Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-09 / 6. szám

/n \ irilsson^eíedfk évfolyam Budape&í, 1938 február 9. 6. sxám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EGYE S SZÁM ÁRA: 5® FILLÉR Árusítják az összes IgSUSz-pavülonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Posfsesekk: 40.424 Lessfirsfisebb feladat: a közlekedés helyes neeoldtsa Szendy polgármester gyors és kifogás­talan villamosforgalmat akar— Fejlesztik az autobus z-köziekedést — A kölcsön­felvétel kéidése—A közmunkák fokozása Téli idegenforgalom j Az utóbbi időben mindjobban foglalkoztatja azo­kat a köröket, amelyek komolyan törődnek Buda­pest idegenforgalmi érdekeivel, az a gondolat, hogy a téli idegenforgalmat is magasabbra kell emelni és kihasználni minden kihasználható lehetőséget. Be kell ugyanis vallanunk, hogy ezen a téren meg­lehetősen el vagyunk maradva és ha nem akarunk a balatoni fürdők sorsára jutni, akkor Budapestnek ez irányban tényleg cselekedni kell. A balatoni fürdőkről ugyanis tudvalévő, hogy maximálisan két-három hónapot számíthatnak arra, hogy teljes üzletmenettel megszerezzék az egész évi élnivalót. Valószínű, hogy a Balaton is lendületet fog kapni, ha Budapest téli idegenforgalmát kellően kifejleszt­jük, hiszen Budapest téli idegenforgalmának egyik igen jelentős tényezője lehet a téli sport és sok minden, amiből a magyar vidék is részt követelhet magának. Hogy csak mást ne említsünk, a vadá­szat, halászat, különféle gasztronómiai élvezetek, vidéki kirándulások, szánkózások és egyebek mind olyan területek, ahol Budapest mellett Budapest környéke és az olyan közel fekvő Balaton is erő­teljesen ibelekapcsolódhatik. Minderről pedig ma nem azért beszélünk sem mi^ sem azok, akik Budapest idegenforgalmát tö­kéletesíteni kívánják, hogy azonnal eredményeket érjünk el. Amióta, az idegenforgalom bekapcsolódott Budapest életébe, nagyon megtanultuk már, hogy mindent alaposan elő kell készíteni, mert különben sikereket elérni lehetetlenség. íudjuk nagyon jól, hogy ebben a pillanatban minden idegenforgalmi szervünk, minden erőnk, minden ötletünk, minden törekvésünk le van foglalva az eucharisztikus kon­gresszus óriási vendégtömegének ellátása körül. Vem ok azonban ez arra, hogy gondolkozni, ter­vezni, előkészíteni, megalapozni ne kezdjük a jövő évek téli idegenforgalmát, amely munkát, ha ma megkezdünk, akkor a jövő télen már abban a hely­zetben lehetünk, hogy ezen a térén is komoly sike­reket mutathatunk föl. Ha azonban hallogatjuk, a kapkodás, az előkészületek nélkül való intézkedések teljesen eredménytelenek maradnak és a téli idegen- forgalom továbbra is a jövő zenéje marad. Számos élőadás hangzott el újabban a téli ide­genforgalom fejlesztéséről, amely előadások között sok érdekes, ötletekben gazdag is található. De az előadókon kívül természetszerűen a hivatalos ide­genforgalmi szerveknek, a hatóságoknak, elsősor­ban a székesfővárosnak, de magának a közönségnek, főként pedig annak a közönségnek, amely keresni is akar az idegenen, foglalkozniok kell ezekkel a problémákkal. Ami a hatóságokat illeti, kézenfekvő az, hogy nyújtani kell mindazt a kedvezményt a télen Budapestre és Magyarországra ellátogató ide­geneknek, amely kedvezményeket nyáron szoktak élvezni. Itt elsősorban, természetesen, alkalmi uta­zási kedvezményekre gondolunk és arra, hogy a pénzét nálunk elkölteni akaró idegen minden ké­nyelmetlenség nélkül, símán és olcsón, lehetőleg vizurri-kényszer nélkül léphesse át az ország határát és a bürokrácia minden zavarása nél­kül tölthessen itt kellemes napokat, vagy hete­ket. A tél azonban, természetesen, igényesebb közön­ségét fog Budapestre hozni, amelynek kulturális kívánságai is vannak, amelyet legfőképpen Opera- flázúnknak, magán színházai nk n ak és egyéb szóra­koztató helyeinknek kell kielégíteniük. Gondolnunk kell ama is, hogy a magyar far­sangot avassuk a téli idegenforgalom egyik legna­gyobb attrakciójává, Ezt pedig úgy érjük el, hogy ha a búdapesti bálokat kiemeljük a nemzetközi sab­lonból és nagyszerűen magyarrá tesszük. Igenis, műsorra kell kerültiök a palotásnak és a többi gyö­nyörű magyar táncoknak, a frakk helyét magyar díszruháknak kell elfoglalniuk, másfelől pedig a magyar népies táncoknak kell helyet kapniok a táncrendeken. A gourmanderia is megtalálhatja a maga élvezetét Budapesten a téli hónapokban is, amikor disznótorokkal, vendéglős-versenyekkel lehet aí idegeneket magunkhoz vonzanunk. Végül pedig mindenekfölött ne feledkezzünk meg arról, amii-ől öljran sokszor megfeledkezünk a nyári idegenfor­galmi propagandában is, hogy Budapest egyben fürdőváros is. És sportváros is. A téli sportok mel­lett ide fogják vonzani a ml nagyszerű fürdőink a gyógyulni akaró reumás betegeket, a kitünően be­vált pézrtgfiföfdő Pbdig a szórakozni vágyó elemeket. Aílftdénte készülni kell nörti holnap, hanem már ma. Szendy Károly polgármester előterjesztése alap­ján a főváros közgyűlése elfogadta az ezévi deficit- mentes költségvetést, de úgy a pénzügyi bizottság­ban, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésén sürgették a beruházó és pénzügyi program gyors kidolgozását. Most tehát új munkatempó kezdődik a városházán és ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste SZENDY KAROLY polgármestert, aki az aktuális kérdésekről és a közeljövő problé­máiról a következőket mondotta: — A főváros ezévi defieitmentes költség- vetése már teljesen elkészült és most már minden oldalról a beruházó és gazdasági program elkészítését sürgetik. Erre ^ vonat­kozó elgondolásaimat hamarosan előterjesz­tem a tizenkettes takarékossági bizottság ülé­sén. Azt mindenki tudja, hogy bőven vannak terveink, nincs is szükség új ötletekkel elő­állni. Feladatunk tisztára csak az lehet, hogy gondos mérlegelés tárgyává tegyük: mit és milyen mértékben tudunk megvalósítani? Az igazi nagy probléma most: a fedezet előteremtése. Azzal tisztában vagyunk, hogy ez csak hitel- művelet bekapcsolásával lehetséges. A kölcsön igénybevétele nélkül nagyobb beruházásokat a mai viszonyok között keresztülvinni lehe­tetlen. — A kölcsön felvételével nagyon óvatosan kell bánni. Nem szabad ugyanis figyelmen kí­vül hagyni, hogy az államnak is vannak ter­vei, amelyeket meg akar valósítani. A gazdasági élet rendelkezésére álló hi­telt tehát csak korlátolt mértékben ve­heti igénybe a főváros, ámbár meg va­gyok arról győződve, hogy a pénzinté­zetek éppen a főváros nagyszerű fizető- képessége ismeretében szívesen bocsá­tásának rendelkezésünkre jelentékeny összegű kölcsönt. A főváros eddig a bankokat nem vette igénybe, mi csak az OTI-tól, MABI-tól vet­tünk fel kölcsönöket, még pedig- olyan mér­tékben, amilyen tételeket ezek az intézmények könnyen rendelkezésünkre tudtak bocsátani. Ha ezek az intézmények a jövőben is rendelkezni fognak olyan tartalékkal, amelyet átengedhet nekünk, természe­tesen örömmel fogunk arra igényt tar­tani, mert hasznos befektetések révén ezeket az összegeket gyümölcsözően tudjuk majd el­helyezni. „ , — Felemlíthetik, hogy a szekesíovaros legutóbb nem zárkózott el a bankkölcsön igénybevételétől. A Kereskedelmi Bank tabáni kolcsönére gondolok. A bank ajánlatát annak­idején örömmel fogadtam, mert tudtommal a háború óta a magyar hiteléletben ez volt az első hosszúlejáratú kölcsön, ami tehát a szé­kesfőváros konszolidált pénzügyi helyzeté iránt a legteljesebb bizalmat jelentette. Erede­tileg a bank maga akart építkezni és én szí­vesen láttam a magántőke bekapcsolódasat Budapest-fürd&város gondolatának megvaló­sításánál. A tárgyalásoknál azonban kiderült, hogy a bank á fővárostól különféle garanciá­kat kért. Ha már pedig nekünk garanciákat kell adni, akkor sokkal helyésebb, ha a főváros maga épít. Ez a története annak a kölcsön­nek, amelyet a főváros nem az altruista biz­tosító intézetektől, hanem pénzintézettől vett fel. — Ha a kölcsön felvételének lehetősé­geit mérlegelem a jövő szempontjából, úgy figyelemmel kell lennünk az or­szág nagy gazdasági érdekeire és a fő­város helyzetét csak az általános pénz­ügyi vonatkozásban beállítva szabad megítélni. Meg* vagyok arról győződve, hogy a tizenket­tes takarékossági bizottság, de az autonómia, is, ilyen szempontból figyeli ezt a kérdést és így nem lesz nehéz a helyes utat megtalálni. — Mi a legközelebb megoldásra váró pro­blémai — intéztük kérdésünket a polgármester­hez. — A Beszkárt, illetve a közlekedés problé­mája. Ebből a szempontból tisztázni kell a fo­galmakat. Nem a tarifareformra, vagy leg­alább is nem egyedül arra gondolok. Nagy általánosságban mindenki a 10—20—30 filléres távolsági tarifa bevezetését tartotta helyesnek. Ez nagyjából most már meg is valósult. Van 20 és 30 filléres jegyünk, a 8 fillé­res kisszakasz és a 10 filléres szakasz- jegy között már nincsen olyan nagy differencia. Senki sem gondol drágításra, tehát nem akar­juk a 8 fillért egy tollvonással 10 fillére fel emelni. A kisszakasz-határoknak eltolása és a felszállóhelyeknek olymódon való csoportosí­tása, hogy a szakaszvonalak hosszabbak le­gyenek, azért nehéz, mert a szakaszhatárokat annakidején a forgalom szempontjából hatá­roztuk n\eg, csak olyan helyeken lehetnek szakaszhatárok, ahol a közönség nagyobb tö­megben száll fel, vagy nagyobb mértékben hagyja el a villamoskocsikat. A különféle nehézségeknek áthidalása mindenesetre a jövő feladatai közé tartozik, annyi _ azonban máris bizonyos, hogy be kell váltani a régi ígéretet: Budapest közönsége igényelheti a. jó ps a kényelmes közlekedést! Mindenféle technikai újítással elő kell mozdítani azt, hogy a közlekedés gyors legyen. A Beszkárt most már olyan anyagi helyeztben van, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldá­sára nyugodtan vállalkozhatik. Uj motorokat szerelünk fel és a technika minden vívmá­nyát felhasználjuk a kényelmes közlekedés biztosítására. — A szakembereknek az volt a fellogasuk, hogy kisebb vonalaknak és a hurokvágányok­nak beállításával a közlekedési bajokon segí­teni lehet. Az eddigi kísérletek azonban nem, váltak be teljesen. Ha bizonyos vonalak gazda­ságosak is voltak, a hurokvágány a közle­kedési sok tekintetben meglassította, a leg­nagyobb sérelmet, a Berlini-teri hurokvágányt, sikerült már megfelelő intézkedéssel megke­rülni. Alig vették észre, de tény az. # hogy a 12-és autóbusz beállítása teljesen pótolja azt a régi villamosvonalat, amely a nagykörúton halad végig és azután á Berlini-tér érintésével a Szent István-körúton keresztül, a Margit- hídon át Budára megy. — Az autobuszközlekedés fejlesztése is programunkban van. Egyesek attól féltek, hogy a villamoson utazó közönség nagyrésze áttér majd az autóbusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom