Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-16 / 46. szám
2 Budapest. 1938 november 16. AZOmBOSI IlißDEP — Nagyon szép, lélekbe markoló ünnepély volt Kassa örömünnepe. Mi, akiknek megadatott a Magyarok Istenének az a kegye, hogy a nemzetnek ezen a nagy ünnepén résztvehetünk, ezt sohasem fogjuk elfelejteni és az ott szerzett impressziók tovább fognak élni a lelkűnkben. Voltak, akik azt várták hogy az örömmámor túlcsapongása kirobbanó sszerűen hangosabb lesz. Nem volt igazuk, akik erre .számítottak. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a hadsereg bevonulása huszonnégy órával előbb már megtörtént, egész Kassa népe azóta talpon volt és állíthatom, hogy ezen az öröméjszakán senkisem hányta le a szemét. Horthy Miklós kormányzó úr őföméltó- sága bevonulása a nagy eseményhez méltó módon méltóságosan történt. Magyarország hivatalos képviselői jöttek el, hogy az ünnepélyen az egész nemzetet képviseljék. Nem is hiányzott onnan senki, lélekben ott volt a magyar nemzet minden egyes hű fia. Amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őföméltóeága fehér lován bevonult a Dóm-térre, olyan volt a kép. mintha minden magyar ember álma teljesült volna. Eszünkbe jutott az elmúlt húsz esztendő szörnyű szenvedése, amely egyformáin égette n most felszabadult magyarok és a határon innen minden magyarok lelkét. ről-perere fokozódott. Nemcsak a magyarok lelke volt tele a történelmi emlékekkel, hanem a tótok is velünk ünnepeltek. Vannak lutheránus tótok is, akik nem szoktak térdepelni. De amikor megérkezett Pán Thököly, nagyságos Thököly urunk, ibizony még a lutheránus tótok is letérdepeltek és úgy fogadták a menetet. Mindezek az élményok felrajzoltak a lelkemben, amikor most beléptem Rákóczi kriptájába: erőt vettek rajtam az emlékek és ráborultam a szarkofágra. — Nagyon helyes volt: a főváros tüntetett nemzeti érzésével és részt vett Kassa felszabaduló ünnepén. Boldog vagyok, hogy Budapest még külön díszülésen is megemlékezik a Felvidék felszabadulásáról. Magam is szeretnék felszólalni, hogy ezeknek az érzéseknek hangot adhassak... Zsitvay Tibor megemlítette még, hogy az ünnepi díszközgyűléssel lezárulnak az ünnepségek: az ünnepnapoknak vége és a fővárosban is megkezdődnek a dolgos hétköznapok. Ezekben az ünnepi hetekben a főváros vezetői és az egész adminisztráció csak a folyó és halaszthatatlan ügyeket intézte, még bizottsági ülések sem voltak, sem a tizenkettes takarékossági bizottság, sem az üzemi bizottság nem tanácskozott. Az üzempolitikai bizottságot ugyan összehívták, de éppen az ünnepi eseményekre való tekintettel azután a tanácskozásokat a nvugodtabb időkre halasztották. A hét végén már kitűzik a legközelebbi rendes közgyűlést is és előtte az egyes tárgyakat a különféle szakbizottságok letárgyalják. Ezen a héten tehát megkezdődik már a rendes munka a városházán, még pedig fokozott tempóban. —mri — iímíél — a p La eh uía fás i q A magyar történelemnek igazi nagy ünnepnapja volt a kassai bevonulás, amely pecsétet tett a Felvidék felszabadulására. Ejzért volt helyes, hogy Budapest az ország fővárosa testületileg jelent meg az ünnepsé- ken dr. Karafiáth Jenő főpolgármester vezetésével. — A főpolgármester úrnak és nekem még külön emlékünk is van Kassával kapcsolatban. Egyszer voltunk már itt Kassán hivatalos minőségben, ezelőtt harminckét ' évvel, amikor II. Rákóczi Ferenc hazajött, amikor koporsóját messze idegenből hazahoztuk, hogy a nagy szabadsághős földi maradványai hazai földön pihenjenek. Akkoriban még egészen fiatalok voltunk és bennünket ért az a megtiszteltetés, hogy nemes apródok lehettünk a nagy fejedelem kíséretében. Én voltam a nemes apródok kapitánya. Az apródok között ott volt Karafiáth Jenő, valamint Kelemen Kornél és testvére, Kelemen Imre, Battlay Imre székesfővárosi tanácsnok és testvére Battlay Gejza, aki később főispán is volt, Rozványi Antony István, Erődi-Harrach Tihamér, Mády Kovács Dénes és még néhányan. Az emlékek rajzanak a lelkemben. A nagy fejedelem koporsóját Budapesten vártuk és igazán remegtünk a megtiszteltetéstől, amikor a koporsó őrzését átvettük. A menetben a koporsó mellett és előtte vittük a fejedelem arany sisakját és arany gyeplőszerszámát. Külön apród jaik voltak a fejedelemnek és külön apródjai Thököly Imrének. Mind a két apród-csoport másmás egyenruhát viselt Budapestről Kassára a halott fejedelem vonatán utaztunk abban a kocsiban, amely vitte a szent ereklyéket. Kassa akkor is ünnepelt, Kassa akkor is lelkesedésben égett és a magyar nemzeti gondolat központja volt. De akkor mégis más volt. Innen Kassáról tovább mehettünk, tovább kísértük Rákóczi és Thököly nemes apródjai a nagyságos Thököly Imre koporsóját Késmárkra, ahol a templomban ma is ott van Thököly sírja. Bár most is tovább menetelhetne a magyar hadsereg és Kassa után megkaphatnánk Késmárkot ist Nagyon jól emlékszem arra, hogy a lelkesedés percHAGYJÁHOS TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ Xrv., Nagy Lajos király-űtja 127. zz. © Telefon: 297—644. ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP XJVM Bzugló-ntca 87—89. a*. e Telefonszám: 297—08*. MINDENNEMŰ FUVAROZÁST VÁLLAL ki 1898 ÓTA FENNÁLLÓ TEL UFÓN: 123—97«. FREISSLER UNTUL felvonó- és gépgyár r. L BUDAPEST, VI., HO UN EUE-UTCA 4. 8Z. Késeit legmodernebb szerkezeté és legkényesebb Igényeket kielégíti! személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teherfelvonót, emelőbeiendezést ; vállal szakszerű Javítást, műszaki ellenérzést és karbantartást. 12.000 berendezés. KÓSZÉNBÁNYA -‘S | TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN | V., KLOTILD-UTCA 3/a. TELEFON: 114-644 Paris 1937 GRAND PRIX Budapest régi emlékei után kutattunk az antikváriusnál. Jól esett találkozni ismerős nevekkel, akiknek néhai viselőitől bocsánatot kértünk, amiért olyan hosszú időn át megfeledkeztünk róluk és most, amikor elénk toppantak ódon könyvek lapjain, maguk körül egész kis történelmet nyitottak fel a régi Budapestről, sőt Pestből és Budából. És különösen üdítőleg hatottak a régi metszetek, amelyeken egy- cgy városrészlet (ma úgy mondanók: idegenforgalmi látványosság) előterében urak és hölgyek olyan kedves természettellenességgel állnak, mintha jelmezbe öltöztetett bábok lennének. A régi Budapestnek dokumentumai között egy új kiadású, sőt modern hatású könyv akadt a kezünkbe. Ez nem idevaló, — eltévedt — állapítottuk meg, de azéi’t a kék vászonkötést kinyitva, megnéztük a címlapját: ,.Az én kertemből“. — A verseket irta és rajzzal díszítette Juhász Jenő. Ez volt a stilizált rózsabokorral díszített címlapon. Tényleg eltévedt könyve az antikvárius boltnak. Nem az öreg könyvek és metszetek közé vaTő. Eltévedt a könyvespolcon, de jó helyre tévedt, mert annak, aki „a verseket írta és rajzzal díszítette“, ma az átlag budapestinél jóval több köze van székesfővárosunkhoz és annak régi emlékeihez. A verseskönyv szerzője és illusztrátora — nem tudjuk: örül-e, hogy feltaláltuk és leleplezzük — azonos dr. vitéz nemes Juhász Jenővel, a törvényhatósági bizottság rokonszenves és nagyképzettségű tagjával. Verseskönyve a Budapesti Hírlap nyomdájában készült 1911-ben, tehát huszonhét év előtt és még régebben Íródtak a versek, vagyis ifjúkori bűnöknek lehetne nevezni és szerzőjüknek mindent megbocsátani, ha a versek nem volnának jók. De jók. sőt nagyon jók. Nem mai versek, de azért nem is tegnapiak: mindig szépek, amelyek nem tudnak elfakulni, sőt az illatuk is megmaradt a három évtizeden át. Ezt mutatja mindjárt a bevezető vers: Nem tartozom poéták szerzetébe, Céhnek, szektának tagja nem vagyok, Csak írok. — írok... és amíg írok, Megnyílnak a nagy, szent emléksírok, fíózsái a szép, régen múlt időknek, Tjjra meg úrra csokorba kötődnek uST virágai közt verses fejezetnek Valakinek, valaki szépnek, Valami szépet szépen üzenek meg. Egyik következő versiben — „Miért is szeretlek...“ a címe — már üzen is: Magasan égő, tündöklő, sugaras, Sötétkék égbolt karácsonyfadísze Csillag — szeretlek. Esténként elülve a fák alatt, Ügy szeretnélek tenyerembe venni. Mint valami szentjánosbogarat. De hiába nézlek, hiába kérlek, Hiába nyújtom ki váró karomat, Messze vagy, nem jössz, Messze vagy, nem érlek, Miért is szeretlek? Miért is szeretem a csillagokat? A versek — mit tagadjuk — majd mind szerelmesek és mind búsak. Mindig keresnek valakit és azért az egyért szeretnek minden lányt, asszonyt és még abban is, aki „olcsó volt, romlott.“, azt aa egyet: Ve szeretnék én egy lelket, ölelő asszonyi lelket, Melynek fehér álomszárnya Hímes rajzot tőlem, várna, Mely telkembe beleférne, Nem is jönne — visszatérne. De nemcsak az asszonyt, hanem az ólet igazi értelmét is várja a költő: ... Keresek egy virágot, Mely eddig még ki nem virágzott. Egy völgyet, egy fát, mely nincsen, Mely az én holdas álomkincsem. Egy nótái, mely rám vár, hogy testet öltsön, Egy nótát, mit nem kapni kölcsön. Meglepnek ezek a finom és mély versek. Nem azért, hogy ez is tellett Juhász Jenő tűi, hanem azért, mert soha sem beszél költői múltjáról. Nem titkolja, hogy a Budapesti Hírlapba valaha közgazdasági cikkeket írt, hogy az agrárkérdésről könyve van, hogy a földmívelésügyi minisztériumban osztálytanácsos korában komoly sikerei voltak, úgyhogy Párisha >s kiment a piacokat tanulmányozni, sőt egy bizalmas félórában azt is megtudtuk, hogy a ma gazdagon gyümölcsöző olasz-magyar barátságnak talán legelső kezdeményezője volt zavaros időkben, de hogy verseket írt, azt mélyen titkolta. Vagy összeférhetetlennek tartja azzal, hogy a várospolitikai életben egy prózai közélelmezési szakbizottságban dolgozik és hogy a Községi Élelmiszerüzem üzemi választmányának az elnöke? Hát mi ezennel megtesszük ellene az összeférhetetlenségi bejelentést, de mindjárt fel is mentjük, mert a versei levettek a lábunkról. TÓTH IMRE ÉS TÁRSA KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK Budapest, Vili.. Kender-utca 32. TKLEFONi ISS-Iti KERNEK NÁNDOR épület- és müBakaftos Budapest, V!., Vörősmarty-u. 53. Tel: 127-088 SCHÜTZ EHE épület- és mülakatos Budapest, VII. Thököly-Út 28. Telefon: 133-045. Sármezey Antal oki. mérnök, út-, v as út-, csatornaépítési vállalkozó Budapest, XI., Kemenes-u. 4. Telefon : 259-486. Qy im •• pn oki. mérnök, út-, vasút-, betonópítési vállalkozó Károly Budapest, IV., PelPű S&idor-itu IS. T • 1 • f o n : 189 — 7 8 6 • i 4 m. lyiri P7|TD építőmester és vállalkozó, Budapest, IX., Fereno-köúrt 14. KÁROLY Telefon: 187-720. — JUHUllU ... Fémáru és szerelvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktár és gyár: Budapest, Vili., Kender-utca 37. M. kir. Postatakarékpénztár: számla: 48.9Ö9. — Telefon 137—371. Gyártmányok: Víz-, gőz- és gázszerelvények. Modem mosdó- és fiirdószobnr'elszerelések. Radiátor sze’epek, esapok, torlók, és ferdeszelepek. Borszivartyuk és borászati cikkek. Permetező alkatrészek. Medence-csapok, szelepek, egyéb kereskedelmi rézáruk. Pálinka és szeszfőzdéi szerelvények. Nyersöntvények: bronz, sárgaréz, horgany, aluminium stb. modell vagy rajz ntáu. Tömegsajto'ás. Melegsajtoiás. (Warmpressweik.) — Külön osztály: Csavargyár. ALBANIT MŰJCŐ2PAR PAULUS PÁL EDE és Tsa QudapeJ, V., Xádor-u. 19. Tel.: 112-007 Gyár i Gümb-ntca 20. izám «Albanit» padló- és falburkoló lapok a legjobb és legizlésesebb kivitelben. Márványmozaik lapok a legkülönbözőbb mintákban és szín változatokban. Kérjen mintái és árajánlatot.
