Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-02 / 9. szám
Budapest, 1838 március 2. ff 3 Költséges Átépítések és aintiarúk Helyett helyes forgalmi intézkedések A városrendezési ügyosztály úi tervei és elvei Dudapest közlekedésének megjavítására A városrendezési ügyosztályban rendkívül érdekes tevékenység folyik már hetek óta annak érdekében, hogy mihamarabb elkészüljenek azok a tervek, amelyek a székesfőváros közlekedésével kapcsolatban legfontosabb tereinek és gócpontjainak átalakítására vonatkoznak. Az államrendőrség főkapitánysága már hosszú idő óta sürgeti a székesfővárost a Kálvin-tér jelenlegi állapotának megváltoztatása érdekében, minthogy azonban az eddig készült tervek rendkívül tekintélyes összegeket emésztenének fel megvalósításuk esetén, a polgármester arra az álláspontra helyezkedett, hogy új tervek készítésével a lehetőség szerint csökkenteni kell az előirányzatot. A most készülő új tervek már szakítanak az aluljáró gondolatával, ehelyett főként azt javasolják, hogy a térre torkoló utcák egy részénél egyirányú közlekedést írjanak elő, másrészt a járdaszigetek és a villamossínek megfelelő átrendezésével a forgalom gyorsüteműségét, emellett azonban az littest egyik oldaláról a másikra átkelő közönség testi épségét is a legnagyobb mértékben biztosítani kívánják. Hasonló irányú terveket dolgoznak ki a Berlinitéri közlekedési nehézségek eliminálása érdekében. A BESzKÁRT elképzelése szerint a Berlini-téren feltétlenül kívánatos lenne a villamosforgalom átvezetésére aluljáró létesítése, a városrendezési ügyosztály azonban azon az állásponton van, hogy a túlzottan magas költségek miatt itt is olyan megoldást kell keresni, amely sok pénzt felemésztő építkezések helyett új forgalmi rendszabályok életbeléptetésével segít a mostam nehézségeken. Foglalkozik az ügyosztály a Baross-tér további átrendezésének problémáival is, mert, bár a városnak e részén a két esztendővel ezelőtt keresztülvitt járdasziget-építések jelentékenyen megjavították a gyorsütemű forgalom lebonyolítását, a helyzet még mindig nem kielégítő, különösen akkor nem, ha egy-egy nagyobb utaslétszámot jelentő nemzetközi gyorsvonat befut a Keleti-pályaudvarra. A Baross- tér rendezési terveivel szoros összefüggésben áll az az elképzelés is, amely a gödöllői helyiérdekű vasút végállomási környékének rendezésére vonatkozik. Minthogy villamosvonal a Kerepesi-út e részén nincs, arra gondolni sem lehet, hogy a HÉV végállomását kitelepítsék a Ferenc Józseí-laktanyához, Mind gyakoribbak azok a keresetek, amelyeket a székesfőváros valamely közkórháza, illetve a székesfőváros, vagy egyes orvosok, de leggyakrabban a főváros és az orvosok ellen együttesen indítanak állítólagos sikertelen vagy balsikerű műtétek, úgynevezett műhibák miatt. A régebbi időben ritkábban fordultak elő ilyen perek, de a háborri óta fokozatosan szaporodik a számuk, aminek oka nem egyszer abban található, hogy az összekuszált gazdasági viszonyok miatt letört exisztenciák ilyen módon próbálnak pénzhez jutni, minden kockázat nélkül, mert a perek nagyrésze szegényalapon indul. A keresetek a legtöbbször alaptalanok és a bíróság előtt elutasításra találnak, de ilyenkor is súlyos erkölcsi kárt okoznak az orvosoknak, akiket műhiba elkövetésével vádoltak meg. Amikor azonban helyt ad a bíróság a keresetnek, kártérítés, nem egyszer igen jelentős összegű kártérítés szakadhat az orvos vagy a kórház nyakába. Most, mint a Fővárosi Hírlap értesül, a főváros vezetősége ezen a téren óvólntézkedéshcz készül fordulni, amennyiben hevezeti az orvosok szavatossági biztosítását, sőt arról is szó van, hogy ezt a biztosítást az ápoló személyzetre is kiterjeszti. A szavatossági biztosítást a közkórházi főorvosok jórésze, arra való tekintettel, hogy őket fokozottabb felelősség terheli, á saját költségén már maga megkötötte az Anglo-Danubian biztosító intézetnél, amely ilyen szavatossági biztosításokkal fogIIIT7 LM**ís FESTÉKGYÁR RT. LU I L BDDJPOT. vMRilCT-UTU 4. II abból a célból azonban, hogy a pályadvar utas- forgalmát ne befolyásolja kedvezőtlenül a HÉV utasforgalma, a jelenlegi végállomást pár száz méterrel ki akarják tolni jelenlegi helyéről. A budai oldalon a Gellért-tér a legveszedelmesebb pont a gyalogjáró közönség szempontjából, az ügyosztály megállapítása szerint azonban az itteni állapotok nem javíthatók másként, csak úgy, hogy a főváros sort kerít a HÉV-végállomásnak a Horthy Miklós-körtérre való kihelyezésére. Ez természetesen magával fogja hozni a Horthy Miklós-körtér átépítését, ami azonban aránylag igen csekély költségekből megvalósítható. A II. kerületi Pálffy-téren már befejezésükhöz közelednek a közlekedésbiztonsági szempontokból fontos átépítési munkák, e helynek közvetlen közelében, a Margithíd budai fejénél azonban valószínűleg rövidesen újabb munkálatok válnak szükségessé. Az a körülmény ugyanis, hogy a közelmúltban átadták rendeltetésének a Zita királyné-út egyenes folytatásaként haladó óbudai kivezető főutat, azt eredményezte, hogy az a utó forgalom mind nagyobb mértekben terelődik erre a modern útvonalra. Minthogy pedig a Margithíd budai fejének északi oldalánál képezték ki a HÉV Pálffy-téri állomását helyettesítő Budapest-Margithíd állomást, viszont a 9-es és 72-es, továbbá az 53-as villamosrelációkról Buda belső része, illetve a Pest felé törekvő közönség legnagyobb részében kénytelen keresztezni a kivezető főút úttestét, olyan intézkedések megtételére van szükség, amelyekkel a közönséget közlekedési balesetek ellen oltalmazni lehet. Mérnöki megállapítások szerint valószínűen nem kerülhető el az, hogy a HÉV állomásépületétől a margithidi aluljáróig újabb aluljárót létesítsenek s ezzel egyképpen biztosítsák a kivezető főút gyors- forgalmi lehetőségeit, illetve a különböző közlekedési eszközökre átszállni igyekvő közönség élet- biztonságát. Ennek a kérdésnek legsürgősebb megoldására azért is szükség van, mert a turistaszezon beálltával rendkívüli mértékben felduzzadt a HÉV-utasok száma és a nagy embertömegek sürgése-forgása csak akkor oldható meg megnyugtató módon, ha minden intézkedést megtesznek biztonsági téren. lalkozik. A kérdés annakidején szóba került a főváros közegészségügyi bizottságában is abból az alkalomból, hogy a főorvosok a fővárostól kértek hozzájárulást a biztosítási összeghez, esetleg annak felemeléséhez, mert a megkötött biztosítások nagyob- bára csak 20.000 pengőre szóltak. A szakbizottságban Egerváry Tibor dr. akkori törvényhatósági bizottsági tag, aki azóta az országgyűlés főorvosa lett, hangoztatta a szavatossági biztosítás szükségességét még pedig nemcsak a főorvosokra, hanem az egész közkórházi orvosi karra nézve és nem tartotta megengedhetőnek, hogy a biztosítási összeget maguk az orvosok fizessék. A megejtett számítások azt mutatják, hogy a műhibákért megítélt kártérítési összegek jelentékenyen felülmúlják azt a tételt, amelyet a szavatossági biztosításért kellene fizetni és ezen az alapon kerül a legközelebb rendezésre ez a kérdés, A kártérítési perek tekintetében nem állanak egyedül a közkórházi orvosok, mert egyre sűrűbben jelentkeznek azok a kártérítési keresetek, amelyekben az árvaszék vezetői, ülnökei és ügyészei vagy az árvaszéki ügyekkel kapcsolatban a főváros szerpelnek alperesekként. Itt is az a jelenség mutatkozik, hogy ezek a perek az utóbbi években sokasodtak meg és ugyancsak megállapítható, hogy a perek legnagyobb része alaptalannak bizonyult. Azonban ebben az esetben is a per kimeneteléig a felelős tisztviselőknek el kell viselniök a gyanúsítás súlyát és emellett a fejük felett lóg a kártérítés Damokles kardja. Még emellett a gyámhatósági tisztviselők felelősség tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a bírák, közjegyzők és ügyvédek. Az előkészítés alatt lévő gyámügyi reform vagy más törvényes intézkedés volna hivatva segíteni ezen az állapoton, de hozzájárulna a helyzet orvoslásához egy olyan intézkedés is, hogy a vagyonjogi perekben a szegénységi bizonyítvány a bélyegilleték 80 százalékának elengedéséig adjon csak lehetőséget, mert már ez a csökkentett bélyegilleték is elegendő ahhoz, hogy az alaptalan perek lavináját apassza. Arra való tekintettel, hogy a kártérítés esetleges megállapítása esetén, ha a felelős tisztviselő vagyontalan, a fizetési kötelezettség a törvényhatóságra hárul, a legutóbbi gyámügyi kongresszuson felmerült a gondolat, hogy a törvényhatóság u gyámhatóság felelős tisztviselőire kiterjesztett sza- vatossági biztosítást kössön. A járványszerű kártérítési perek az orvosok és gyámhatósági tisztviselők mellett gyakran indulnak meg hatósági mérnökök és más jogilag felelősségre vonható tisztviselők ellen is. (TUlqL lemez Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara nagytekintélyű elnöke ismét elővette régi, legismertebb lemezét: harcba szállott a Községi Élelmiszerüzem ellen és bejelentette, hogy minden alkotmányos eszközzel küzdeni fog a kamara ennek az üzemnek a megszűntetése érdekében. Amilyen fiatalos könnyedséggel forgatja Éber Antal ezt a régi lemezt, éppen olyan nehéz nekünk elővenni azt a másikat, amely ezzel szemben az igazságot énekli, de amely már, ha nem is olyan nagyon, mint az Éber Antalé, de szintén unalmassá kezd válni. Szívesen ajánljuk a Kereskedelmi- és Iparkamara nagytekintélyű elnökének, hogy szavaztassa meg Budapest lakosságát, szüksége van-e ennek a városnak a Községi Élelmiszer üzemre, a Lóhúsüzemre és Kenyérgyárra. Az elnök úr azonban nem Budapesten, hanem Oslóban, Helsingforsban érdeklődik. Ezek a városi élelmezési üzemek sohasem okozták még egyetlen kereskedőnek a vesztét sem, de nagy veszedelmek idején nélkülözhetetleneknek bizonyultak és számtalanszor volt idő, amikor szerencsések lehettünk rámutatni, hogy a Községi Élelmiszerüzemet és társait, ha nem lennének, káprázatos gyorsasággal meg kellene alapítani. Budapest polgárságának joga van, hogy védje magát és védekezzék azokkal szemben, akik megtévednek és a közönség legfontosabb élelmicikkeinek megdrágításával jogosulatlan haszonra akarnak szert tenni. Budapest lakossága nem a tiszteletreméltó, derék budapesti kereskedőtársadalmat vádolja, vagy azzal szemben védekezik, hanem csak a kapzsink ellen. Ez a polgárság nem akarja egyetlen kereskedőnek vagy iparosnak a kenyerét elvenni, de joga van arra, hogy a saját városának üzeme révén irányárakat mutasson a közönségnek éppen úgy, mint a kereskedőnek és iparosoknak. Különös aktualitása ennek a feljajdulásnak nem volt, mert ha a Községi Élelmiszerüzem pár száz mázsával több élelmiszert ad el az idén, mint tavaly, annak nyilván csak az lehet az oka, hogy jó áruval látja el a közönséget és hogy a szegényebb néprétegek is emelkedtek fogyasztóképességükben. Mert hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy a Községi Élelmiszerüzem sem nem akarja, sem nem tudja vásárlóközönségének megnyerni se a Nemzeti Kaszinót, se Festetich grófot, sem pedig Éber Antalt. Új lemezt várunk tehát végre egyszer a Kereskedelmi Kamara elnökétől, aki beláthatja, hogy ennek a régi lemeznek a hangjaira senki sem reagál komolyan, de megkísérelhetné végre azt, hogy a kereskedőtársadalom érdekében a kiskereskedő és középkereskedő legnagyobb ellenségeit, a nagyáruházakat ostromolná és ott tenne olyan ajánlatot, amilyet ezúttal tett, amikor azt mondta: ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy most Németországban 2800 szövetkezeti bolttal eljártak, át kell adni ezeket a boltokat vezetőiknek, magánüzletekként. Mi azt hisszük, ha az áruházakra vonatkozólag mondaná el ezt a mondatot, akkor a kereskedőtársadalom óriási rétegeitől soha nem hallott viharos tapsot kapna. RÉVÉSZ JÄNOS Központi iroda: Újpest, Ősz-u. 14 Mozaiklapok, kútgyürük, betoncsövek, padló- és falburkolatok —"FUCHS ALBERT épület-, asztalos- és Itentényfakereskedö Budapest, Vili., Örömvölgy utca 42. Telefon s TÓTH IMRE ÉS TÁRSA® KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK g Budapest, VIII., Kender-ulea 32. = TELEFONI 188-392 Ujj ==------------„R O B O T"------------Ma gyar cseppfolyós ipari és kazán tüzelések A szabadalmazott „LAZ1N” rendszerű nehézolaj porlasztó é* gázkihajtószerkezetek vezérképviselete. Füstmentes nehézolaj tüzelések minden célra. Budapest, V., Csáky-u. 36. —TELEFON: 29J-681. Eletbeléptetik a kórházi orvosok szavatossági biztosítását Perek áradata az orvosok, gyámhatósági tisztviselők és hatósági mérnökök ellen
