Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-16 / 46. szám
Budapest, 1938 november 16. 3 Megoldja a Korszerű Kislakások (ermctósél a la'arozási adóhedvezménu Az építőipar, a házíulafdonosoh és a lahöh együttes érüe.hc a gyors intézhedés Keményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterhez a Budapesti Kőművesek Ipartestülete és a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetsége együttes beadványt intézett, amoly, hivatkozva a magánépít- fcezéseknok elmúlt évi nagy leapadására, arra utal, hogy az építőipar foglalkoztatására nagyjelentőségű a régi házak tatarozása és átépítése. Az ezt elősegítő tatarozási adókedvezmény azonban folyó év végén lejár, ezért az érdekeltségek beadványukban arra kérik a pénzügyminisztert, hogy a tatarozási adókedvezményt az 1939. év végéig hosszabbítsák meg. Felhívják a miniszter figyelmét a régi házakban szükséges légvédelmi berendezkedésekre is. Ezzol a nagyfan toss ágú kérdéssel a Fővárosi Hírlapban több Ízben foglalkozott már líalona János mérnök, törvényhatósági bizottsági tag, aki most az építőiparosok mozgalmáról, a tatarozási adókedvezményt az ipari érdekek mellett nagy figyelmet érdemlő lakásszociális gondolatkörbe állítva, kérdésünkre a következőket mondotta: — Évek óta sürgetem úgy az illetékes helyeken, mint a Fővárosi Hírlap hasábjain a kislakások építésének megindítását. helyesebben azoknak az alapfeltételeknek megteremtését, amelyek ezt lehetővé teszik. Hogy ebben a tekintetben a várható örvendetes változás mellett mit valósíthatunk meg, ma még teljesen, tisztán nem láthatjuk, éppen ezért magam is helyesnek vélem az építőipari érdekeltségeknek megmozdulását, amely a meglévő házaknak a folyó év végén lejáró tatarozási adókedvezményét a jövő évre is meg akarja hosszabbítani. — Szükségesnek tartom az idevonatkozó rendelet kiadását azért, mert a házak) modernizálásának, átépítésének, tatarozásának elintézésére, bár ez szinte különösnek látszik, sokkal több időre van szükség, mint az új házak megépítéséhez. És sürgős a rendelet kiadása azért is, mert a tatarozási tervek elkészítésére a legalkalmasabb idő a téli időszak, amelynek befejeződése után, ha a tatarozási rendelet soron kívül napvilágot látna, a munkákhoz azonnal hozzá lehetne fogni. — Ez a megfontolás a háztulajdonosok érdekeit célozza, maga az eredmény azonban elsősorban annak a kispolgári társadalomnak megsegítését jelenti, amely évek óta hasztalanul keres olyan, általa megfizethető lakbérért kapható lakást, amely mai odu- szerű lakásával szemben a haladó kornak megfelelő, szerény, de mégis modern, higiénikus és lakályos, a kispolgár számára is igényelhető kényelmet adó otthont jelentene. — Ezt a célt, a mai viszonyok között, a leggyorsabban és legeredményesebben a régi, elavult bérházaknak viszonylagosan lényegesen kevesebb tőkét igénylő modernizálásával lehet megoldani. At. ósdi, nagy bórkaszárnyákban egy-egy válaszfal ide-oda való eltolásával, egy-egy fürdőszoba vagy WC. beépítésével könnyen elérhető a cél, bogy a már lakás céljaira a legjobb indulattal is alkalmasnak nem mondható helyiségekből a kisebb igényeket kielégítő, korszerű lakás legyen. —• Természetesen maguknak a háztulajdonosoknak is át kell érezniök, helyesebben, meg kell érteniük, bogy a régi házak belső átalakítása és külső renoválása bőségesen meghozza a befektetett tőkének kamatait. És mert kisebb tőkéje lényegesen több háztulajdonosnak van, nyilvánvaló, bogy a tatarozási adó- kedvezménynek kitolása révén, — ha el is marad egyelőre a sokszorta nagyobb tőkét igénylő új házaki építése — az átmeneti időben egyfelől legalább ilyen módon segíthetjük teljesüléshez megfelelő lakások létrehozásával a kispolgári társadalom igényeit, másfelől szolgáljuk az egyelőre kedvezőtlen konjunktúra elé néző építőipart# — És mert az sem vitás, hogy a látszólagosan elmaradó adójövedelem jórészben megtérül az újabb munkaalkalom folyományakópen, hinni merem, hogy a pénzügyminiszter úr az építőipari érdekeltségek) felterjesztését nem csak hogy megér tőén fogadja, hanem — az említett sürgősség okokra való tekintettel, — (haladéktalanul el is intézi. Bakteriológiai vizsgálat alá vonják az élelmiszereket Bevezetik a savanyított áruk, a péktermékek, a butqonyazúzók, hentesáruk ellenőrzését — llj, radikális intézkedések a fagylaltárusítás körül — A rákosi jég forgalomba hozását már betiltották, most hasonló elbánásban részesül a soroksári jég is A Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet áldásos munkáját a víz- és levegő- egészségügyi, a bakteriológiai-serológiai, valamint a tej- és élelmiszerbakteriológiai osztályain végzi. Legújabban a tejrendelet hatása alatt rendezkedett be modern felkészültséggel a tejvizsgálatra. Az egyéb élelmiszerek vizsgálata munkaerő hiánya miatt még csak kezdeti stádiumban van, a fagylaltot kivéve, amelynek vizsgálata már nagyobb arányokban folyik és legközelebb új szempontokra is kiterjed. Készen van az intézet terve az egyéb élelmiszerek rendszeres vizsgálatára is, a terv végrehajtása céljából az osztály keretei előreláthatólag kibővülnek. Ki fognak terjedni a bakteriológiai vizsgálatok a sajtfélékre, a vajra, a cukrászsüteményekre, a hentesárukra is és tervbe van véve a gyümölcsök bakteriológiai tisztaságaira vonatkozó adatgyűjtés is. Mindezekkel kapcsolatban havonta tisztasági felvételeket készít az intézet a főváros különböző helyeiről oly módon, hogy az utcai por, illetve sepredék colibacillus, proteolytikus-bacillus, typhus- és para typhus-bacillus tartalmát határozzák meg. Ezek a felvételek azért fontosak, hogy elsősorban MACSKÁSY ÁRPÁD okleveles gépésmérnftk műszaki vá,l'ala.ta, tervez, szerel és szállít vízvezetéki, csatornázási és g:áz- berendezéseket, szivattyútelepeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellözöberendezéscket. Budapest, VI. Dessewffy-u. 16. Tel: 127-670. közegészségügyi adatok álljanak rendelkezésre a fővárosi utcák bakteriológiai tisztaságáról, másodsorban pedig betekintést nyerjen az intézet abba, hogy az utcapornak mennyi szerepe van élelmiszereink szennyeződésében, illetve fertőzésében. Vizsgálni fogják a savanyításra kerülő káposzta, uborka, paprika baktérium flóráját is. Az a cél, hogy adatok alapján rá lehessen mutatni a háztartások és az ipar némely helytelen eljárására, aminek következtében az erjesztéssel savanyított zöldségek íze nem megfelelővé, kesernyéssé válik és eltarthatóságából is veszít. Az intézet máris felhívja a közfigyelmet arra a nagyfokú bakteriológiai tisztaságra, amelyet a savanyított élelmiszerek elkészítése megkövetel, mert a szennyezésből eredő számtalan rothasztó baktérium a konzerválást végző erjesztő-, savanyítóbaktériumok munkáját gátolja és amellett az élemiszer keserűvé válik, megpuhul és szétmálik. Ha az ipar az élelmiszer- savanyítást megfelelő szakismeretekkel fogja végezni, akkor a minőségi nepelelmezes ügyet is áldásosán fogja, szolgálni. Mert, ha ezeknek a zöldség- neműeknek minősége javulni fog, a fogyasztásuk is nagyobb arányúvá válik. így a termények fokozottabb gazdasági kihasználásán kívül, a városi lakosság egyoldalú táplálkozását sikerül ellensúlyozni és a téli és kora tavaszi hónapok vitaminhiánya is pótlást nyer. Vizsgálat tárgyává akarja tenni az intézet a péktermékek baktóriumtartalmát is. A, sütőkemence hője ugyanis a dagasztás alkalmával hevített baktériumokat nem pusztítja el. Ki kell terjeszteni a ügyeimet a burgonyazúzók munkájára is. Az intézet a burgonyazúzókban történt kiszállásai alkalmával nemcsak a bakteriológiai, hanem a laikus tisztaságnak sem találta nyomát sem. Már pedig nagy mennyiségben kerül a burgonyazúzókból kikerült burgonyapép fogyasztásra és ha ez tisztátalan, úgy sokféle élelmiszer bokteriológiai minőségét veszélyezteti. Szigorú ellenőrzésre szorulnak a bélfeldolgozóüzemck is. A belek feldolgozásához olyan sót használnak, amelyet denaturálni kell, ezt azonban ezek az üzemek az egészségre káros módon végzik. A sót röthat, bűzös baktériumos lével öntik le, miáltal az így „denaturált“ bó felhasználásával a legkülönbözőbb baktériumokkal szennyezik a konzerválandó beleket, amelyek azután a hentsáru időelőtti bomlását idézik elő. Mindezeket á vizsgálatokat rendszeresíteni akarja a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet, míg a fagylaltvizsgálatok terén már meglehetős tapasztalatokkal rendelkezik. A fagylalt bakteriológiai megítélésénél az elmúlt évben még nem vették tekintetbe a fagylalt proteoly- tikus baktériumtartalmát, az idén azonban már tanulmány tárgyává tették. Az ilyen szempontból megvizsgált 100 fagylaltmintából összcsira és baktérium coli alapján 37 volt megfelelő. A fagylalt nagymértékű baktériumtartalmának fő oka a tisztátalan kezelés, másodsorban a tisztátalan termelés és ezenkívül a nyers tejszín használata. A tisztasági szabályok betartása mellett a pasztőrözött tejszín használatát kell bevezetni. A higiénikus követelmények teljesítésével járó költség- többlet ellensúlyozására pedig a fagylalt árát maximálni kell. Emellett az utcai fagylaltárusítás jelenlegi rendszerét az intézet nem tartja megengedhetőnek. A szabad kimérés helyett a csomagolt adagok bevezetését kell elrendelni. Az Utcai árusítás csakis lezárt papírpohárban, sterilpapírba burkolt, kis fakanalak melléklésével történhetik. Jelentékeny haladást mutatott legutóbb a természetes jég visszaszorítása. Csak korlátolt forgalomban volt megengedve 1933-tól a Rákospatak és a felső és középső rákosi szakaszok mellett elterülő tavak jegének használata, míg a legutóbb kimutatott typhus-baktérium miatt ezekről a helyekről a természetes jégtermelést teljesen el kellett tiltani. A fővárosi természetes jégtermelés betiltása még nem oldotta meg ezt a kérdést, mert még mindig itt van a soroksári jég, amely sokkal nagyobb menynyiségben kerül forgalomba annál, amit a Rákospatakból és a rákosi tavakból vágtak. Az utóbbi évek 2000—3000 vagónos jégtermeléséből csak 150 vágón került ki a főváros területéről, a többi a főváros határán kívül eső helyekről, főként a soroksári Holt-Dunaágból származik. A természetes jég visszaszorítása a Közegészség- ügyi és Bakteriológiai Intézet megállapítása szerint ma már nemcsak közegészségügyi, hanem részben rendőri, részben gazdasági kérdés. A fővárosi közegészségügyi hatóságok minden erőfeszítést megtesznek a természetes jég teljes kiszorítására, ennek sikerét azonban a természetes és műjég közötti ár- különbözet hiúsítja meg. Ha itt gyökeres változás történne, egyszeriben megoldható lenne Budapest higiénikus jégellátásának kérdése. Még mindig sok visszaélés történik a korlátolt forgalmú természetes jég felhasználása körül, holott megállapítható, hogy az egykori milimdri tejnek a rákosi és soroksári jég méltó párja a nyári lázas megbetegedések terjesztésében. DENK KONRÜD Kűdármesíer Budapesti, VI., Üteg-u. 27. Telefon: 498-186. ELASTHIIIM VITÉZ TÓTH ÉS LENGYEL LEGJOBBAN FELSZERELT RÖR- VU LKÁN IZ A LÓ ÉS GUMIJAVÍTÓ ÜZEM BUDAPEST, IX., ÜIJLŐI-ÚT 55. TELEFON : 140-723 OLAJ ÉS MOTORTISZIITÓ EM DÉNES ÉS FRIEDMAIN R. T. Sudaoest Vi Gessewllt-ms 29 telelőn 129-989
