Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-09 / 6. szám

/n \

irilsson^eíedfk évfolyam

Budape&í, 1938 február 9.

6. sxám

Előfizetési ár:

EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ

FÉLÉVRE

.......................12 PENGŐ

EGYE

S SZÁM ÁRA: 5® FILLÉR

Árusítják az összes IgSUSz-pavülonokban

FELELŐS SZERKESZTŐ:

DACSÓ EMIL

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60.

Telefon: 1-137-15 - Posfsesekk: 40.424

Lessfirsfisebb feladat:

a közlekedés helyes neeoldtsa

Szendy polgármester gyors és kifogástalan villamosforgalmat akar— Fejlesztik az autobus z-köziekedést — A kölcsönfelvétel kéidése—A közmunkák fokozása

Téli idegenforgalom j

Az utóbbi időben mindjobban foglalkoztatja azokat a köröket, amelyek komolyan törődnek Budapest idegenforgalmi érdekeivel, az a gondolat, hogy a téli idegenforgalmat is magasabbra kell emelni és kihasználni minden kihasználható lehetőséget. Be kell ugyanis vallanunk, hogy ezen a téren meglehetősen el vagyunk maradva és ha nem akarunk a balatoni fürdők sorsára jutni, akkor Budapestnek ez irányban tényleg cselekedni kell. A balatoni fürdőkről ugyanis tudvalévő, hogy maximálisan két-három hónapot számíthatnak arra, hogy teljes üzletmenettel megszerezzék az egész évi élnivalót. Valószínű, hogy a Balaton is lendületet fog kapni, ha Budapest téli idegenforgalmát kellően kifejlesztjük, hiszen Budapest téli idegenforgalmának egyik igen jelentős tényezője lehet a téli sport és sok minden, amiből a magyar vidék is részt követelhet magának. Hogy csak mást ne említsünk, a vadászat, halászat, különféle gasztronómiai élvezetek, vidéki kirándulások, szánkózások és egyebek mind olyan területek, ahol Budapest mellett Budapest környéke és az olyan közel fekvő Balaton is erőteljesen ibelekapcsolódhatik.

Minderről pedig ma nem azért beszélünk sem mi^ sem azok, akik Budapest idegenforgalmát tökéletesíteni kívánják, hogy azonnal eredményeket érjünk el. Amióta, az idegenforgalom bekapcsolódott Budapest életébe, nagyon megtanultuk már, hogy mindent alaposan elő kell készíteni, mert különben sikereket elérni lehetetlenség. íudjuk nagyon jól, hogy ebben a pillanatban minden idegenforgalmi szervünk, minden erőnk, minden ötletünk, minden törekvésünk le van foglalva az eucharisztikus kongresszus óriási vendégtömegének ellátása körül. Vem ok azonban ez arra, hogy gondolkozni, tervezni, előkészíteni, megalapozni ne kezdjük a jövő évek téli idegenforgalmát, amely munkát, ha ma megkezdünk, akkor a jövő télen már abban a helyzetben lehetünk, hogy ezen a térén is komoly sikereket mutathatunk föl. Ha azonban hallogatjuk, a kapkodás, az előkészületek nélkül való intézkedések teljesen eredménytelenek maradnak és a téli idegen- forgalom továbbra is a jövő zenéje marad.

Számos élőadás hangzott el újabban a téli idegenforgalom fejlesztéséről, amely előadások között sok érdekes, ötletekben gazdag is található. De az előadókon kívül természetszerűen a hivatalos idegenforgalmi szerveknek, a hatóságoknak, elsősorban a székesfővárosnak, de magának a közönségnek, főként pedig annak a közönségnek, amely keresni is akar az idegenen, foglalkozniok kell ezekkel a problémákkal. Ami a hatóságokat illeti, kézenfekvő az, hogy nyújtani kell mindazt a kedvezményt a télen Budapestre és Magyarországra ellátogató idegeneknek, amely kedvezményeket nyáron szoktak élvezni. Itt elsősorban, természetesen, alkalmi utazási kedvezményekre gondolunk és arra, hogy a pénzét nálunk elkölteni akaró idegen minden kényelmetlenség nélkül, símán és olcsón, lehetőleg vizurri-kényszer nélkül léphesse át az ország határát és a bürokrácia minden zavarása nélkül tölthessen itt kellemes napokat, vagy heteket. A tél azonban, természetesen, igényesebb közönségét fog Budapestre hozni, amelynek kulturális kívánságai is vannak, amelyet legfőképpen Opera- flázúnknak, magán színházai nk n ak és egyéb szórakoztató helyeinknek kell kielégíteniük.

Gondolnunk kell ama is, hogy a magyar farsangot avassuk a téli idegenforgalom egyik legnagyobb attrakciójává, Ezt pedig úgy érjük el, hogy ha a búdapesti bálokat kiemeljük a nemzetközi sablonból és nagyszerűen magyarrá tesszük. Igenis, műsorra kell kerültiök a palotásnak és a többi gyönyörű magyar táncoknak, a frakk helyét magyar díszruháknak kell elfoglalniuk, másfelől pedig a magyar népies táncoknak kell helyet kapniok a táncrendeken. A gourmanderia is megtalálhatja a maga élvezetét Budapesten a téli hónapokban is, amikor disznótorokkal, vendéglős-versenyekkel lehet aí idegeneket magunkhoz vonzanunk. Végül pedig mindenekfölött ne feledkezzünk meg arról, amii-ől öljran sokszor megfeledkezünk a nyári idegenforgalmi propagandában is, hogy Budapest egyben fürdőváros is. És sportváros is. A téli sportok mellett ide fogják vonzani a ml nagyszerű fürdőink a gyógyulni akaró reumás betegeket, a kitünően bevált pézrtgfiföfdő Pbdig a szórakozni vágyó elemeket. Aílftdénte készülni kell nörti holnap, hanem már ma.

Szendy Károly polgármester előterjesztése alapján a főváros közgyűlése elfogadta az ezévi deficit- mentes költségvetést, de úgy a pénzügyi bizottságban, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésén sürgették a beruházó és pénzügyi program gyors kidolgozását. Most tehát új munkatempó kezdődik a városházán és ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste

SZENDY KAROLY

polgármestert,

aki az aktuális kérdésekről és a közeljövő problémáiról a következőket mondotta:

— A főváros ezévi defieitmentes költség- vetése már teljesen elkészült és most már minden oldalról a beruházó és gazdasági program elkészítését sürgetik. Erre ^ vonatkozó elgondolásaimat hamarosan előterjesztem a tizenkettes takarékossági bizottság ülésén. Azt mindenki tudja, hogy bőven vannak terveink, nincs is szükség új ötletekkel előállni. Feladatunk tisztára csak az lehet, hogy gondos mérlegelés tárgyává tegyük: mit és milyen mértékben tudunk megvalósítani?

Az igazi nagy probléma most: a fedezet előteremtése.

Azzal tisztában vagyunk, hogy ez csak hitel- művelet bekapcsolásával lehetséges. A kölcsön igénybevétele nélkül nagyobb beruházásokat a mai viszonyok között keresztülvinni lehetetlen.

— A kölcsön felvételével nagyon óvatosan kell bánni. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az államnak is vannak tervei, amelyeket meg akar valósítani.

A gazdasági élet rendelkezésére álló hitelt tehát csak korlátolt mértékben veheti igénybe a főváros, ámbár meg vagyok arról győződve, hogy a pénzintézetek éppen a főváros nagyszerű fizető- képessége ismeretében szívesen bocsátásának rendelkezésünkre jelentékeny összegű kölcsönt.

A főváros eddig a bankokat nem vette igénybe, mi csak az OTI-tól, MABI-tól vettünk fel kölcsönöket, még pedig- olyan mértékben, amilyen tételeket ezek az intézmények könnyen rendelkezésünkre tudtak bocsátani.

Ha ezek az intézmények a jövőben is rendelkezni fognak olyan tartalékkal, amelyet átengedhet nekünk, természetesen örömmel fogunk arra igényt tartani,

mert hasznos befektetések révén ezeket az összegeket gyümölcsözően tudjuk majd elhelyezni. „ ,

— Felemlíthetik, hogy a szekesíovaros legutóbb nem zárkózott el a bankkölcsön igénybevételétől. A Kereskedelmi Bank tabáni kolcsönére gondolok. A bank ajánlatát annakidején örömmel fogadtam, mert tudtommal a háború óta a magyar hiteléletben ez volt az első hosszúlejáratú kölcsön, ami tehát a székesfőváros konszolidált pénzügyi helyzeté iránt a legteljesebb bizalmat jelentette. Eredetileg a bank maga akart építkezni és én szívesen láttam a magántőke bekapcsolódasat Budapest-fürd&város gondolatának megvalósításánál. A tárgyalásoknál azonban kiderült, hogy a bank á fővárostól különféle garanciákat kért. Ha már pedig nekünk garanciákat kell adni, akkor sokkal helyésebb, ha a főváros

maga épít. Ez a története annak a kölcsönnek, amelyet a főváros nem az altruista biztosító intézetektől, hanem pénzintézettől vett fel.

— Ha a kölcsön felvételének lehetőségeit mérlegelem a jövő szempontjából, úgy figyelemmel kell lennünk az ország nagy gazdasági érdekeire és a főváros helyzetét csak az általános pénzügyi vonatkozásban beállítva szabad

megítélni.

Meg* vagyok arról győződve, hogy a tizenkettes takarékossági bizottság, de az autonómia, is, ilyen szempontból figyeli ezt a kérdést és így nem lesz nehéz a helyes utat megtalálni.

— Mi a legközelebb megoldásra váró problémai — intéztük kérdésünket a polgármesterhez.

— A Beszkárt, illetve a közlekedés problémája. Ebből a szempontból tisztázni kell a fogalmakat. Nem a tarifareformra, vagy legalább is nem egyedül arra gondolok. Nagy általánosságban mindenki a 10—20—30 filléres távolsági tarifa bevezetését tartotta helyesnek. Ez nagyjából most már meg is valósult.

Van 20 és 30 filléres jegyünk, a 8 filléres kisszakasz és a 10 filléres szakasz- jegy között már nincsen olyan nagy differencia.

Senki sem gondol drágításra, tehát nem akarjuk a 8 fillért egy tollvonással 10 fillére fel emelni. A kisszakasz-határoknak eltolása és a felszállóhelyeknek olymódon való csoportosítása, hogy a szakaszvonalak hosszabbak legyenek, azért nehéz, mert a szakaszhatárokat annakidején a forgalom szempontjából határoztuk n\eg, csak olyan helyeken lehetnek szakaszhatárok, ahol a közönség nagyobb tömegben száll fel, vagy nagyobb mértékben hagyja el a villamoskocsikat. A különféle nehézségeknek áthidalása mindenesetre a jövő feladatai közé tartozik, annyi _ azonban máris bizonyos, hogy be kell váltani a régi ígéretet: Budapest közönsége igényelheti a. jó ps a kényelmes közlekedést!

Mindenféle technikai újítással elő kell mozdítani azt, hogy a közlekedés gyors legyen.

A Beszkárt most már olyan anyagi helyeztben van, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldására nyugodtan vállalkozhatik. Uj motorokat szerelünk fel és a technika minden vívmányát felhasználjuk a kényelmes közlekedés biztosítására.

— A szakembereknek az volt a fellogasuk, hogy kisebb vonalaknak és a hurokvágányoknak beállításával a közlekedési bajokon segíteni lehet. Az eddigi kísérletek azonban nem, váltak be teljesen. Ha bizonyos vonalak gazdaságosak is voltak, a hurokvágány a közlekedési sok tekintetben meglassította, a legnagyobb sérelmet, a Berlini-teri hurokvágányt, sikerült már megfelelő intézkedéssel megkerülni. Alig vették észre, de tény az. # hogy a 12-és autóbusz beállítása teljesen pótolja azt a régi villamosvonalat, amely a nagykörúton halad végig és azután á Berlini-tér érintésével a Szent István-körúton keresztül, a Margit- hídon át Budára megy.

— Az autobuszközlekedés fejlesztése is

programunkban van.

Egyesek attól féltek, hogy a villamoson utazó közönség nagyrésze áttér majd az autóbusz-