Cserkest u. 23'a. Telefon: 148-268, Városiraktár: Vili., Baross-u. 116. K O m £ SC aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda én telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. Hatalmas ftöilekedésl és lldmeifói elö- Készülcfeft ai eucharisztikus kongresszusra Az ÁllamvasuiaK. a pnvAUT és nATEOSz a Közüli Közlekedés szolgálatúban — SzttK>égieii és berendezési tárgyakat Kapunk Kölcsön a szomszédos al.amohiol A hndajpesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus legfőbb vezérkara, élén úr. Mihalovics Zsigmond tb. kanonokkal, úgyszólván teljesen befejezte már az ezév májusában lebonyolódó világesemény előzetes szervezési munkáját.. Az előkészítő bizottsághoz állandóan hatalmas tömegű jelentkezés fut be a világ legkülönbözőbb részeiről. Ezekben a jelentkezésekben már hozzávetőlegesen fontos számadatok szerepelnek, amelyek nyomán megállapítható, hogy korántsem voltak túlzottak azok az elképzelések, amelyek a világ- kongresszuson a bel- és külföldi résztvevők számát mintegy 300.000-ben szabták meg. Olaszországból például ezideig 10.000-nél több látogató jelentkezett, az osztrák zarándokok száma meghaladja a 15.000-et, a Franciaországból érkezett levelek szerint már eddig is közeljár az utasak száma a 9000-hez és bár a végleges számokat ezidőszerint megállapítani még lehetetlen, miár is bizonyos, hogy a külföldi résztvevők száma meg fogja haladni a 150.000-et. Az előkészítőbizottság a legapróbb részletekre vonatkozóan is kidolgozta azoknak a szükségleteknek jegyzékét, amelyek feltétlenül rendelkezésre kell, hogy álljanak az óriási embertömeg megfelelő elhelyezése és ellátása céljából. Arra való tekintettel, hogy voltaképen csak egy heti budapesti tartózkodásról van szó, a kongresszus vezetősége túlzott dolognak tartaná, ha sok millió pengős befektetésével örökáron megvennék a különböző felszerelési tárgyakat. Épen ezért azt a megoldást választották, bogy nemcsak a vidék nagyobb városaitól, hanem a környező államok fővárosaiban működő vendéglátó nagyüzemektől is fognak kölcsönözni felszerelési tárgyakat. Ebben a munkában hatékony támogatást biztosított a rendezőbizottságnak az illető országokban működő katolikus klérus, amelynek tagjai saját összeköttetéseik felhasználásával eljártak a megfelelő szükségletek ilyeténmódon való biztosításához. Ezidőszerint is a legnagyobb gondot az elszállásolás és a közlekedés kérdése jelenti a rendezőségnek. örvendetes, hogy nemcsak a székesfőváros lakossága, hanem a pestkörnyéki községek és városok közönsége is páratlan megértéssel siet a lakások felajánlásánál a rendezőbizottság segítségére, minek eredményeként a megajánlott és igénybevehető férőhelyek száma ezidőszerint már meghaladta a 100.000-et. A közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében beható tárgyalásokat folytattak az állami és fővárosi közlekedési vállalatokon kívül a‘ magán- érdekeltségekkel is, megállapítást nyert azonban, hogy a nálunk rendelkezésre álló közúti járművek valószínűleg csak szűkösen tudják kielégíteni a felmerülő igényeket. Rendkívül érdekes ötletet akar perfektuálni a BSZKRT a MÁV-val, amely megvalósulása esetén nagymértékben fog hozzájárulni a tömegszállítás zavartalan lebonyolításához. Arról van szó, hogy miután a Budapesten lefektetett. villamossínek nyomtáva teljesen azonos a MÁV fővonalainak nyomtávával, az eucharisztikus kongresszus tömegeinek györsütemű elszállíthatása céljából a BSzKRt kocsiparkját kiegészítik a MÁV- tól kölcsönvett szerelvényekkel. Egyelőre csak arra gondolnak, hogy könnyebb súlyú, kéttengelyes vasúti személykocsikat állítanak forgalomba, felmerült azonban az az ötlet is, hogy a MÁV tulajdonában lévő1 benzinmotoros kocsi- kai is beállítják Budapest közúti forgalmába, mert ezek könnyebb súlyúknál fogva lényegesen alkalmasabbak a vi 11 amoSkSiineken való vontatásra, mint a (rendkívül nehéz gőzlokomotívok. Ezenkívül forgalomba kívánják állítani a zarándok tömegek szállítására a MAVART, MAVAUT és MATEOSZ kötelékébe tartozó személyszállításra alkalmas összes járműveket is. B városi fejlődés alapvető munkálatai Irta: DorflSf Gyu’H ny. m nisz'eri tanácsos, törvényhatósági bizottsági tag Amikor az ősidőkben a népesség szaporodása, a kultúra fejlődése és hatalmi érdekek követelték, hogy a lakosság városokba tömörüljön, nagyon hamar jelentkeztek olyan szükségletek, amelyeket addig a szétszórtan élő népesség vagy természetes utón, vagy saját primitív eszközeivel elégített ki. Ezek a szükségletek voltak, — a szilárd anyagból épült lakóházak létesítésén kívül — az utak és utcák megépítése, a háztartási vizek beszerzése és az elhasznált szennyvizek és trágyaanyagok eltávolítása. Akármilyen régi időből származó város romok at tárnak is fel a kutatók, ennek a három szükségletnek kielégítésére szolgáU alkotások maradványait mindenütt megtalálják. Néha csak egészen primitív nyomokban mutatkoznak ezek a törekvések, másutt már _ fellett útépítések. csatornázások és vízvezetékek maradványait találják, ma pedig már a technikai tudományok fontos ágazataivá fejlődtek és a városi kultúra nélkülözhetetlen elemeivé váltak ezt a három szükségletet kielégíteni törekvő alkotások. Elkerülhetetlen szükségesig parancsoltán követeli ezeknek a közműveknek létesítését, mert nélkülük városi élet nincs és nem is lehet. A légiókban igazolja ennek a felfogásnak a helyességét az a mozgalom, ami a legtöbb nagyvárosban észlelhető és amelynek következményei bizonyítják e háromfajta közműnek elkerülhetetlen szükségességét. Ugyanis a népességnek egy jelentékeny része a nagyvárosokból ismét a vidékre gravitál és vagy a nagyváros határának külső részein, vagy a szomszédos községekben, illetőleg kisebb városokban igyekszik megtelepedni. Azokban a nagyvárosokban, ahol ezt a mozgalmat tervszerűen vezették, irányítottak és az új telephelyeket közmüvekkel ellátták, a kifelé való törekvés nagyobb bajokat nem okozott. Ott azonban — mint fővárosunkban is , ahol ez a kifelé való törekvés, irányítás et> korlátozás nélkül, sokszor pénzszerzési vagy által sarkalva ment vegbe, igen lerde állapot állott elő és megszülettek azok a se varos, se laiu forma teiepuieseii, amelyek annyi panasznak, keserusegneK, bajnaK lorrásai es amelyek any- nyi gondot okoznak a főváros mai vezetosé- genea, amelyre a regi hibák jóvátétele és a mulasztások potiasa hárul. Mindezek a panaszok az említett alapvető közmüvek niányosaabalból szármáznák. Nincsenek az utcák kiépítve, a csatornák nagyrészben hiányoznak és sok helyen a vízvezeték kiépítésének a költségei túlnyomó részben még ma is az első települőket terhelik. Ezek a külső városrészek illusztrálják legjobban, hogy mit jelentenek a városias fejlődés szempontjából ezek a munkálatok. Ahol ezek nincsenek meg, ott városi élet, városi kultúra nem alakulhat ki és a továbbfejlődés megakad. Minden áldozat, amit a főváros és az érdekeltek hoznak, meghozza kamatait, mert az alapvető munkák elvégzése nélkül, tovább építeni nem lehet. Alig van a főváros életében nagvobb jelentőségű munka, mint az az útburkolási és csatornaépítési vronram,. amelynek egv része a külső területeknek ezekkel a közművekkel vaM ellátását célozza. A főváros polgármestere, aki ezt a prosrrammot teljessé te°zi és megvalósítását keresztülviszi, olyan emléket állít magának, amely e külső városterületek fejlődésében, minden emlékműnél maradandóbb lesz. Minden alkotásnál az alapok szilárdsága, jól átgondolt kiépítése biztosítja annak tartósságát. Ami az élettelen anyagból készült alkotásokra nézve igaz, igaz marad a« élő szervezet. a város életében is és az alapvető munkálatok biztosítják annak fennmaradását és fejlődését. Az ősvárosok szinte ösztönszerüen valósították meg városi életük alapmunkálatait, a mai város tudományosan alátámasztott munka- programmal biztosíthatja fejlődését. Ez a háromfajta munkálat, az út, csatomia és vízvezeték nem fényt, büszke pompát, hanem szilárd alapot nyújt a fejlődés számára, és ami ma talán csak tehernek látszik, a jövőlben tág teret biztosít a fényes alkotásoknak és az egészséges előrehaladásnak. r—-------------------------------------------------------------------------------g IIY7 LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR RT. LU I irn. bUOiPtST, III, DrKMT-UTM 4. II LIEBHARD BÉLA «pltABMter Budapest, ÜLLÖI-ŰT 64 TtMmi l-UfMM.
