Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-03-02 / 9. szám

n Budapest, 1338 március 2. sTsssűSSügüsssaacsigán — Elvileg- tellát nem tartom lehetetlennek a kölcsön felvételét. Az az egyéni álláspontom azonban, hogy kis kölcsönök felvétele nem elégítheti ki a város szíikségeleteit. — Beszéltek arról is, hogy átmenetileg né­hány milliós kölcsönt akar szerezni a főváros. Erre nincsen szükség, ellenben nagy beruházó kölcsön feltétlenül hasznára válik a főváros­nak, nemcsak magának a közületnek, hanem a gazdasági élet vérkeringését is felfrissítené. Az utóbbi időkben nagyon csekély eszközökkel komoly alkotások születtek a magyar főváros­ban, Budapest nem akar megállani, hanem to­vábbfejlődik. — A Községi Takarékpénztár működéséről nagyon nagy elismeréssel és sok szeretettel be­széltek a pénzügyi bizottságban és a közgyű­lésen. Valahogyan nekem is jól estek ezek az elismerések, hiszen ez az intézmény természe­tesen nagyon a szívemhez nőtt. Azt mondha­tom, hogy az irányítás a legjobb kezekben van, a főváros pénzintézete szolidan és komolyan dolgozik. Igaza volt Liptay vezérigazgatónak abban, hogy nagyon sokféle módon sietett a főváros pénzintézete Budapest gazdasági pro­blémáinak megoldására. Mindenesetre egy ilyen fővárosi intézmény a mai nehéz helyzet­ben nagyon kényes műszer, amelynek műkö­désére különösen kell vigyázni. — Felmerült az a terv is, hogy a főváros az exportpiac szervezését erősebben a kezébe veszi és ezzel kapcsolatban a vágóhidak ko­moly modernizálására gondol. — Budapest városának nagyon nagy haszna volna abból, ha az exporívásart irányíthatná és az a meggyőződésem, hogy ennek az egész ország csak hasz­nát látná. Nem lehetetlen, hogy ebbe az akcióba az agrárérdekeitségek is bekapcsolódnának. — Én a magam részéről mindenesetre örül­nék. ha valamely formában a vezetésem alatt álló intézet is részt vállalna nemcsak a lővá- ros. hanem az ország részére fontos akció megvalósításában. Budapest vágóhídjai a múltban a legmodernebbek voltak, most egy kicsit lemaradtak a versenyben, mert a vidéki városok elsőrangú vágóhidakat létesítettek. Ha a főváros hozzálát ennek a kérdésnek meg­oldásához, úgy hamarosan utoléri a verseny­ben a vidéki városokat. — Végeredményben tehát fejlődik a város, anyagi ügyei véglegesen rendeződtek, túlzott eladósodástól pedig nem kell tartani. A város vezetősége és az önkormányzat olyan úton ha­lad, amelyen csak előre lehet jutni és a veze­tésre illetékes emberek csak tapsot érdemelnek fáradozásukért. Ennyit mondott Reményi-Schneller Lajos és a kiváló pénzügyi szakember érveléseiből el lehet könyvelni azt, hogy a pénzügyi körök elismeréssel fogadták a deficitmentes költségvetés összeállítását, a beruházó program elkészítése nem lesz felesleges próbálkozás és mivel az állam és a főváros végre megtalálta a harmonikus együttműködés útját, te­hát a főváros hiteligényei az állam érdekeinek figye lemb evét elével könnyen kielégíthetők lesznek. (fo&Hfytyiwfo a fouáco# ftle^áttúfUtották a fytyewnddicUiilelís idei hímet is Mode nuamlási tseceakdá Azok a szépen hangzó kijelentések, amelyeket ünnepi szónoklatokban hallunk és vezércikkekben olvasunk Budapest szívéről, nem frázisok csupán. Megmutatkozik ez a fővárosi adminisztráció sok ténykedésében, de természetszerűleg főképpen a szo­ciálpolitikai ügyosztály munkájában. Ezt a gondola­tot most a gyermeknyaraltatási akció adja, amely­nek tervezetével a minap készült el az ügyosztály, ismét elárulva, hogy minden körülményre gondol, minden lehetőséget latba vet arra nézve, hogy minél több gyermek és minél jobban nyaralhasson és a végén azután szomorúan állapítja meg. hogy körül­belül csak a félét tudja nyaralásra vinni az üdülésre szoruló, szegény gyermekeknek. A nyaraltatás május elején kezdődik és október végéig tart. Nyaralásra visznek 10.500 gyermeket, míg ezzel szemben 24.000 azoknak a gyermekek­nek száma, akik üdülésre szorulnak. Az iskolaorvos vizsgálatának eredménye és az anyagi viszonyok alapján történik a kiválasztás az KArASZY ISTVA N SPECIÁLIS AUTÓRUGÓ ÜZEME Az összes európai és amerikai autórugók raktáron gyártás és javítás amerikai rendszerű edzőkemence ALAPÍTTATOTT: 1872. tjfc TELEFON: 291—840. Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi-útról. jlakonczai lószerszámvereték, csat- és lánc- készítő, épület és műlakatos BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 5. Tel.i I87-S67. TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER ~~ HHHsl Budapest, VIII., Baross-u. 45. Tel.: 135-645. KOROlil MIMMEL papír-, írószer-, könyv- és irodafelszerelési cikkek szaküzlete KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET Budapest, IX., Mester-utca 21. © Telefon: 134-144 Grenstein és Koppel MAG*AH U.-T., MUDAPEST, VILMOS CSÁSXÁR-ÚT 31. MoSorosmózdonyob: — ÚiJavííSÓ** gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — Autobuszkarosszórlák 5-től 14 éves korú gyermekseregből. A gyermekek turnusokban három héten át nyaralnak a főváros üdülőtelepein és kisebb részben bérelt telepeken. A háromhetes turnusokban Zamárdin 200 leány üdül, Zalaegerszegen felváltva 300 flú és leány, Bakóczán 100 leány, Sajóvelezden 100 flú, Bicskén 100 fiú, Almádiban, a Zsófia Szanatórium Egyesület tele­pén 300 fiú és leány, Farkasgyepün, ,a Gyermek­védő Liga telepén 300 fiú. Ezenfelül külön nyaralnak az árvaházak növen­dékei. A József Fiúárvaháznak és az Erzsébet Leány- árvaháLznak Fonyódon nyaralótelepük van, amelyen a többi árvaház növendékeit is vendégül látják tur­nusonként nyaralásra. A múlt nyáron rendszeresítették először a gyógyüdültelést. Ennek keretében a hidegkúti-úti Horthy Miklósné Átmeneti Leányotthonban egy-egy hónapra 25 leány jut nyaraláshoz. A beutalt gyermekek nagyobbára lábadozó betegek, akik fokozott orvosi kezelésben ré­szesülnek, szükség szerint kvarekezelést is kapnak. Külön gondoskodás történik a 3—6 éves óvodások­ról, akik a Rózsadombon levő Óvodás Gyermekek Üdülő Otthonában töltenek egy-egy hónapot. Ez az intézmény nemcsak nyáron, hanem az egész évem át működik és egyszerre 50 gyermeknek ad helyet. Az üdülésre induló gyermekek egyforma, csinos ruhát kapnak a fővárostól. Naponta ötször étkeznek, hetenkint háromszor teleporvos vizsgálja felül őket, mindenütt fürdő és lubickoló áll rendelkezésüki*e. A nyaralás eredményeként általában kétkilós súly- gyarapodáshoz jutnak, nem beszélve az egyéb testi és lelki gyarapodásról. A gyermekek pedagógusok felügyelete alatt állanak a nyaralás folyamán, úgy, hogy minden 25 gyermekre jut egy-egy felügyelő. Ezzel évenkint körülbelül 200 állásnélküli pedagógus jut keresethez és ellátáshoz. Minden eshetőségre szá­mítva, a főváros a gyermekeket baleset ellen is biz­tosíttatja. Kiegészíti a nyaraltatást a vidéki nyaralási csereakció. Ezen a réven 800 gyermek jut nyaraláshoz. A vidék­ről ezzel szemben átlag 300 gyermeket küldenek Bu­dapestre, akik itt kirándulásokkal, a nevezetességek megtekintésével, tanulmányokkal és szórakozással töltik az időt, mint Budapest vendégei. A vidék nem ismerte még fel kellőleg ennek a fővárosi nyaralás­nak előnyeit és aránylag kevés gyermeket küld fel „világot látni“. A kivétel talán csak Békéscsaba, ahol rendszeresen megszervezték a fővárosi csere­nyaralást. Szendy Károly polgármester éppen a na­pokban felhívással fordult a vidéki hatóságokhoz, figyelmükbe ajánlva a cserenyaralási akciót. És mintha csak elnézést kérne a főváros azoktól a gyermekektől, akiket anyagi lehetőségek hijján, nem vihet nyaralásra, megrendezi a nyaralást Budapesten is kirándulások formájában. Júniustól szeptemberig naponta 1000 gyerek vesz részt ezeken a kirándulásokon1, amelyek központja a Hű­vösvölgy, iá Svábhegy és a Városliget, ahol kirán­dulóházak állanak. Ingyen viszi a gyermekeket a villamos, kinn pedig ebédet és uzsonnát kapnak és estig pedagógusok felügyelete alatt kirándulással, játékokkal töltik az időt. j A nyaraltatási akció egyre fejlődik. Tárgyalások j folytak német és bolgár gyermeknyaralási csereakcióra j nézve, amely az idén már meg is kezdődik. A legújabb terv pedig, arra való tekintettel, hogy j az inaktiv tüdőbeteg gyermekek száma egyre szapo- i rodik, a gyöngyösi magaslati üdülőtelep létesítése. Gyöngyös város erre a célra telket ajánlott fel, ame­lyen nemsokára, felépül a főváros legújabb gyermek- üdülöháza, kétszáz gyermek befogadására. Miután gyermekek számára hegyi üdülőtelepe még nincsen a fővárosnak, erre az intézményre nagy szükség van. És a szükség parancsát jószívvel és áldozattal telje­síti is a főváros. ..... A tisztviselő és a politika Nem hisszük, hogy sokan volnának a főváros I nagyérdemű, tiszteletreméltó tisztviselői karában, ; akiknek külön és alaposan meg kellene magya­rázni, hogy mi a viszonya egymáshoz a tisztviselő­nek és politikának. Ez az óriási tábor, amely a tanerőket, altiszteket, sőt még munkásokat is bele­értve, a főváros kenyerét eszi, talán csekély kivé­tellel tisztában van azzal, hogy éppen az, aki ilyen szoros vonatkozásban van a fővárossal, magasabb erkölcsi szempontok szerint kell, hogy éljen és I ezeknek a magasabb erkölcsi szempontoknak a I politikában is érvényesülniük kell. A FANSz lako- I máján, ahol legmagasabb kitüntetésük alkalmából | Szendy Károly polgármestert, Lamotte Károly és Schuler Dezső alpolgármestereket ünnepelték, Bódy László tanácsnok, a FANSz elnökének szavaira reflektálva, maga Szendy Károly polgármester nyi­latkozott erről a magától értetődő, de mégtis nagyon fontos kérdésről. Nem kioktatni akarta a tisztviselői kart, hiszen maga mondta, hogy a főváros tisztvi­selői társadalma mindig hivatása magaslatán áll és a legnehezebb időkben sem tántorodott el a nem­zet szolgálatától. Ha pedig akadt is szórványosan olyan, aki kivétel vollt, arról nyugodt lélekkel álla­píthatta meg a polgármester, hogy az csak salak volt. Mégis fölvetette a kérdést Szendy Károly: szük­ség van-e arra, hogy a tisztviselők politizáljanak? És azonnal felelt is: a tisztviselő csak olyan poli­tizálást folytathat, amely céltudatosan szolgálja a j nemzeti érdekeket. Minden egyéni politikának — ! mondotta még a polgármester — háttérbe kell szo- ! rulnia, mert a tisztviselőktől ma százszor többet ■ kíván a közélet, mint hajdan. A politizáló tisztviselőnek tehát csak az egyete- í nies nemzeti és tegyük hozzá, egyetemes fővárosi ] érdekeket kell szem előtt tartania. Ez nem jelenti | azt, hogy a főváros tisztviselői üvegházi növények I legyenek, bogy ne tartsák fenn a kapcsolatokat az í élettel, hogy ne legyen egyéni meggyőződésük és } ne élhessenek olyan jogokkal, 'amelyekkel' Budapest minden polgára élhet és él is. Az a politizálás pe­dig, amelyet a polgármester mondott, egyenesen kötelessége is a tisztviselőnek, de minden magyar embernek is. A napi politikának talán egy kicsit van kevésbé szép oldala is, de senki sem kíván­hatja, hogy a. tisztviselő például ne tartozzék egyik, vaigy másik, a nemzet céljait szem elől sohasem té­vesztő politikai párthoz. Ennek a pártpolitikának azonban a városháza kapuja előtt kívül kell marad- i nia. A tisztviselő kilincséhez, a tisztviselő iróaszta- | Iához a pártpolitikának bejutnia egy szemvilla- ] násra sem szabad. Hiszen a tisztviselő nemcsak a ] maga pártjabeli felekkel érintkezik, hanem Buda- ; pest minden polgára a gazdája és Budapest minden I polgárának akadhat olyan ügye, amellyel egyik, | vagy másik tisztviselőnek az asztala előtt kell meg- í állnia. Mi a legszebb példákat állítjuk Budapest szé- 1 kesfőváros tisztviselői elé, amikor azt mondjuk, hogy l olyanok legyenek, mint Szendy Károly, Budapest | székesfőváros polgármestere, vagy nagy elődjeinek | egész sora. Igenis, minden tisztviselő légyen egész Budapest tisztviselője, amint Szendy Károly is büsz­kén vallja, hogy egész Budapest polgármestere. Mar si a Marion épiilGÉlalícsÉos iüsßelyK:6szSiö tíszeme Budapest, Vili., Szerdahelyi-utca 3. (Saját hás.) Telefon: 187-004. JA-Öf" PQPyASZONjPAR „OEIZEUÖ“ SOROKSÁR, BERTA-U. I Gyártmányok : Vízmentes kötény, esőgallér (pelerin) kerékpárosok­nak és szab. yódös börfejtőkós állati börök hibátlan fejtésére. Az összes fővárosi nagyüzemek és vágóhidak szállítója dipólt Modor és fin közszállitási vállalkozók Budapest, Xli Telep-n 98. t a I • f o n i 297—562« M. Kir. Postatakarékpénztár! caekszámla 57.887.

Next

/
Oldalképek
Tartalom